29

Bár Szombathely lapályon fekszik, a várost Ny felől határoló alacsony dombsor kellemes sétákra ad alkalmat.

Olad. A Székely Ferenc-utca végén kiinduló Homok-útból (Ördöggát-út) j. a szép fasoros Árpád-út (sétaút) ágazik ÉNy felé, mely mezők között haladva, az Oladi pataknál (18 p.) egyesül a vele párhuzamos Kárpáti Kelemen-úttal (kocsiút), mely kertek és villák mentén húzódik a dombsor tövében. Az egyesült út az erdős domb tövében kanyarodik Olad falu felé, melyet 10 p. mulva a Rózsavár nyári vendéglőnél ér el. A kis falu (1111 magyar lak.) közepén van az új róm. kath. elemi iskola; a kis templom előtt az elesett hősök emlékoszlopa (1921.). A temető előtt b. ösvény visz fel a dombhátra, mely erdőben, majd gyümölcsösök és gesztenyéseken keresztül a falu utcájával párhuzamosan visz K felé, míg erdőben ismét leereszkedik a Rózsavár mellé.

Ondód, kisközség Oladtól Ny-ra 3/4 ó., (1047 magyar lak.) a Rohonci patak mellett, a dombok tövében és lejtőin; határában megtalálták Savaria római város nyaralótelepének maradványait.

Kámon. A Strandfürdőtől a Perint patak partját követő Perinti sétaút (nagy nyárfák árnyékában) visz a rohonci útra, melyet a rabkertészet közelében ér el. Innen ÉK-i irányban a vízmű szivattyú telepe mellett elhaladva a Paragvári csárdához visz, ahová a Faludi Ferenc-utcából a Paragvári-út fasoros sétaútja vezet egyenesen. Ettől K-re terül el Kámon falu, (2143 magyar lak.) dr. Sághy István országos hírű arborétumával. Ide a Honvéd- úton gyorsabban érünk ki. (Autobuszközlekedés.)

Herény (1086 magyar lak.) , Szombathelytöl É-ra 4 km (autobuszközlekedés). Régi község, már 1263. szerepel Herin néven, birtokosai a Káldiak és Herényiek voltak. A Gotthard- testvérek volt birtokán álló csillagvizsgáló (ma üzemen kívül) a szombathelyi prémontréi fögimnázium tulajdonába ment át. Itt van az Unghváry László faiskola r. t. országszerte ismeretes fiók: telepe (örökzöldek, díszfenyők, rózsakultura és gyümölcsfák.)

30

Gyöngyösapáti (226 magyar lak.), a Szombathely-Kőszegi vasút állomása. A 15. szdban az Egerváry család birtoka. A falu szélén levő kastély eredetileg a Nákó, azután a Bartha, majd a gróf Széchenyi családé volt; Széchenyi Rezsőtől gr. Apponyi Albert vette meg, ki itt szokott nyaralni.

A pompás parkot Széchenyi Rezső alapította, az most a dendrologusok között hírneves, mert rendkívül sok ritka külföldi fa és növény van benne, köztük Mammuthfenyő, Rhododendron-erdő a tó partján stb.

Ják, magyar község (2376 lak.) Szombathelytől gyalog 2 1/4 ó., a kisunyomi vasuti állomástól 3/4 ó. alatt érhető el. Autobusz Szombathelyről 1 P, oda- vissza 1.60 P. (Baráth János és Fritz Ferenc étterme, Krausz Kálmán kávéháza.)

A falu dísze a híres **templom (219 m), Magyarország egyik elsőrendű késő-román (átmeneti) stílű építészeti emléke, "a kőbe zenét faragó névtelen és ismeretlen származású mesternek e halhatatlan alkotása, ez a magas szárnyalású hymnus, mely a Dunántúl építészetének egykori fényét hirdeti." (Pasteiner). Pazar külsejének tagoltsága szerint eredetileg háromhajós, a hajóban ötszakaszos, oszlopos bazilikának tervezték, lapos mennyezettel, de utóbb a hajóban háromköteges pillérpáron nyugvó, négyszakaszos keresztboltozattal tetőzték be. Régebben francia mesternek tulajdonították, elrendezésével s díszítése stílusával szervesen belekapcsolódik a reánkmaradt 12-13. szdbeli román és átmeneti stílű monostortemplomok sorozatába.

Elrendezése igen egyszerű; a 3 hosszanti hajót 4 - 4 pillér választja el, kereszthajó nincsen, sem a főhajó kimagasló falán, sem a déli mellékhajó hosszanti falán nincsenek ablakok, de úgy a fő-, mint a két mellékapsziszon 3-3, a meghosszabbított szentély falain 1-1 ablak nyílik. A főhajó pillérei, valamint a diadalív és a szentély feletti boltozat régi, a boltozat egyébként későbbi átépítésből való. Amily kevéssé gazdag, de választékos a templom belseje, annyira kiválik külseje a formák bámulatos gazdagságával s pazarul elhalmozott ékítményeivel; bámulatra ragad a faragásban való nagy jártasság, a szorgalom és szabatosság, az építésznek a túláradó leleményességben tanúsított helyes érzéke és kimeríthetetlen képzelete.

