27

Az Erzsébet királyné-utcából a Palace-szállóval szemben a Brenner János-utca (a város érdemes polgármesteréről elnevezve) indul ki, melynek elején, a Sabaria-szállóval szemben

a Ferencrendiek (Barátok) temploma áll. Az egyhajós ős templom szentélye (gótikus bordázatával és ablakaival) a 14. szd második feléből való (eredetileg különálló kápolna volt), újabb átépítése és hosszanti hajóval való ellátása Sennyei István győri püspök alatt 1630. történt. A Ny-ra néző bejárat elején két kis kápolna van, b. a Lourdesi Szűz, j. a Szt Kereszt oltárával,mindkettő boltozatán freskók vannak (b. Jónás a cethallal, j. Izsák feláldozása). A szentélyt Szt Erzsébet képe, Szt László és Szt Imre szobrai díszítik. A templom ablakait szép modern üvegfestmények ékítik. Itt nyugszik Hefele Menyhért, a székesegyház építője. A hajóval párhuzamosan halad széles folyosó, melyből ajtó nyílik az egyszerű kolostorba. A kolostorhoz nagy kert (4 Ha) csatlakozik.

28

A Ferenciek kolostorával szemben, a Brenner János-utca (4. sz.) és Thököly Imre-utca (48. sz.) sarkán az orthodox zsidók imaháza és elemi iskolája van. A melette j. nyíló Zrinyi Ilona-utca és környéke valóságos iskolanegyed. Itt találjuk, még a Brenner János-utca sarkán (10. sz.), a női felső kereskedelmi iskola és leánylyceum közös épületét, melléje csatlakozik a Zrinyi Ilona-utca j. oldalán (17. sz.) a zsidó elemi iskola és (15. sz.) a zsidó népkonyha és menház; b. oldalán a városi tornacsarnokot, az állami felső fiukereskedelmi iskolát (12. sz.) és (10. sz.) a polgári fiúiskolát találjuk. Utóbbi már a Batthyány- térre is kiszögellik és vele szemben áll a díszes zsidó zsinagóga (terv. Schöne Lajos bécsi építész, 1880).

A Brenner János-utca most a Gyöngyös vize mellé kerül s itt (a Szőkeföld nevű területtel szemben, mely a régi szerzetesek szürke vagy szőke színű ruházatáról vette nevét) a folyócska túlsó partján a Práter nevű egyszerű liget (a práteri malommal) terül el, (a köznép nyilvános fürdőzőhelye). Itt veszi kezdetét a folyócskát kísérő szép Gyöngyös-sétány, mely jó darabig kíséri a patakot. Innenső oldalán van a gázgyár telepe (főhomlokzata II. Rákóczi Ferenc-utca 23. sz. alatt), túlsó oldalán az új víztorony. Az ezzel szemben j. nyíló rövid Jávor-utca a II. Rákóczi Ferenc-utcára szolgál, ahol a gázgyár mellett az új községi elemi iskola (25. sz.) díszes épülete (terv. Kertész K. Róbert, 1929.) áll.

A Rákóczi-utca folytatásában csinos úrilakok és nyaralók sorakoznak egymás mellé. Az utca, a vele párhuzamos Rumi-úttal együtt Gyöngyösszöllős faluig visz, mely a várossal összeépült s vele 1933. jan. 1. egyesíttetett.

A II. Rákóczi Ferenc-utca befelé a négyszögletes Batthyány- teret (l. fenn.) hasítja át s a keskeny Szenczy-utca közvetítésével a Szentháromság-térbe torkollik.

Az Erzsébet királyné-utca a Ferenciek kolostorán túl áthidalja a Gyöngyös patakot (itt b. a Püspökmalom) és a széles, falusias jellegű Szentmártoni-utcába (1885-ig külön község) megy át. Itt j. a Domonkosrendiek székháza és nagy temploma áll. A székházat ifj. Draskovics György győri püspök 1638. alapította. A templomot, mely háromhajós, kereszthajóval és mellékhajóiban 2-2 kápolnával, özv. Erdődy gr.-né, szül. Batthyány Mária Erzsébet grófnő építtette 1670. (címere a bejárat fölött). Szt Márton toursi püspök tiszteletére, ki 316. Kr. U. itt született.

29

A főhajóban szép faragású régi padok vannak, középen a domonkosszerzetesek festményeivel díszített szószék. A főhajóhoz csatlakozó szentélyben áll a 4-4 korinthusi oszloptól környezett főoltár a Szt Háromság képével és Szt István és Szt László királyok szobraival; tőle b. van Szt Márton kápolnája (a szent szülőhelye), falfestményekkel; a szentély előtti kőrácsozat mellett b. Szt Tamás és j. a Bold. Szűz oltárai. 1931. a templomot Wälder Gyula tervei szerint megnagyobbították, főhajóját előre hozták, s 2-2 kápolnát helyeztek el benne. A templom alatt van az Erdődyek sírboltja; a templom előtt Szt Márton kútja melynek vizével a szent püspök anyját megkeresztelte, most födél alatt (lezárva). A templom mögött terül el a köztemető. A templommal szemben áll a Domonkos-rend kulturháza (ép. Wälder Gyula 1931.).