Vajjon teljes lenne-e a mü, mit Szombathelyről irunk, ha kihagynók belőle minden szépnek, jónak, nemesnek rajongóját, részesét, kigondolóját, végrehajtóját: a nőt!

A szombathelyi nő?

Százféle, ezerféle, szőke, barna, alacsony magas, molett és nyulánk, nem typus: ahány annyi, csak egy, ami bennük közös: megannyi jó honleány, kiváló feleség és jó anya, nemzetünk büszkesége lehet tehát, mely a magyar faj ragyogó jövőjét büszke honleányokban keresi. Büszke is lehet e hon Szombathely leányaira. Mert ha az anyakönyv titkos lapjait vizsgáljuk, bizony sok helyütt látjuk a biztató jövőt: egy anyának nyolc gyermeke, tiz gyermeke, tizenkét gyermeke. A hétgyermekes család igen gyakori. És feltünően sok a fiu, akiket itt férfigyerek névvel tisztelnek meg. Van egy szombathelyi anya a Széll Kálmán-utca egyik házában, akinek tizenegy élő "férfigyereke" van - ime, ez a szombathelyi nő!

És a gyermekeket szeretik és gonddal nevelik. De nemcsak a magukét, a másét is. Az állam gyermekeit különös szeretettel neveli a szegényebb néposztály s a miniszter uraknak sok elismerő oklevelet kell kiállitani a szombathelyi nevelőszülők jóságáról.

Eredics Ferencné szül. Tasler Jusztina

A neveket hallgassuk el és menjünk át más térre, ahol más oldaláról fogjuk bemutatni asszonyainkat, leányainkat. Elsősorban a jótékonyság, a betegápolás, a szegények és betegek istápolása terén tünnek ki a szombathelyi hölgyek, akik közül csak néhányat emlitünk.

szül. Gerliczy Irma bárónő

A jótékony magyar nagyasszony, a nemesszivü hölgy mintaképe. Nincs olyan jótékonysági mozgalom, amit teljes erejével ne támogatna, amiben jótékony kezét ne látnánk. És nemcsakhogy támogatója minden nemes ügynek, de kigondolója, rendezője, munkása is s tevékenységének oly eredményei vannak, amilyenre hasonló lélekszámu városokban nincs példa.

A bárónő 1895-ben egy nagyszabásu májusi ünnepélyt gondolt ki és rendezett, amelynek jövedelme a tizezer koronát meghaladta. A hatalmas összeg jótékonycélokra jutott.

Nevéhez füződik a Fehér Kereszt gyermekkórház épittetése, melynek költségeit fáradhatatlan buzgalommal teremtette elő. A felebaráti szeretet vezérelte minden tettében, neve az elsők között és legelsők között van minden emberbaráti mozgalomban, a hol a sziv beszél és a lélek diktál.

Agilitásának méltó osztályosa leánya: Szegedy Gina csillagkeresztes hölgy, dr. Pető Ernő Vasvármegye és Szombathely közkórháza igazgatójának felesége, aki a háboruelötti sebesültápolással hervadhatatlan érdemeket szerzett magának.

Özv. Szegedy Györgyné szül. Gerliczy Irma bárónő - Pető Ernő dr.-né szül. Szegedy Gina

Pető Ernő dr.-né elnöknője a Vasmegyei Fehér Kereszt Egyletnek, a Tüdővész Ellen Védekező Vasvármegyei Egyletnek és a Vörös Kereszt Egyletnek, de egyébként számos jótékonysági egylet tagja.

szül. Sövegjártó Ilma

néhai Sarlay Ferenc kuriai biró özvegye. Ugyancsak a jótékonysági a legfőbb eleme, de részese minden nemes társadalmi mozgalomnak, ahol munkás magyar asszonyokra, lelkes hölgyekre van szükség. - Nemescélu egyesületekben ott van, időt szakit magának mindig a jó ügy érdekében, uri kastélyában, a regényes Bagolyvárban sok kezdeményező gondolat született, miközben vendégül látja Szombathely hasonlóan melegszivü hölgyeit.

Özv. Sarlay Ferencné Sövegjártó Ilma

Mayerné Dömötör Eliz ˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ Ritter Julia ˙˙˙˙˙˙˙˙ dr. Mayer-Guary Ferencné

Egy-egy ilyen gyülekezés a Bagolyvárban mindig nagyszerü társadalmi akciókat szült s a Sarlay Ferencné otthona méltó vetélytársa a Gerliczy Ilona acsádi kastélyának a nemescélu mozgalmak kigondolásában.

szül. Haczky Ilona. Vasvármegye néhai hires alispánjának, majd belügyminiszteri államtitkárnak neje. Emberbaráti és kath. mozgalmak odaadó munkása volt sok esztendőn keresztül. Régebben igen sokszor lehetett látni a fogházban, amint a rabokkal tett különféle jótéteményeket. Most visszavonultan él Szily János-utcai lakásán. Fia Széll József volt fogarasi, most zempléni főispán, leánya Purgly Emil arad-csongrádi főispán neje.

