ADORJÁN ANDOR. Szzombathelyi születésü jeles pennáju hirlapiró, aki jelenleg Párisban lakik, mint egy nagy távirati iroda vezetője.

AKACS MIHÁLY, balogfai birtokos. Huszezer forintot érő birtokát az Emberbaráti Egyletnek hagyományozta s ezzel megvetette az egylet szélesebb kibővitésének alapját.

ALEXY TÓBIÁS. Volt szombathelyi orvos, Alexy Emil volt tiszti főorvos édesapja. Ő volt az utolsó póstamestere Szombathelynek. Az állam 1868-ban vette át a postát, mely a mostani Köhler-házban székelt a Faludy Ferenc-utcában. Amikor néhai Ferencz József király és Erzsébet királyné beutazták az országot, az Alexy fogata vitte Kőszegről Körmendre a felséges párt. Alexy kocsisa ezért egy pirosbársony libériát és egy ezüst postáskürtöt kapott ajándékba a királytól.

AMIKOR TILOS VOLT A DOHÁNYZÁS. Volt idő e városban, amikor erős korlátok kézé szoritották a dohányzást. A város 1717-ben hozott egy határozatot, melyszerint az a szobákban és konyhákban megengedtetett, de 4 forint büntetés s a pipának eltörésével tiltatott a szabadban, utcákon, vagy piacon. Ugyancsak 4 forintra büntették azokat, akik ördögadtával, vagy teremtettével szitkozódtak. Négy forint nagy summa volt. Egy pár csizmát lehetett venni rajta.

BABICS ISVÁN (1860-1922). A Kigyó-gyógyszertár volt tulajdonosa. Jellegzetes alakja volt a város képviselőtestületének, felszólalásait humoros modorban tette meg, melyek általános derüt keltettek.

BODÁNYI ÖDÖN főmérnök, Szomhely város mérnöki hivatalának ve- után, kinek megkezdett müveit annak elgondolása szerint nagy ambicióval folytatta és 1921 január 9-én, 65 éves korában bekövetkezett haláláig a város létesitményeinek megalkotása körül páratlan szorgalommal, nagy lelkesedéssel munkálkodott közre.

Az ő müszaki vezetése alatt történt a szentmártoni utcának gránittal való burkolása, a város belső utcáinak aszfaltozása, a teherforgalmi utcák bazaltkő makadammal burkolása, a nem erős forgalmu külső utcák folyakaviccsal gőzhengerelt makadám burkolata, a Széll Kálmán és Szent-márton, valamint a Kisfaludy-utcákban a Gyöngyös patakon vasbeton hidak épitése, a Széll Kálmán-utcától az Ungár malom mellett a Szent-márton-utcán keresztülvonuló árapasztó csatorna beboltozása, a főtér aszfaltozása s kővel burkolása, stbbi. Szerény megjelenésü puritán jellemü, kötelességtudó, lelkiismeretes ember volt, mindenkivel szemben lekötelező udvarias, előzékeny, magánéletében vallásos, visszavonuló, de e mellett a társadalmi életben is élénk részt vett, különösen az irodalmi, müvészeti és zenei dolgokat kultiválta nagy előszerettel.

Az 1911. év folyamán megirta Szombathely város rövid ismertetését s közmüveinek szakszerü leirását, melyhez az illusztrációkat Vizmathy Géza amatőr fényképész, városi főpénztáros készitette.

Szépirodalmi téren is fejtett ki munkásságot az egyes lapokban, Zichy Mihály hires festőmüvésszel levelezésben állott, amit egy róla kiadott müvéből tudtunk csak meg. Zenei téren is elismert szaktekintély volt, a szentmártoni templomban még most is müködő "Pacsirta" énekkar megalapitása az ő nevéhez füződik. Egy, most már visszavonult jeles hangverseny énekesnőnk fellépte alkalmával s egyéb alkalmakkor a zongora kiséretet ő látta el. A szent Domonkosrend tudás tagjait pár meghitt barátja társaságában gyakran látta vendégül, mely alkalmakkor élénk tudományos és müvészeti viták folytak le müvészi izléssel berendezett, ragyogó tisztaságu szerény lakásában. Szerény fizetéséből jutott a szegényeknek is, áldott jó szive volt.

BAGOLYVÁR. Szombathely egyik legérdekesebb és legrégibb épülete, melyet Szeitkovics Károly szombathelyi polgár épittetett az 1848-as időkben. A kastély most özv. Sarlay Ferencné Sövegjártó Ilma tulajdona.

BAUER TESTVÉREK. Ezen a néven mutatkozott be 1926. december 3-án a szombathelyi közönség előtt egy énekestársaság, melynek tagjai: Bauer István, Gyula, Mária és Irén. Mindanégy egytestvér. Tehetségük mellett hosszu időn át vasszorgalommal képezték magukat s olyan szép produkcióval lepték meg a hallgatóságot, ami párját ritkitja. Hirük a fővárosba is felment s ott is több izben adtak önálló hangversenyt. - Édesapjuk, Bauer István a szombathelyi cipészszakosztály elnöke. Megszervezte a Cipészek Dalkörét s évekig éltető lelke volt a Szombathelyi Atlétikai Klub futballcsapatának, a mely akkoriban sok diadalt aratott s későbbi jó hirét megalapozta.

BALOGH BERNÁT (1742-1818) szombathelyi születésü Ferencrendi szerzetes. Megirta a rend történetét 1774-1808-ig. Több egyházi irodalmi munkája van.

BALOGH JÓZSEF (1715-1771) Szombathelyen született Jézus-Társasági tanár, jeles egyházi forditó.

BÁNÓ LÁSZLÓ. Budapesti mérnök. Az ikervári hatalmas villamosmü tervezője. Ötévi tervezgetés és megfeszitett munka után sikerült megalkotnia a müvet, melynek központja Szombathelyen van s mely a magyar müszaki tudomány büszkesége.

BAROSS GÁBOR. A nagy kereskedelemügyi minisztert 1892-ben egyhangu lelkesedéssel választotta országgyülési képviselőjévé Szombathely, Baross azonban minthogy Győrött is megválasztották, lemondott a tisztségről.

BATTHIÁNY ERZSÉBET GRÓFNŐ. Épittette a szentdomonkos-rendiek Szentmárton-utcai templomát 1670-ben. Egyik legrégibb épülete a városnak.

BATTHIÁNY FÜLÖP herceg, az Emberbaráti Egylet kórházának alapját gazdag adománnyal fektette le.

BATTHIÁNY LAJOS GRÓF. Ikervári nagybirtokos. Az ikervári villamosmüvek létrehozásában óriási szerepe van. Fáradságot nem ismerő buzgalommal alakitotta meg 1895-ben Vasmegye Elektromos Müvek Részvény Társaságot, melynek elnöke lett. A nagyszabásu mü megalkotásával örökre beirta nevét Szombathely város történelmébe. Elnöke volt a Vasvármegyei Kulturegyesületnek.

BITTNICZ LAJOS c. püspök, a városi intelligencia nevelője, aki negyven évig tanárkodott s nyelvünknek buzgó apostola volt. 1871-ben hunyt el Nagykanizsán, ahonnan hazaszállitották s a székesegyház sirboltjában temették el.

BURÁNY GERGELY dr. (Szül. 1852-ben Esztergomban). A Csorna-premontrei rend prépostja 1889-ig a szombathelyi főgimnáziumban mint tanár müködött.

