Pável Ágoston felmérte, hogy nehezen veheti fel a versenyt a jól szervezett magán kölcsönkönyvtárakkal a népszerű olvasmányok tekintetében, ezért modern és tudományos könyvtár létrehozását tűzte ki célul. Ennek érdekében, a korábbiakban már megszokott körültekintéssel és kitartással kezdett építkezni az elődei által megteremtett alapokra. 1928. február 29-én azzal a kéréssel fordult Vas megye kiadóhivatalaikhoz, hogy a megye területén megjelenő nyomtatványokból, különösen a heti- és napilapokból egy-egy tiszteletpéldányt küldjenek meg a könyvtárnak: "Abban a biztos reményben, hogy a m. t. Kiadóhivatal méltányolja kérésünknek művelődéstörténeti jelentőségét, és így nem zárkózik el annak teljesítése elől... " ¹⁵.

Pável Ágoston levele 1928. febr. 29. BDK

E felhívásnak és Pável kitartó sürgetéseinek köszönhető példányok alapozták meg a Berzsenyi Dániel Könyvtár helyismereti folyóirattárát.
Ugyancsak levélben kereste meg a jelentős folyóiratok kiadóit, árengedményt vagy tiszteletpéldányt kérve. Így jutott a könyvtár kedvezményesen például a Nyugat, Korunk, a Híd példányaihoz. Minden alkalommal nem koronázta siker törekvéseit - jónéhány elutasító levél tanúsítja ezt -¹⁶, de kedvét és kitartását nem szegték. A későbbi években is folyamatos levelezésben állt a legtöbb budapesti kiadóval, könyvkereskedéssel és antikváriummal, minden alkalommal kérve megértésüket a könyvtár nehéz anyagi helyzetére tekintettel.

Dick és Manó Kiadó levele 1927. március 7.VaML

A British Museum levele 1943. március 8., Pável válasza 1934. szeptember 11. VaML

A könyvtár működtetése és gyarapítása nehéz feladat volt, mindössze a katalógusok és pótfüzetek árusításából befolyt összegeket, valamint a használói díjakat fordíthatta az igazgató könyvvásárlásra. 1935-1937 között részesült államsegélyben, de ezek az összegek csak átmeneti segítséget nyújtottak. A nyomtatott katalógusok azonban bizonyítják, hogy jól gazdálkodott a rendelkezésére álló összegekkel (1928-ban 671615 P, 1929-ben 637829 P, amelyekből a bérek és vonzatuk 353168 ill. 3700 P), mert a gyűjtemény szépen gyarapodott. A legújabb irodalom értékes alkotásait már a megjelenés évében beszerezte (többek között John Galsworthy: A Forsyte Saga; Knut Hamsun: Csavargók című műveit, vagy a magyarok közül Tersánszky Józsi Jenő regényeit). A szakkönyvek és kézikönyvek közül is megvásárolta, akár részletfizetési megoldással, a legújabb kutatások eredményeit publikáló köteteket (Ferenczi Sándor: Lélekelemzés).
A jó szándékú ajándékozás azonban gyakran rakott fölösleges terheket a helyhiánnyal küzdő gyűjteményre.
Ilyen volt Széchényi Gábor francia nyelvű lektűrökből álló hagyatékának 2526 kötete. E hagyaték átvétele kapcsán éri a könyvtárat és személyesen Pável Ágostont a Széphalom című szegedi irodalmi és tudományos folyóirat támadása 1935-ben. A H. F. Grenet néven publikáló kritikus írását a Vasvármegye teljes terjedelemben közli. ¹⁷
Pável válaszában ¹⁸ leírja, hogy a gyűjteményt a Kultúregyesület fogadta el 1927-ben és a feldolgozása után került be az 1930-as pótkatalógusba. " Nem tartozik rám itt annak a kutatása, hogy a nemes gróf a múlt század második felében franciaországi tartózkodása idején milyen irodalmi és széptani elvek alapján állította össze francia nyelvű könyveit. (Bár ennek kutatása is igen érdekes kor-és kultúrtörténeti tanulságokat ígér.) Egyszerűen megelégszem a kifogásolt helyzet tisztázására annak megállapításával, hogy a kifogásolt könyvek egytől egyig gróf Széchenyi Gábortól származnak, és hogy a kultúregyesület 8 évvel ezelőtt hálás köszönettel fogadta Sugár Géza adományozását, engem mint könyvtárost bízva meg a terjedelmes adomány katalogizálásával. ¹⁹"
Pável és a könyvtár elleni támadásnak nagy volt a helyi visszhangja. A Vasvármegye augusztus 8-án közölt F. F. aláírással egy olvasói levelet Még egyszer a Kultúregyesület könyvtárpolitikája címmel. "... a könyvtár vezetője a Széphalom kritikáját személye ellen intézett támadásnak minősítette és emiatt történt az, hogy válasza inkább egyéni párviadal lett az ismeretlen kritikussal, mint kimerítő és szombathelyi aggodalmakat is megnyugtató válasz."²⁰ Pável Ágostont elkeserítették a támadások, hiszen időt és energiát nem kímélve, a kevés rendelkezésére álló eszközt körültekintően felhasználva gyarapította a gyűjteményt. Állományépítő politikáját nem könnyű elemezni, mert az építkezés egyik legfontosabb eleme az ajándékozás volt, s mint tudjuk, a válogatás lehetőségének hiánya megterhelheti oda nem illő kötetekkel is a gyűjteményt.