Közérdekü társadalmi törekvések fáradhatatlan előharcosa. Már a szülői háznál (édesanyja Reiszig Ede államtitkár volt főispán, anyja mező szegedi Szegedy-Ensch Ilona bárónő) megtanulta, hogy az emberbaráti szeretetet tettekkel kell gyakorolni. Elnöke a Kath. Sajtóhölgybizottságnak, titkára a Kath. Jótékony Nőegyletnek, a Leánykör védnöke, a fogházmisszió tagja, az Emericana tagja, a Szentkorona Szövetség társelnöke s egy egész csomó jótékony egyesület tagja. Különös érdemeket szerzett a háboru alatt, mint a Vöröskereszt Egylet önkéntes ápolónője, egy nagy kórházat vezetett s ezért I. Ferenc József király a II. oszt. hadiékitményes Vörös Kereszt diszjelvénnyel tüntette ki.

Özv. Radó Gyuláné Káldy Cecil

szül. alsókáldi Káldy Cecil szélesköri társadalmi tevékenységet folytat. Született Káldon. Elnöknője a Dunántuli Vakok Egyesületének s a Prot. Nőegyletnek, buzgónmüködő tagja a TEVVÉ-nek, a Kulturegyesületnek, Kath. Nőegyesületnek és a Protestáns Körnek.

akad munka bőven a dolgozni szerető hölgyek számára. Müvünk más helyén meg van emlitve gróf Széchenyi Jenőné és Kiskos Istvánné, akik az anya- és csecsemővédelem nagy munkájában fáradoznak. Más téren is látjuk őket, az iskolaügyekben ott fárad négy urihölgy: dr. Feldmann Bódogné, özv. Höllig Gusztávné, dr. Knebel Kornélné és özv. Sarlay Ferencné.

A hölgyek nemes szive számtalan üdvös inditványban mutatkozik, a mire férfilélek nem is gondol. A vakok szörnyüségesen sötét életébe csodásan világitó fényt árasztanak özv. dr. Radó Gyuláné, dr. Náray-Szabó Lászlóné, Wiener Sándorné teaestélyei s az árvaház gyermekei gyakran érzik a jótékony urihölgyek gondoskodó kezét.

És ott vannak az élet hajótöröttjei, akik szük cellákban bünhődnek bünük miatt. Közülök hejh de sokat birnak jobb belátásra a fogházmisszió hölgyeinek szelid szavai. Báró Baselly Rezsőné, dr. Knebel Kornélné s mások látogatják őket.

szül. körmendi Gergő Ilona ny. honvédezredes neje, született Körmenden (1876) középiskolai tanulmányait a soproni és bécsi Tisztileánynevelőintézetben végezte, hol kitünő érettségi és képezdei vizsgák után mint az intézet legkiválóbb tanulóját, Erzsébet királyné müvészi kivitelü nyákékkel tüntette ki. A jótékonykodás terén már a szülői házban kapott nemes iniciativákat; szülei önzetlen, emberbaráti szeretettel eltelt munkálkodása a jótékonyság terén mély hatással voltak fejlődő szociális érzelmeire. Az emberbaráti tevékenykedés terén 1914, a háboru kitörése óta szerepelt. Egy ideig a Napközi Gyermekotthonban müködött, azonkivül a kórházi felszerelések, a harctéri szeretetadományok terén szerzett érdemeket, - ezeket felsőbb helyről is hivatalos elismeréssel fogadták.

Jelenleg elnöke a szombathelyi Fogházmissziónak, választmányi tagja az Anya- és Csecsemővédelmi Egyesületnek, - müködő tagja a szombathelyi kath. Sajtóhölgybizottságnak,

Reiszig Antónia

a Magyar Nők Országos Koronaszövetségnek választmányi tagja. A háboru alatt teljesitett munkálkodásáért a Vörös Kereszt Ezüst Érdemrendjét a hadiékitménnyel kapta.

A gyermekmenhelyi telepbizottságban ott látjuk gróf Széchenyi Jenőnét, dr. Berényi Dezsőné, Wálder Arankát, dr. Mendelényi Jánosnét, dr. Kula Lászlónét, Csapody Sándornét, Schönfeld Nándornét s másokat.

Özv. Somogyi Miklósné is hosszu ideig gyakorolta e téren a felebaráti szeretetet.

A Saléziánusok nemes rendjének letelepitése körül fáradhatatlanul müködik báró Ambrózy Teréz.

Egyházi énekkarok vezetésében Rauscher Miksáné, Neumayer Mariska játszanak kiváló szerepet.

A dal kiváló mesternője, dr. Markovits Gyuláné énektanárnő.

A Szentkorona Szövetség agilis elnöknője Vaikó Istvánné.

a Kath. Nötisztviselők Egyesületében. Szőnyegszövő tanfolyamokat tartanak, hasznos önképzés folyik összejöveteleik alkalmával s az egyesület igyekszik tagjainak az életre való felkészültséget minél jobban kibőviteni.

Ugyancsak nemes célokat tüzött maga elé a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége kebelében létesitett Szombathelyi Leánykör.