BEÖDI BALOGH GYULA. Szül. 1857-ben Ihásziban, Veszprémmegyében. 1867-től 1884-ig szerkesztette az általa alapitott Vasmegyei Lapokat. Nagyintelligenciáju, szélestudásu férfiu volt, aki az ujságirásba uj szellemet vitt be. Cikkeivel hosszu időn át szolgálta a város érdekeit. 1884-ben Vasvármegye főlevéltárnoka lett. Számos önálló munkája jelent meg, melyekkel nevet szerzett magának az irodalomban. Egyénisége általánosan tisztelt és becsült volt s erős magyar jellemét sokáig fogják példaként emlegetni.

CSEPY DÖME. Szentferencrendi áldozópap, akinek buzgólkodása folytán megnyilt az első kisdedóvó 1840-ben.

CZIRAKY ANTAL gróf, az Emberbaráti Egylet első igazgatója s nemeslelkü adományozó.

CSIZMADIÁK ÁLNOKSÁGA. Ocskay László, a hires kuruc-brigadéros egyszer 200 pár csizmával sarcolta meg Szombathelyt. A csizmadia-céh azonban vonakodott a csizmákat hitelbe szállitani, mire Ocskay a város biráját börtönbe vetette. A csizmadiák idegen birósággal fenyegették a várost, mire nagynehezen kifizették a csizmák árát, de örök emlékezetül jegyzőkönyvbe vették, hogy bántak a várossal a csizmadiák s késedelmeskedésükkel mennyi veszedelmet hoztak a városra.

DAX JÁNOS. 1838. év tavaszán kezdődött meg az iparostanulók vasárnapi oktatása. A tanitó Dax János, a bécsi politechnika végzett növendéke volt.

DALLOS JÓZSEF DR. A csorna-prem. rend nesztora, sokáig volt a szombathelyi prem. rendi főgimnázium jeles professzora.

DÜNGER ÁGOSTON. A régi iparosgárda egyik értékes tagja, aki sok ujitással járult hozzá a helyi iparfejlesztéséhez. Ő volt az első autótulajdonos Szombathelyen s jármüvei nagy feltünést keltettek a város utcáin. Autójavitó mühelyt is nyitott. A cséplőgépeket ő népszerüsitette a vármegyében az alagcsövező gépje általános használatban volt.

DICTIONARIUM HISTORICUM GEOGRAFICUM. Dr. Fehér Mihály szombathelyi ügyvéd tulajdonában levő régi könyv, amely 1693-ban jelent meg Genfben. 863-ik oldalán Szombathelyről a következőkép emlékezik meg:

S a b a r i a hujus mem. Ammianus et Antonius, Plinius eam Norico annumerat, et Coloniam D. Claudii nominat Lazio Austriae op. est ad Aagrum flu. nomine Stain. Bruschius dicit Sabariae, An. Dom. 1508. sepulchrum Ovidii Nasonis invenium, testudine magnificum, et hoc epitaphio ornatum:

Fatum necessitatis lex. Hic. situs est Vates, quem Divi Caesaris ira Augusti patria cedere jussit humo: Saepe miser voluit patriis occumbere terris, Sed frustra, hunc illi fata dedere locum.

A Gyöngyös patakról alább a kvetkező sorokat találjuk:

Sibaris. Günss Germanis. Benges Hungaris, flu. Pannoniae Sabariam urb. allaens, et in Arrabonem influens.

ÉRDEMES EMBEREK EMLÉK-KÖNYVE. 1848 május 25-iki városi közgyülés ifj. Szenczy Ferenc képviselő inditványára elhatározta, hogy emlékkönyvet szerkeszt, melybe mindazok, akik a város szellemi és anyagi jólétéinek emelésére irányult küzdelmeikről ismeretesek, e könyvbe beiktassanak. Ez alkalommal bejegyzésre méltóknak találtattak: Mittermayer Ferenc egykori városbiró, Szabó Miklós orsz. követ, báró Mesnil Viktor, Csepi Döme, Zanelli Ferenc, Szenczy Imre, Turkovits János, Sali Boldizsár, Kreutzer János.

FARKAS KÁLMÁN. Müszaki osztálytanácsos, a m. kir. vizépitési igazgatóság egyik osztályának vezető mérnöke. Nagy szakértelemmel és páratlan gondossággal készitette el Szombathely város általános csatornahálózatának és vizvezetékének tervezetét s vezette az épitkezést. Éhen Gyula nagyszabásu terveinek végrehajtója.

ELSŐ FERENC KIRÁLY SZOM-BATHELYEN. Amikor 1797-ben Napóleon seregei Bécs felé közeledtek, a felkelő seregek Szombathely határában gyülekeztek. A mintegy 15 ezerre felszaporodott sereg a Nagymezőn táborozott. Augusztus 16-án I. Ferenc király feleségével Mária Teréziával Szombathelyre jött és szemlét tartott a seregek felett. A királyi pár a püspök vendége volt és Szombathely népe lelkes ünneplésben részesitette az uralkodópárt és nejét.

FELEKI IGNÁC (1857-1924). 1887-től szombathelyi lakós. Első ügyvezető igazgatója a Mezőgazdasági Banknak, melynek megalapitásában oroszlánrésze volt. A szombathelyi Áru- és Értékcsarnok megnyitása körül kiváló érdemei vannak s mint a Keresekedők Társulatának igazgatója, sokat harcolt a kereskedők igazságos ügyeinek védelmében.

FESTETITS DÉNES gróf és neje, Zichy Karolina tizezer forintos alapitványt tettek az Emberbaráti Egylet részére.

FISCHER FERENC komáromi épitész. Tervei szerint készült Szombathely Háza, háromemeletes büszke bérpalota. Ma Stadler Izidor ügyvéd tulajdona.

GAYER GYULA dr. (1883.) Törvényszéki biró. Neves botanikus, egyetemi magántanár, a francia botanikai akadémia tagja.

GÁBRIEL FERENC. Vendéglős. A Vasmegyei Vendéglősök Ipartestületének volt elnöke.

GERLITS SÁNDOR. Szül. 1861-ben Fehérgyarmaton. Mint a Vasmegyei Árvaház igazgatója került Szombathelyre 1881-ben. Intézetét mintaszerüen vezeti, amellett jó társadalmi ember, irodalmi és sportférfiu, jeles emberbarát. Sok megszivlelendő akarással küzd a tüdővész ellen a TEVVE-ben s a Vasmegyei 48-as honvédek segitő-egyletében is dicséretes munkát végez.

GERŐ FERENC. A szombathelyi kulturmérnökség vezetője 1895-től számos nagy kérdésben támogatta tanácsaival önzetlenül Éhen Gyulát, a nagy városalapitót.

GIGLER JÓZSEF (1822-1878.) Szombathelyi születésü, rohonci plébános, lyrai költő, 1844-1847-ig a Honderü fizetett munkatársa. Jodok és Gerő nevek alatt irta szép dolgait.

GOTHÁRD JENŐ herényi (1857-1909) nagybirtokos. Gépészmérnök. Fáradhatatlan ügyszeretettel müködött közre a Vasmegyei Elektromos Müvek létrehozásában, melynek első ügyvezető igazgatója lett. Szombathely melletti családi kastélyában csillagvizsgálója és astrofizikai mühelye volt. Az égitestek fényképezése terén tett kutatása felismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Külföldön is elismert nevet szerzett magának. Jeles tudós, kitünő és nemes jellemü férfiu volt, igazán becsült tagja e város társadalmának.