A két négyszögletes, zömök torony (melyeknek alsó csarnoka a mellékhajók folytatásaként szerepel) és a közbefogott oromfal még egyszerűek, félköríves frízpárkányok négy emeletre osztják, oszlopokkal elválasztott kettős ablakokon kívül csak egy gazdagabb alakítású kerek ablak van az É-i torony emeleti szakaszán. A két torony között, a homlokzatból kiszökve emelkedő oromfalnak a kapu fölötti mezőjében, háromkarajú ívvel és oszlopokkal szegett fülkékben Krisztus és az apostolok lépcsőzetesen sorakozó szobrai állanak (a két első már a toronyba mélyesztve). Ez alatt nyílik a gyönyörü *főkapu, mely a bécsi Szt István templom óriási kapuzatára emlékeztet; a kapubélletében mindkét oldalon 6-6 oszlop áll, melyek a legváltozatosabb díszítésűek s ívezetük kivülről befelé a csúcsívből átmegy a félkörbe; a bejárat fölötti ívmezőt dombormű (az áldást osztó Krisztus és két angyal) tölti ki.

31

A jáki templom.

A keleti oldal oromfala hasonlít a nyugatihoz, a három *apszis díszítése azonban a legpompásabb az egész épületen; a főapszisz fala, mely erős tagoltságú lábazaton áll és melyet fölül lombdíszű párkány és gazdag alakítású karajos ívek öve szegélyez, széltében oszlopokkal és magasságban egy övpárkánnyal mezőkre van osztva, melyeket a művész alul oszlopos fülkékben szoborművekkel díszített, míg a felsőkben az ablakok keretének és bélletének csodálatos finom érzékű alakításával művészetének tetőpontját érte el.

A templom egyszerű belsejében figyelmet érdemelnek az oltár mögött és a déli toronycsarnokban felfedezett régi falfestmények nyomai, utóbbiak között a templom régi képe. Az orgona mögött (feljárat a déli templomcsarnokból) kőből faragott gyóntatószékek vannak.

32

A templom mellett áll a régi Szt Jakab-kápolna, hajdan csontház (Carner), melynek alaprajza négylevelű rózsa; az ajtaja fölötti timpanonban régi dombormű (az Isten báránya) van, belsejében a régi templom képei és oltárai, köztük faragott faoltár (faszobrokkal) 1705-ből. Mellette a templom renoválásából fennmaradt kövekből összeállított kőtár. A templomtól D-re a templomot várfalként övező falak maradványa, a nagy főkapu áll (a 17. szdból).

Kőszeg, sz. kir. megyei város (274 m) a Gyöngyös partján, 8.537 lakossal (79.2% magyar, 19.8% német) , a Dunántúl egyik legkiesebb városa, ősrégi kultúrával, számos tanintézettel, szép hegyvidékkel.

Szállodák: Strucc, a főtéren, 12 szoba; Jurisich, Király-út 15, 9 szoba.-Éttermek: Lackner, Mayer, Schermann a Várkörön, Perkovits, Táblaház-u. 11. (a Mulatóban). Kávéház: Elite, a főtéren.

A pályaudvarról a Király-úton át a főtérre (20 p.), honnan a keskeny Városház-utca az 1932. emelt Hősök tornyán (ép. Opaterny Flóris) át a Jurisich-térre visz, melyen az ódon városháza áll; a háttérben áll a Szt Imre-templom (1615-20) és mellette a bencések Szt. Jakab-temploma (1403), a Jurisich-sírral és a hős plakettjével (1932). A templom mellett a bencések székháza (1680), melyen túl b. a régi Jurisich-vár épületcsoportját (az 1532. évi hősi ostrom emlékezetes szinhelyét) találjuk (a régi várból csak egyes bástyák maradtak fenn, a többi épület újabb eredetű). A vár bejáratával szemben nyíló Táblaház-utca végében van az ú. n. táblaház (ma rendőrség), melyben 1724-1869. a kerületi tábla székelt.

A Belvárost a Várkör övezi, melyen a Kelcz-Adelffy árvaház (Magyarország legrégibb árvaháza, 1749.) régi épülete (most áll. tanítóképző) áll. Vele szemben a domonkosrendi apácák épületcsoportja terül el; a közeli Árpád-téren van az evang. leányliceum épülete, mögötte az új evang. harangtorony (1930).

A várkörről nyíló Horthy Miklós-utca a Hunyadi Mátyás reáliskolai nevelőintézet (régebben katonai alreáliskola) hatalmas épületéhez és szép parkjához vezet.

Kirándulások: A Kálváriára 20 p.; Rőtfalvára 1 óra; az Óházra (a Királyvölgyön át) 1 1/2 óra; a Hétforráshoz 1 1/4 óra; a Hörman-forráshoz 2 1/2 óra (innen Szent-Vidre 1/2 óra); az Irottkőre 3 1/2 óra; a Stájer- házakhoz 1 3/4 óra.

Részletesen lásd: Dr. Thirring Gusztáv: Kőszeg és környékének részletes kalauza, Budapest, 1928 (Részletes Helyi Ka- lauzok, 12. sz.), valamint Dr. Thirring Gusztáv: Felső Dunántúl részletes kalauzában. Budapest, 1933. (Részletes Magyar Úti- kalauzok, 6. sz.).