Megalakult 1921. november 5-én. Célja: az önképzés, társadalmi, kulturális és szociális téren való müködés. Első elnökei: Stettner Margit és Fekete Jolán, majd Gyuk Kata, kik ezt a tisztséget férjhezmenetelükig lelkesen és hozzáértéssel látták el. A Mansz szombathelyi leányköre 6 éves életében mindazokat a szép eredményeket mutatta, amelyeket kedves, buzgó leányszivek megvalósitani képesek. Évről-évre karácsonykor szeretet ünnepet rendez, a karácsonyfa alá a legszegényebb negyven gyermeket vezeti, hol azok a Szeretet nevében,

Báró Baselli Rezsőné

bensőséges, meleg ünnepség között megkapják a Leánykör tagjai által varrt vadonatuj, meleg ruhákat és egyéb téli holmikat, kalácsot és édességeket. A Leánykör tagjai számának megfelelően vállalta a hősi sirok gondozását. Igy az 1927. évben 200 hősnek elhagyott sirját ültette be virággal. Gyüléseit kéthetenkint tartja.

A gyülések keretében Szombathely legkiválóbb előadóit hallgathatják a tagok, mert az előadók megértve a célt, szivesen és önzetlenül vállalkoztak arra, hogy a szépet kereső fiatal lelkekbe elhintsék szellemi értékeik legszebb gyöngyeit.

Az elmult évben a Leánykör több izben rendezett tanulmányi kirándulást a Balaton vidékére.

1927. év őszén miniszteri engedéllyel házi-iparral kapcsolatos iparmüvészeti tanfolyamot létesitett egyrészt, hogy a jó- és szépizlést fejlessze, de másrészt, hogy egyeseknek a keresetre is alkalmat nyujtson. A Leánykör müködésének ezek a főbb pontjai. Ezek mellé sorakoznak azonban a kisebbek is, melyek együttvéve foglalják el a lelkes leánygárdának erre a célra szánt idejét.

A Leánykör jelenlegi vezetősége: Elnök: dukai Takách Kata és Balogh Anna, titkár: Halasy Ilona, pénztáros: Hódossy Anna, jegyzőkönyvvezető: Aczél Kata és Fábián Irma.

Lelkes és derék magyar asszonyok tömörültek ujabban a

táborába. A többszáz tagot számláló egyesület politikamentesen szerveztetett ujjá s céljai között a társasélet fejlesztése, gyermek- és családvédelmi akciók, jótékonyság, magyar motivumu kézimunkák és modern nyelvek ingyenes tanitása szerepel.

A tábor lelkes vezetői Vollnhofer Ferencné és dr. Tunner Károlyné. Körülöttük ugyanoly lelkes asszonyok csoportosulnak, kiknek nevei már nagyrészt ismeretesek, de ezeken kivül ott látjuk a következőket:

Bakos Istvánné, Básty Béláné, Bruckner Emilné, Dely Lászlóné, dr. Dvorszky Béláné, Einbeck Károlyné, dr. Enyedy Jenőné, dr. Ernuszt Lajosné, Erőssy Oszkárné, Fábián Gyuláné, Biczó Ilona, dr. Fekete Imréné, dr. Fekete Istvánné, dr. Ferenczy Tiborné, dr. Gayer Gyuláné, Görög Kálmánné, Horváth Jenőné, Hunyady Nándorné, Huszár Béláné, Kálmán Etelka, Keller Nándorné, özv. Kiss Zoltánné, Kovács Gyuláné, Kégl Antalné, Nagy Lajosné, dr. Pável Ágostonné, Pohl Gusztávnéé, vitéz Somogyi Pálné, dr. Szily Ferencné, dr. Szemző Sándorné, Szabó Kálmánné, dr. Szalkay Jenőné, Schelken Oszkárné, Vértesy Béláné, Weltzl Jenőné, dr. Ujváry Edéné.

is nyitva áll előttük. Irók, költők, festők vannak, akiknek jeles alkotásai müvészi lélekre vallanak s egyiknek-másiknak hire már tul is nőtt e város és vármegye határán.

szép lelket igyekeznek adni tagjaiknak. A Mária Kongregációk, a Szent Sziv Egyesület s a Harmadrend hölgyei szép hivatást gyakorolnak.

nehéz munkájából is kiveszik részüket. Számos pályán müködnek s erős akarattal, kitartó szorgalommal mind nagyobb és nagyobb teret hóditanak el a férfiaktól.

dolgában a kórházakban lévő női rendek fel nem becsülhető szolgálatot teljesitenek.

Egyébként Szombathely város hölgyei részesei minden jeles társadalmi megmozdulásnak, velök és segitségükkel sok élelmes gondolat valósult ténnyé. És ha napsütéses vasárnapi délelőttökön feltünnek a korzó aszfaltján, amint kettesével-hármasával jönnek az Isten házából, kicsinyke csattos imakönyvet szorongatva a kezökben, akkor áldjuk az Istent, hogy ilyen leányaink vannak.

És a bálterem parkettjén is első a szombathelyi lány...