HERÉNYI GOTHÁRD SÁNDOR. (1859) A Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank első elnöke, 1889-től 1895-ig a Vasmegyei Gazdasági Egyesület igazgatója. 1894-ben megalapitotta a Magyar Gazdák Lapját.

GRABER FERENC. Wieni épitész. Vasvármegye árvaháza az ő tervei szerint készült 1878-ban. Az épület három és fél hold terület nagyságu kert közepén fekszik. A megoldás és berendezés több magyar város árvaházának szolgált mintául.

GRIMM KAROLY dr. (1865) ügyvéd. Fiatal korában tevékeny részt vett a Szombathelyi Sportegylet életében. Az első tenniszpályát az ő inditványára épittette meg az egylet.

GYÖNGYÖSSY VILMOS dr. A hetvenes években Szombathely dédelgetett "doktorbácsija", polgári családok háziorvosa, általános ismert és becsült egyéniség.

GYURITS ANTAL. (1813-1892) Szombathelyi születésü ügyvéd, 1847-ben országgyülési gyorsiró. A szabadságharc után jeles irodalmi munkásságot fejtett ki, nagyszámu kritikai, történelmi müve, forditása maradt fenn. Kiváló filológus. Később tanár lett.

GYUK SÁNDOR. Városi főjegyző volt 19 éven át. Elhunyt 1884-ben.

GOLDSTEIN BÉLA. (1854-1927) Huszonhat esztendeig volt főnöke a szombathelyi d. v. állomásnak. Ebben a minőségben csakhamar páratlanul népszerü emberré lett Szombathelyen. Mindenki szerette, mindenki becézőnéven "Stáci"nak hivta. Az ő idejére esik az uj szombathelyi pályaudvar felépitése. Igazgatósági tagja volt a szombathelyi Leszámitoló Banknak. Számos kitüntetést kapott, igy a bolgár király tüntette ki szombathelyi látogatásakor, a háboru alatt I. Ferenc József királytól kapott kitüntetést, tulajdonosa volt a Ferenc József-rend lovagkeresztjének, kitüntetése volt a Vöröskereszt révén, stb. Stácit nemcsak tisztelői és barátai szerették, hanem az őszinte barátság még a miniszteri bársonyszékből is feléje áradt. Széll Kálmán igazi kebelbarátja volt Goldstein Bélának és valahányszor keresztül Rátótra utazott, el nem mulasztotta, hogy kedves emberével el ne beszélgessen.

HAIDEN IMRE. (1837-1885). - Szombathely szülöttje. Horváth Boldizsár joggyakornoka, a városi közügyek neves előharcosa.

HERMÁN JEROMOS. (Szül. 1815-ben). Városunk szülöttje. Ferencrendi szerzetes és jeles egyházi iró.

HORVÁTH JÓZSEF ELEK. (1784-1835). Született Szombathelyen. Ügyvéd, majd tanár s a kaposvári gimnázium igazgatója lett. Iró és költő, a magyar tudós társaság levelező tagja. Szombathely évei cimü költői müvében a város egykori nagyságát énekelte meg.

HORVÁTH ISTVÁN (1850-1917) Cimzetes püspök, nagyprépost, a szombathelyi egyházmegye egyik legnépszerübb főpapja. Baltavárott született, de Szombathelyen járt gimnáziumba s tanulmányainak elvégzése után csakhamar itt látjuk, mint püspöki titkárt, majd mint plébánost, aki 1883-tól 1902-ig vezette egyházközségét. Mint plébános főként ragyogó szónoki képességeivel tündökölt, de a lelkipásztorkodás minden ágában buzgó munkásságot rejtett ki. Megalapitotta a Kath. Legényegyletet, harminc éven keresztül elnöke volt a róm. kath. óvodának, alelnöke a községi iskolaszéknek. Igen sok egyházi tisztséget viselt, mignem 1902-ben kanonok, 1912-ben a székeskáptalan nagyprépostja lett s ugyanekkor munkás életének, nagy érdemeinek jutalmául a zakuliai c. püspöki méltóságot nyerte el. Mint embert, olyan tulajdonságok jellemezték, aki nagy hivatásra van predestinálva. Átható értelmes, világos felfogás és gyors itélőképesség jellemezte. Barátságos, közvetlen érintkezésével megtudta nyerni az emberek rokonszenvét. Ez a bensőséges bekapcsolódás az emberek lelkébe, az ő nagy népszerüségének kulcsa. Élénk érdeklődéssel vett részt a város és vármegye közügyeiben. - Közszereplésének alapelve volt a kölcsönös megértés és az ellentétek kiegyenlitése. Mint pap, nem zárkózott el hiveitől, hanem az egyszerü és müvelt hiveivel egyformán fentartotta azt az állandó érintkezést, mely a plébánosnak elsősorban kötelessége. Igazi eleme a szószék volt. Egyszerü, világos előadása, pompás orgánuma és mély érzelme neves és népszerü szónokká avatta.

HAUSZMANN ALAJOS. Müegyetemi tanár. Igazán szép és jellegzetes városházát tervezett, melynek egyik sarkában intim kis köralaku szinház volt elhelyezve. Sajnos, müve nem maradt meg régi jellegében, mert a szinház hamar szük lett, tüzveszélyesnek nyilvánitották, patkányok tanyája lett a forró sikerek szinhelye, majd át akarták alakitani s belsejét bontani kezdték, a haladó idők pedig városháza átalakitását követelték, a már korábban ugyis romokban levő szinházat szobákká alakitották, uj emeletet huztak rá s Hauszmann szép müvére ma már alig lehet ráismerni. A vármegye öreg székházát az ő tervei szerint restaurálták.

HAUPTM ANN OHNE ZORN. A Hungária-kávéháznak egyik érdekes alakja volt egy nagybajuszu honvédszázados. Nappal aludt, este kilenckor megjelent a helyiségben s megkezdte éjjeli életét. Ha társaságban valaki beszéddel fordult hozzá s el akart neki mondani valamit, a kapitány ezt a kikötést tette:

- Aber nur ohne Zorn (csak harag nélkül!)

És rajta maradt: Hauptmann ohne Zahn! A neve nem maradt fenn. A régi kedélyes Szombathely éjjeli életének egyik jellegzetes alakja.

HEIMLER JÓZSEF. A régi ugynevezett jóizü polgárok közül való, aki szorgalommal és munkával küzdötte fel magát. Sok barátja volt, a város Józsi-bácsijaként ismerték, elismert adakozó ember volt. Különös ügybuzgalommal müködött az Aggharcos Egylet szervezése körül. Különös érdeme, hogy a városnak megszerezte a Brenner-telkek elővásárlási jogát, amit azonban a város nem vett igénybe. Nagy családjának számos tagja él köztünk. (1830-1914).

HOLCZHEIM GÁBOR. A hasonnevü cement- és betonárugyár, ipartelep alapitója. Épitési vállalkozó, a Szombathelyi Takarékpénztár épitője.

HORVÁTH MIHÁLY (1819-1877) ügyvéd, városi számvevő, majd ügyész, 1867-ben törvényszéki ülnök. Igaz szeretettel csüngött szülővárosán, pártolója és tagja minden egyesületnek.

HORVÁTH PIUS. (Szül. 1819-ben) Kegyesrendi pap, jeles hitszónok és költő. Városunk szülötte.

HORVÁTH JÁNOS. Az 1870-es évek egyik érdekes alakja, aki az akkori időkhöz viszonyitva, nagy vállalkozásokba bocsátkozott: megcsinálta az első közfürdőt (a mai Geist-féle gőz- és kádfürdő), ugyanott malmot létesitett, a Széll Kálmán-utcában sok házhelyet parcelláztatott s ezen városrész keletkezesében neki is nagy része van. Ő épittette, a "Jégpincét", mely érdekes külsejével, régi várszerü bástyázatával Szombathely különlegességei közé tartozott s mint mulató, kedvelt helye a régi jó világ vig társaságainak. Nagy érdemei vannak az Önkéntes Tüzoltóegyesület fejlesztése körül, melynek sokáig parancsnoka volt. A fáma szerint tücsökmajori birtokán egy izben felgyujtott egy hatalmas szalmakazlat, mert látni akarta, mennyi idő alatt érkeznek tüzoltói a tüzhöz. Erős függetlenségi érzelmü ember volt, mindig magyar ruhában járt, zsinóros ruhában, csizmásan, mint az akkoriban divatos volt Szombathely polgársága körében. A nyolcvanas évek közepén hunyt el, de élő kortársai még most 40 év multán is emlegetik "Horváth-sörös" tevékeny munkálkodását.

HUSZÁR PÁL dr. Helyettes pénzügyigazgató a 1914-es háboru előtti időkben. A helyi sport fellenditése kerül szerzett érdemeket. - Sokáig titkára volt a Vasmegyei Sportegyletnek.

HOLDOSI ISTVÁN (Megh. 1921.) Hires kisbőgős, aki Paris, Berlin és Róma közönségét szórakoztatta gyönyörü muzsikájával.

JIRASZEK és KRAUSZ szegedi épitővállalkozó. 1887-ben épitette a törvényszéki palotát, melyet Szilágyi Dezső igazságügyminiszter jelenlétében avattak fel. Ugyancsak ez a cég épitette a város északi oldalán elterülő lovassági laktanyát.

KAZÓ ISTVÁN. (1658-1721) - Szombathelyi kanonok, később pécsi nagyprépost, majd belgrádi vál. püspök lett. Szülővárosa iránt való szeretetét és ragaszkodását jellemzi azon áldozatkészsége, mellyel a Domonkos-rendiek letelepitése folytán szegénységre jutott szombathelyi plébániát 70 hold szántóföld, négy hold szőlő és saját házának (a jelenlegi plébánia-ház) odaajándé-kozásával ujraalapitotta.

KÖNIGMAYER KÁROLY (1818-1892). A szombathelyi székeskáptalan kanonokja, vál. tribunici püspök, nagyszerü szónok és politikus, Deák Ferenc benső barátja.

KISS GYÖRGY. Fővárosi szobrász-müvész, a szombathelyi Berzsenyi Dániel-szobor alkotója.

KÁLDOR, BERNSTEIN és BECSEY. Székesfehérvári vállalkozók. A vizvezeték kibővitési munkáit végezték 1910-ben.

KOLBENHEYER VIKTOR. Épitész. A viztorony és szivattyuház tervezője.

KAPOSSY JÁNOS dr. Szombathelyi születésü fővárosi tanár. Örökbecsü müben leirta a szombathelyi széksegyház festményeit.

KOVÁCS JÓZSEF. Mint a szociáldemokratapárt helyi szervezetének titkára tünt fel, vezette a munkás-mozgalmakat. Az 1918-as forradalmi időkben a Nemzeti Tanács elnökévé választották s ebben a helyzetben találta a proletárdiktatura, amikor a direktorium elnöke lett. Tapintatával igen sok esetben mentője volt a polgárság anyagi és szellemi javainak, sőt több izben életének is. Résztvett a Vasmegyei Általános Fogyasztási Szövetkezet megalapitásában s annak most vezető igazgatója.

KUNCZ ADOLF dr. főgimnáziumi igazgató. Megirta Szombathely város monográfiájának első részét. 1880-ban a székesegyházban bemutatta a Foucault-féle inga-kisérletet a világ tudósai előtt.

LIPP VILMOS főgimnáziumi igazgató, jeles történész.

KLIEGL JÓZSEF. Mérnök, a szombathelyi villamos vasut tervezője.

KRESZNERICS FERENC hires szótáriró és nyelvész, 1766 február hó 25-én Vasmegyében, Iváncon született. Pappá szentelése után Szombathely lett mathematikai tanár. Itt tizenkilenc évig müködött, majd Ságra ment plébánosnak. Ahol haláláig szolgálta hiveit. A tudós pap nagyon sokat tett a magyar nyelv érdekében és különösen a modern szóképzés és gyökérfejtés apostola lett. Az Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.

LAKY ZSIGMOND. Szül. 1855-ben Körmenden. Hatéves kora óta szombathelyi lakos. Negyvenegy évig volt állami szolgálatban mint kir. bir. végrehajtó. Jelenleg a városi forgalmi adó főellenőre. A háboru előtti idők egyik legértékesebb embere, aki élő tanuja annak a régi jó bürgervilágnak, amikor még a csárdás volt a legszebb tánc s ha nagynéha kedve kerekedik s összeüti a bokáját, bizony megbámulják a fiatalok, kik csak hirből ismerik a régi jó magyar táncokat. De Laky Zsigmond másról is nevezetes. Fanatikus istápolója volt az öreg 48-as honvédeknek, szinte imádta őket és sokat áldozott rájuk. Lakása a legérdekesebb lakások egyike: különleges butorok, képek, zenélőórák közepette egy olyan botgyüjteményt talál az ember, amelynek hetedhét országon se akad párja. Szép elefántcsontfogantyus bottól a legegyszerübb juhászbotig képviselve van itt mindenfajta bot. Némelyikhez egész történet, másikhoz valamelyes romantika füződik. Ott van Bőle András püspök elefántcsontfejes botja, Sibrik Miklós kortesbunkója, diszes polgármesteri botok, félelmes fokosok, köztük a hirhedt Sobri Jóska fokosa, botok a világ minden tájáról, Tokióból épugy, mint Rio de Janeiróból. Bámulatos türelemre valló faragások, arcok és nevek, rajzok, égetések és berakások teszik nagyszerüvé a gyüjteményt, mely ötven év szorgalmát dicséri. Az Ujházy Ede arca nevet felénk egy filigrán botfejből s egy botfuvolából bánatosan bukkan elő a busuló juhász hangja.

LAKY KRISTÓF dr. (1841-1920) kuriai biró, 1891-tól kezdve a szombathelyi kir. törvényszék elnöke. A társadalmi életben előkelő szerepet játszott.

LANG LAJOS. A szombathelyi vizmüvek épitője.

LAPP HENRIK. A szombathelyi vizvezeték kibővitője. 20 kutat furt.

LÁBOS IMRE (1816-1879). 43 évig szolgálta a várost, mint hüséges néptanitó. Iskolai könyveket irt.

LAKNER ENDRE (1842-1872). Történetiró és régész.

LÁSZLÓ KÁLMÁN dr. (Megh. 1927) Ügyvéd. Egy izben volt a kamara elnöke. A szombathelyi ev. egyházmegye felügyelője. Nótaszerző. Büszke turul madár, sir a levegőben c. dalát szerte az országban éneklik a nótáskedvü magyarok.

LÖVÖLDE TÁRSASÁG. 1847-ben alakult. Gyakorlatait Hoffmann Károly Kőszegi-utcai házának kertjében tartotta.

LUXANDER KÁROLY (1845-1914). A régi kedélyes Szombathely utolsó csendbiztosa, aki hat rendőrrel tartotta fenn a rendet. Müködése az 1890-1910-es évekre esik. Nevét sokáig emlegették, akkor volt rend, amikor Luxander bácsi volt a rendőrbiztos.

MÁRKUS ISTVÁN (1847-1880) iró és politikus. Több fővárosi lap szerkesztője. 1875-ben, mint magyar levelező a Ferenc József királyt elkisérte dalmáciai utjára. A király később sokszor emlegette azt az időt, amit Márkussal töltött ezen az utón. Széles ismeretköre s nagyszerü tolla volt. 1878-ban Sárvár orsz. képviselője. A bosnyák hadjáratban szivbajt szerzett, amely fiatalon megölte. Szombathelyi születésü és bátyja Márkus Emilia nagyszerü szinmüvésznőnek.

MÁRKUS JÓZSEF. Jeles jogász, iró és politikus. Budapest székesfőváros ujjászervezésében tevékeny részt vett mint annak főbb tisztviselője, később főpolgármestere. Bátyja Márkus Emiliának. Szombathely születte.

MÁRKUS MIKLÓS (1849-1882). József, István és Emilia testvére, mély érzésü lirai költő és müforditó. Szombathely szülötte.

METZNER JÓZSEF. Jónevü épitész. A szentdomonkosrendü nővérek zárdáját és iskoláját épitette.

MERKEL TIVADAR. A mult század végének keresett zongoratanára és karmestere.

MIHÁLYI JÓZSEF. Székesfővárosi müszaki tanácsos. Bőséges tapasztalataival és gazdag szakismeretével támogatta Szombathely városát az utépitési program kivitelében.

MÜLLNER IGNÁC. 1881-től 1897-ig közszeretetben álló mérnöke volt a városnak.

NÉMETH LÁSZLÓ (1872-1920). Szombathely városának 29 éven át volt főszámvevője. Jellegzetes sajátsága volt, hogy a város költségvetésének adatait a közgyülésen mindig fejből adta elő. Fillérnyi pontossággal "stimmeltek" adatai, egyszer-egyszer valóságos számerdő rengetegén vezette keresztül hallgatóságát.

NAGY JÁNOS (1809-1885). Szombathelyi kanonok, cimzetes apát, a Magyar Tudományos Társaság tagja, a keleti nyelvek tudósa, széleskörü tudományos munkásságot folytatott.

NÁDAS RÓBERT. Államvasuti főfelügyelő a MÁV mühelynek évtizedek óta volt főnöke. A MÁV Haladás megalapitója. Elhunyt 1924-ben.

OZOLY FLÓRIÁN (1680-1755). Róm. kath. egyházi iró és forditó. Szombathely születte.

ŐSZ IVÁN. Mészáros Hugó Szombathely városi főjegyző irói neve, amelynek érdekes palástja alatt irja gyönyörü verseit.

Dr. PAVEL ÁGOSTON áll. leánygimnáziumi tanár, muzeumi könyvtárőr. Szül. Vashidegkuton Vasmegyében 1886 aug. 28-án. Középiskoláit Szentgotthárdon és Szombathelyen, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. - Még egyetemi hallgatókorában nyert elsőizben akadémiai dijat magyar-szláv tárgyu nyelvészeti és irodalomtörténeti munkájával. Fiatalabb éveiben magyar és vend (szlovén) verseket is irt, később inkább a szláv-magyar nyelvi és irod. tört. kutatásoknak szentelte magát. E tárgykörből számos dolgozata jelent meg különböző hazai szakfolyóiratokban. Munkásságát a külföldi szakirodalom is nagyon értékelte és az ujonnan alapitott laibachi egyetem 1920-ban katedrát is ajánlott fel neki. 1920 ősze óta a Vasm. Kulturegyesület és muzeum könyvtárának őreként óriási tevékenységet fejt ki a könyvtár ujjászervezése, modern kifejlesztése körül. A könyvtári állományt két év alatt a korábbi évtizedes állomány kétszeresére emelte s az idén már második katalógusát rendezi sajtó alá.

POÓR VINCE (1851-1923). Szombathelyi ácsiparos ötvenöt esztendőn keresztül tagja volt az önkéntes Tüzoltóegyesületnek s minden tüzesetnél ott volt.

PAUER (MEZEI) ANTAL városi tanácsos kezdeményezésére 1860-ban ültették a Szent Ferencrendi templomtól a Práterig, továbbá a Nagykar utcai hidtól a szőlőkig vezető fasorokat.

POLGÁR ISTVÁN dr. MÁV titkár, aki az irodalmi és müvészeti téren is otthonos. A helyi lapok hasábjain értékes kritikai, müvelődéstörténeti cikkei és szépprózai dolgozatai csaknem mindennaposak, kisebb eredeti forditott darabjai nagysikerüek s sok irodalmi és müvelődéstörténeti előadásai széleskörü jártasságról tesznek tanuságot. Eredeti darabja a "Vasuton" cimü vigjáték. A müvészet terén mint képzett énekes és kiváló tenorista számtalan sikerre tekint vissza.

POLGÁR BERTALAN (1858-1926). A Vasmegyei Elektromos Müvek megalakulásakor a vállalat főkönyvelője, később pedig a Szombathelyi Iparosok Takarékpénztárának igazgatója lett. Sok évig volt városi képviselő. Az első Jókaiutcai villát ő épittette. Azóta a villák sorozata emelkedik mellette.

PÜSPÖKI PATIKA. A Berzsenyi Dániel-utca és a Széchenyi-tér sarkán áll 1753 óta az Isten szeméhez cimzett gyógyszertár, amelyet a nép régtől fogva püspöki patika néven ismer. Valószinü, hogy valamikor tényleg püspöki patika volt s később került magánkézbe. Jelenlegi tulajdonos dr. Simon Ernő okl. gyógyszerész, előtte édesapja Simon Gyula volt a tulajdonos 1878 óta, azelőtti tulajdonos Pillich Ferenc volt, aki dr. Simon Ernő édesanyjának nagybátyja volt. Igy a mostani család három emberöltő óta birtokolja a püspöki patika jogát.

RAUSCHER MIKSA. Mint a lovassági laktanya épitésvezetője került Szombathelyre 1889-ben s azóta a köz- és magánépületek egész sorát tervezte. Csak a szebbeket emlitjük: a Király-utca sarkán egymással két hatalmas palota, a Legáth Gáboré és Herczegh Ferencé, a csorna-premontrei rend uj székháza és gimnáziuma, a Fehérkereszt Gyermekkórház, továbbá a Kioszk nagyszerü épületei dicsérik kiváló tervezőképességét. Ezenkivül számos szép magánház, diszes villák füződnek nevéhez. A Rauscher-villában örökké fenmarad neve.

REMÉNYI EDE zenemüvészt Szombathely városa 1861-ben a város diszpolgárává választotta - mint oly férfiut, ki müvészetével a hon határain belül és kivül egyaránt dicsőséget szerez a nemzetnek.

RÉKAI FRIGYES, kir. mérnök. A csatornahálózat munkálatainak ellenőrzője.

RÓKA IMRE (1780-1821). Neves egyházi szónok, a keleti nyelvek tanára, jeles hitszónok.

RITTER JÓZSEF. Az 1800-as évek elején neves ügyvéd volt Szombathelyen, aki egyben a Batthyány-család jogi- és jószágigazgatója is volt. Amikor Napoleon ezen a vidéken járt, őt vitték mint egyedül franciául beszélőt, tolmácsnak a nagy császár elé. 1847-ben hunyt el. Fiai: Gusztáv, Miklós és József tevékeny részt vettek a közéletben, Julia nevü leányát pedig a jótékonykodó urhölgy mintaképéül ismerték. Még egy leánya volt, Malvin, aki Guary Emilhez ment férjhez, az ő leányuk dr. Mayer-Guary Ferencné, Guary Malvin, aki családja hagyományaihoz hiven szintén résztvett a jótékonysági mozgalmakban. Guary Emil legidősebb leánya Katalin, Szakáll Ferenc volt szombathelyi üzletvezető m. kir. kormányfőtanácsos neje, harmadik testvérük Guary Leó ny. főszolgabiró.

RIEGER ERVIN. Bécsi épitész. Az ő tervei szerint készült a Frigyes főherceg gyalogsági laktanya 1896-ban.

RÉGI SZOMBATHELYI ZSIDÓ CSALÁDOK. A régi időben Szombathely város területén tilos volt a zsidóknak a letelepülés. Az 1795. évben egy megyei összeirás tizenhárom zsidó családot emlit, akik közül azonban csak Jakob Engel lakott a város területén, a többi a környékező helységekben: Szentmártonban, Perintbem. Ekkor tünnek fel a Salamon, Porlitz, Kohn családok, mint akiknek leszármazói ma is köztünk élnek. A város hivatalosan Engel Jakabot ismerte el állandó lakosának. Második helyen áll Kohn Löbl, aki 1790-ben már a városban lakott. A harmadik letelepülő Porlitz Farkas, a negyedik a Grünwald-család több tagja. Az 1840-es évekig feltünnek ugyan a Neumann, Stadler, Rechnitzer, Wolf, Mayer, Salamon, Pick, Rosenberg nevek, mint akik szintén a környékbeli helységekben laktak és Szombathely területén is kereskedtek, de lakhatási- jogot csak az 1840. évi 29. tc. életbelépte után kaptak.

Az egyik Porlitznek, aki Szombathelyről nősült, felesége Neumann-lány volt, ami azt jelenti, hogy a Neumannok már korábban Szombathelyen laktak. Ezeknek egyik leszármazottja Neumann Ferdinánd, aki tizenöt éven át volt a congr. izr. hitközség alelnöke. Ennek ma élő fia, Viktor két értékes okmányt őriz, az egyik egy diszoklevél, amely Neumann Ferdinándnak köszönetet szavaz a templom s annak orgonája körül kifejtett jótékonyságáért s példaadásra buzditja az utódokat, a másik 1879-ből a templom épitési idejéből származik s közli a városban akkoriban fennálló intézményeket.

Az 1800-as évek elején telepedett le Kohn Károly szabó és Stadler Izsák kereskedő, akiknek üzlete még ma is fennáll.

RÉVÉSZ ANDOR. Szombathelyi iró és hirlapiró, akit sorsa Madridba, spanyol fővárosba vetett s itt egy nagy politikai lap szerkesztője. Fia Révész Márton ny. felsőkereskedelmi iskolai tanárnak.

STEGMÜLLER KÁROLY (1822-1906) kanonok, gyémántmisés pap. Jótékonyságáról nemcsak a városban, de vármegyeszerte hires volt. Minden pénzét szétosztotta s uton-utfélen gyakorolta a jótékonyságot. Megtörtént, hogy nem volt nála pénz, találkozott valami szegénnyel, bement a legközelebbi boltba s kölcsönkért, hogy adakozhasson. Emléke sokáig fent fog maradni. Szül. Kőszegen 1822 november 3-án. Mint a bécsi Pázmáneum növendéke Károly Lajos és Lajos Viktor főhercegeket magyar nyelvre tanitotta, addig mig a forradalom kitörésével az udvar Olmützbe menekült. Halála után iratai között a család leveleket talált, melyek szerint az udvarnál előkelő állást kináltak fel neki Rauscher bécsi herceg érsek utján, de ő nem fogadta el, maradt ölbői plébános. Mint kanonok hunyt el Szombathelyen 1906 május 21-én.

SARLAY FERENC dr. kuriai biró. A hires Bagolyvár nevü kastély tulajdonosa. Elhunyt özvegye élénk részt vesz minden jótékony társadalmi megmozdulásban.

SAVARIA. 1893-ban alakult sportegyesület. Első elnöke dr. Káldy Imre.

SEEMANN GÁBOR. Szül. 1854-ben Kisfaludon, Zemplénmegyében. A polgári fiu- és felsőkereskedelmi iskola első igazgatója és szervezője. Jeles irodalmi férfiu. Több tankönyvei irt, a magyar várkutakról szóló tanulmánya országhirü s Libapásztor cimü kedves elbeszélését minden iskolás gyermek ismeri. Most nyugalomban van.

SEIBERT ANTAL mérnök. A vizvezeték kibővitésénél vezette a kutfurási munkálatokat 1910-ben.

STANDY SÁNDOR. Hires cigányprimás. Az 1860-as és 70-es időkben aratta nagy sikereit édés-bus magyar nótáival. Járt Bécsben, Párisban, Londonban s becsületet szerzett a magyar muzsikának. Nagy urak barátja és zenésze volt, gáláns cigány és örök bohém, a magyar nótának még most is emlegetett mestere. Meghalt 1885-ben.

SIMON SÁNDOR. (Megh. 1920.) A háboruelőtti Szombathely egyik érdekes alakja, aki 46 esztendőn keresztül látogatta a Sabaria-beli törzsasztalt. Egyébként telekkönyvvezető volt.

SCHLAGER MÁTYÁS. Linzi épitész. Tervezte a szentdomonkosrendi nővérek zárdáját és iskoláját a Faludy Ferenc- és Paragvári-utcák sarkán. Az épület nemes egyszerüségével imponálóan hat.

SCHÖNE LAJOS. Bécsi épitész. Ő tervezte az evangélikusok és reformátusok közös templomát a Kálvária-utca bejáratánál.

SCHÖNWISNER ISTVÁN. Szily János püspök biztatására 1791-ben megirta Szombathely város történetét latin nyelven: Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine ad praesens tempus libri novem.

SZÉCHENYI REZSŐ gróf. A szombathelyi muzeum jótékony adakozója. Nevét a velemi bronzkorszak emlékeivel a paleolith- és neolith-korszak gyüjteményével s az Adria-gyüjtemény adományozásával örökitette meg.

SZOMBATHELYI MÉSZÁROS CÉH 1614-ben találjuk az első irásos nyomot a szombathelyi mészáros-céhre vonatkozólag. A céh sokkal régebbi, szabályait azonban csak 1761-ben foglalta irásba. Ekkor Kraft Mihály volt céhmester. A későbbiek közt Grim, Kikakker, Simon és Kren nevek az ismeretesebbek. A céh ládája, amely ma a muzeumban van, 1671-ben készült. Utolsó céhmester nemes Varró Antal volt. 1884-ben a szombathelyi mészárosok az ipartestület tagjai lettek s azóta mint szakosztály müködik eredményesen. Zászlójuk több mint százesztendős. A céh történetében van egy érdekes feljegyzés, amely szerint 1714-ben Szombathely város tanácsa a tehénhus fontjának 4 és fél, a borjuhusét öt krajcárban állapitotta meg s a rendelet ellen vétőket 12 forintra büntette.

A SZOMBATHELYI MÁV. ÜZLET-VEZETŐSÉG. Amikor a mult század kilencvenes éveinek elején az államvasutak vonalhálózata szükségessé tette egy dunántuli üzletvezetőség felállitását, a kombinációba vett két város: Győr és Szombathely közül - Széll Kálmán hathatós közbenjárására - az utóbbi került ki győztesen.

Szombathely városa tetszetős palotát emelt az uj hivatal részére és igen előnyös feltételek mellett adta bérbe az államvasutaknak, azonfelül arra is kötelezte magát, hogy a tisztviselők részére lakásról gondoskodik és amennyiben a tisztviselők lakbére nem volna elegendő a városi bérlakások fedezésére, a különbözetet a város fogja fizetni saját pénztárából.

A város jó befektetést eszközölt ezen előrelátó politikájával, mert az uj intézmény idetelepitése nemcsak a város közgazdasági és kereskedelmi életét lenditette fel eddig nem ismert módon, hanem kihatással volt a város fejlesztésére is. A mai Király-utcától a vasutig terjedő terület beépitése akkor kezdődött meg. A Széll Kálmán-, Szelestei-, Gyár-, Wesselényi-, Kisfaludy, Vörösmarty-, Söpte-i és Petőfi-utcák, valamint a Söptei-ut és a vasuton tuli városrész keletkezése az üzletvezetőség felállitásával van szoros összefüggésben.

Az üzletvezetőség 1895 november elsején kezdte meg müködését csáfordi Pottyondy Gusztáv (1842-1907) üzletvezető vezetése mellett, akit Aradról helyeztek át Szombathelyre és aki nagy agilitásával és szervezőképességével biztos alapokra fektette az uj intézmény jövőjét. -

Pottyondy az emlékezetes nagy vasutas sztrájk után, 1904 junius hó 15-én vonult nyugalomba.

Utóda volt blackói Kussevich Tivadar, aki 1904-től 1912-ig müködött Szombathelyen, amikor is mint Bosznia-Hercegovina kormányzósági osztályfőnöke Sarajevóba költözött.

Őt követték: Egan Alfréd (1912-1919), Medanich Romuald (1919 május 1-től 1919 november 1-ig) és losonci Szakall Ferenc (1919-1924), kinek nevéhez füződik az üzletvezetőségi palota harmadik emeletének felépitése.

Az egyes osztályok vezetői: Gangl Lajos dr., Scholcz Gusztáv, Huszár Kálmán, Karkecz Lajos főfelügyelők és Schmied György felügyelő. - Az üzletvezetőségnél mintegy 150 tisztviselő teljesit szolgálatot.

SZOMBATHELYI KIR. TÖRVÉNYSZÉK. Városunk nagy szülöttje, Horváth Boldizsár különitette el a megyei biráskodást s alkotta meg 1869-ben a törvényszékeket. Szombathely is ekkor kapott törvényszéket, mely 1872-től 1889-ig a vármegyeházán kapott szállást, a járásbiróság és ügyészség bérelt helyiségben székelt. A szép törvényszéki palota 1889-ben épült. A törvényszék első elnöke Czédler Imre, akit Bárdossy László (1856-1913), majd Zsitvay Leó, Laky Kristóf követett. Birái közül Rátz Lajos, Mennyei László, Auer Károly, Gaiger Miklós, Stringovits Béla, Prugberger Vince neveit emlegetik, mint kiválóbb jogászokét.

Jelenlegi elnök Náray-Szabó Jenő kuriai biró, h. elnök dr. Lukács Gábor, tanácselnökök: dr. Fromm Géza, Halassy Viktor, Kovács Gyula, Fodor Ernő; dr. Manuszy Tivadar, dr. Valkó Miklós.

Birák: dr. Gayer Gyula, dr. Gergely József, dr. Kuhn Oszkár, dr. Östör László, dr. Poszler Gyula, dr. Szász József, dr. Szladits László, dr. Victor János.

Irodaigazgató: Király Béla.

SZOMBATHELYI UJSÁGIRÓK, - Szombathelyen az 1927-ben napilapok: a Dunátuli Estilap. Felelős szerkesztője Gerő Manó, rendes belső munkatársai Novák Károly, Soós István;

a HIR, főszerkesztő Görög Kálmán, felelős szerkesztő Szász Ernő, rendes munkatársak Fehér Károly, Polgár István dr., Bata Gábor, Horváth József, Takács János.

a Vasvármegye, főszerkesztő Lingauer Albin, felelős szerkesztő Lelovich Jenő, munkatársai Claudiny, Géza, Hegedüs Ferenc, Kálmán Viktor, Lisznyay Géza.

Politikai hetilap: Dunántuli Néplap. Felelős szerk. Kálmán Viktor.

Nyugati Ujság: felelős szerkesztő dr. Dobos László, rendes munkatárs Tamássy G. István.

Nyugatmagyarország: felelős szerkesztő Gerő Manó.

A Magyar Távirati Iroda szombathelyi fiókjának vezetője Somossy József, munkatársa Veress Gyula.

SZOMBATHELYI ÜGYVÉDI KAMARA. Elnök dr. Náray-Szabó László, titkár Tóth Kálmán dr., ügyész Gyuk László dr., pénztárnok Vajda Imre dr.

A SZOMBATHELYI MOZGÓ-SZINHÁZAK történetéhez hadd álljon itt egy-két adat. Az 1900-as években kezdett divatba jönni a mozgóképek mutogatása. Eleintén kávéházakban ütött tanyát az ipar s ez időben a közönség sokat derült a régi Kovács, Széll Kálmán-, Hungária-kávéházak müsorain. Az előadás ingyenes volt. Az első önálló hajlékot Molnár János engedélyes szerezte meg a moziiparnak, berendezvén az Apolló-szinházat, melynek későbbi tulajdonosai Végh György, majd Wieselmann Mór lettek. Az Uránia Szinházat Wirth Ödön és neje Pollák Elza alapitották 1912-ben. Ezidőtől kezdődik az ipar felvirágzása, a két szinház versenyében mind nagyobb és szebb müsorokat élvez a közönség. Később mindakét szinház az időközben özveggyé lett Wirth Ödönné s második férje Schönberger Gyula tulajdonába került. Mindaketten páratlanul álló izléssel rendelkeztek s akkor állott fővárosi nivón a szombathelyi mozgóképipar, amikor ők vezették a szinházakat s érdemük az ipar fejleszlesztése körül elvitathatlan. Bécsen át sok olyan filmet hoztak be, amely Budapestet megelőzte. A forradalmak utáni mozirevizió alkalmával mindkét jogot elvesztették, az egyik Szombathely város, a másik a MANSz tulajdonába került.

SZALAY IMRE. Szombathelyi orvos, aki 1917-ben "füst-ferdőt" állitott fel s azzal gyógyitotta a betegeket. Miben állott a találmány, nem tudjuk, lehet, hogy gőzfürdőről van szó.

SZALAY IMRE. Szül. 1787-ben. Pesti egyetemi tanár, veszprémi kanonok, a magyar tudós társaság tagja, kitünő nyelvész. Szombathely szülöttje.

SZANISZLÓ FERENC (1792-1869) fényes készültségü és tehetségü pap, egyetemi tanár és egyházi iró. Gazdag munkássága a nagyváradi püspöki székbe juttatta. Szombathely szülöttje.

SZENCZY IMRE (1798-1860). Premontrei tanár és kanonok, jeles iró és forditó, tagja a magyar tudós társaságnak és a Kisfaludy Társaságnak, Szombathely szülötte, Ferenc püspök bátyja.

SZÉP LAJOS karikaturista. Szül. 1883-ban. Már diákkorában feltünt jólsikerült karikaturáival. 1910-ben a fővárosba került s nevesebb lapoknál rajzolta jellegzetes képeit. Ujabban a Pesti Hirlap rajzolómüvésze s képei országos hirnévnek örvendenek.

SZOMBATHELYI TEJSZÖVETKEZET. Kevesen tudják, hogy Magyarországon városunkban volt az első tejszövetkezet. 1879-ben alapitották dr. Borsics Béla és Reiszig Alajos. Az ország többi tejszövetkezetei csak ezután alakultak meg.

TOMOR MIHÁLY (1854-1926). Szombathely város apraja-nagyja ismerte Tomor bácsit, aki csizmadiamester volt ugyan, de emellett a pennát is forgatta s többszázra menő verset szerzett. Magas, szurósnézésü, őszfejü alakját, szájában az elmaradhatatlan szivarral, kezében öreg, görcsös bottal, amerre ment, ismerősök köszöntötték jobbról-balról. Nem a csizmadiának szólt a megtiszteltetés, hanem a poétának. Mert költőnek vallotta magát és annak is ismerte mindenki az öreg Tomor bácsit, a "Falusi és városi versek kiadójá"-t. A szombathelyi korcsmákban meghitt társaságban sürün jött ajakáról a rimes beszéd és sok-sok tapsot kapott saját maga szerzette versei elszavalásáért. Nem volt Szombathelynek olyan eseménye, nincs a városnak olyan kissé már ismert embere, akit és amelyet meg ne énekelt volna ékes Ilosvay Selymes-rigmusu versekben. A háborunak, forradalmi időknek egy-egy epizódját épen ugy papirra vetette, mint ahogyan nem mult el nevezetesebb temetés, lakodalom, főispáni installáció, képviselőválasztás stb., amelyet meg ne örökitett volna. Se szeri, se száma azoknak a verseknek, amelyeket ki is adott. Szombathelynek egy régi kedélyes alakja távozott el vele, amikor 1926-ban meghalt 72 éves korában. Nevét sokáig fogja emlegetni a ma élő Szombathely s hire az utódokra is át fog terjedni.

TÓTH DEZSŐ. (1866-1916). A szombathelyi kerületi munkásbiztositó pénztár tisztviselője. Rendkivül ideális lelkü egyéniség, számos költemény szerzője. Egy szép dallal örökre beirta nevét az irodalom történetébe. E dal cime: Valahonnan levél ment a kaszárnyába. Minden nótáslélek előtt ismeretes.

URIBANDA TAGJAI. Vörös Ferenc délivasuti állomásfőnökhelyettes 1924. évben élelmes gondolatot valósitott meg. Maga köré gyüjtötte a város muzsikálislelkü és kezü ifjuságát s megalakitotta az "Uribandát", amely jelentős sikerrel szerepel s több bálat végigmuzsikált. Jótékonycélt szolgálnak s közkedveltségnek örvendenek. Alapitó tagjai : Vörös Ferenc, Keresztessy Ferenc, Sághy József, Boross Imre dr., Bernáth Emil, Szikora Gyula, Sprencz Rezső, Márkus Elemér, Holló Emil, Miholics János, Kovács Gyula és Bertalan Jenő.

VÁROS SZINE régebben kék-zöld volt, de Balogh Gyula vármegyei főlevéltárnok 1870-ben kimutatta, hogy a város szinei eredetileg a vörös és fehér voltak. Azóta ezt a szint használja a város.

VÁROSHÁZ-VENDÉGLŐ. A mostani háromemeletes városi bérpalota helyén állott egyemeletes épület, vendéglővel és fogadóval. Jó pörköltjeiről hires. Alacsony, bolthajtásos vendégszobái hires és duhaj éjszakákat láttak a jó világ jegyében. Az öreg Scheck Náci bácsi a jó puntigami sört sokáig mérte, hanem Éhen Gyula halálra itélte, helyébe épittette Szombathely Házát.

WEGHOFER TITUSZ. Ügyvéd, a hetvenes évek jeles kriminálistája.

WAGNER GYULA. Budapesti épitész. Tervei szerint készült a kir. törvényszék Szily János-utcai palotája 1889-ben. 1903-ban második emeletet huztak rá.

WÜNSCH RÓBERT. Vállalkozó. - Szombathely város csatornahálózatát épitette 1899-ben.

VAJDA BÁLINT. A szombathelyi 1. számu postahivatalnak husz éven keresztül volt főnöke. Elsőrangu postai szaktekintély, aki a posta üdvös intézményeit Szombathely kereskedelmi életébe előnyösen kapcsolta bele.

VOJTA DONÁT. Szombathelyi születésü bécsi épitész. A hatvanas években minden dij nélkül elkészitette a városi székház tervezetét, azonban a város akkor a terv megvalósitásától elállott.

ZÖLDFA VENDÉGLŐ. A régi fogadók tipusa volt a 70-es és 80-as években. A Kőszegi-utca sarkán épült egyemeletes épület. Kincstári épület volt, melyben hires bérlők mérték a zalai és badacsonyi borokat a régi bürgereknek, akik itt adtak egymásnak találkozót. Még jól emlékeznek egyesek az öreg Schübel Keresztélyre, aki nagy vagyont szerzett rajta, nyugalomba vonult s átadta Cziffrák Nep. Jánosnak, akinek nevéhez szintén rengeteg jóizü esemény és apróság füződik. Uj épületszárnnyal gazdagitotta az épületet. A timárok tanyája. Később kapta a Hungária nevet s igy szerepelt a legujabb időkig szállodával és kávéházzal, mignem a város megvette s ezzel a régi hires Zöldfa kimult. Utolsó bérlője Unger Mihály volt, akit vendégei Miska néven becéznek. Most is vendéglő van a régi bormérés helyén s Torkos János méri a jó bort. Konyhája megyeszerte hires.

ZSIDÓ AGGOK MENHÁZA. A Thököly Imre-utcában épült tizennégy személyt befogadó képességgel. A gondolat megpenditője néhai Geist Lajos hitközségi elnök volt. Kivitelre 1926-ban került a dolog, amidőn közadakozás utján egybegyült az épitési költség. Geist Lajos fiai: Jenő, Lipót és Henrik ötvenmilliós adománnyal járultak hozzá a közadakozáshoz. A menház létesitésében az oroszlánrész dr. Glück Gyula nyug. ezredes-orvos hitközségi alelnököt illeti.

YBL LAJOS budapesti épitész tervei szerint épült a m. kir. állami gyermekmenhely 1904-ben.

ZARKA ELEMÉR. Müszaki tanácsos. A csatornahálózat munkálatainak ellenőrzője.

ZICHY MIHÁLY. Az orosz cári udvar glóriás festőjét szoros szálak füzték Szombathelyhez. Többször járt itt, a szombathelyi leányoktól egyszer, amikor Zalában nyaralt, szép ajándékot kapott s barátjához, Bencz Lajoshoz irt levelében arra kéri őt, hogy csókolja meg a szombathelyi hölgyek kezét az ő nevében. Egy másik levelében ismét meleg hangon üdvözli a Lakner kisasszonyokat, Horváth urat és leányát s különösen Szombathely leányait. A szombathelyi muzeum Zichynek több eredeti munkáját őrzi.