1. Püspöki rezidencia. 2. A régi plébánia templom. 3. A régi vár. 4. Szeminárium. 5. Kálvária hegy. 6. Vármegyeház. 7. Tüzoltó-őrtorony.
8. Ferencrendiek temploma. 9. Dominikánusok temploma. 10. A Gyöngyöspatak

A fenti kép Szombathely városát 1790-ből ábrázolja. Rajta hiába keressük Szily János kéttornyu székesegyházát, ellenben ott látjuk a régi plébánia-templomot, melynek köveit a székesegyházba épitették be s ott van a piac közepén a tüzoltó-őrtorony is. Egész csinos látkép, azonban templomok teszik széppé a várost s egypár középület, a magánépitkezések bizony csak a mult század végével indultak meg. A város gyors lendületnek induló fejlődését Rákosi Jenő alábbi soraiból tudja meg az olvasó.

Irta: RÁKOSI JENÖ.

Hogy nekem Szombathely, amely most ünnepli százötven éves voltát, noha ezer évre is vissza tudna menni, mért kedves és mért drága annak annyi oka van, melyeknek elsorolására igen kevés lenne az a hely, amely nekem ebben a könyvben rendelkezésemre áll. Tehát most ez okok közül csak eggyel-kettővel fogok eldicsekedni. Nem csekély erkölcsi jelentőségü az okok közül az, hogy édesapám ott járta ki iskoláit s onnan küldte fel, mint kitünő klerikust püspöke a bécsi Pázmáneumba. Szerencsémre az utolsó pillanatban, mert már a kisebb ordinációkat megkapta, élete oly fordulatot vett, hogy mielőtt pappá szentelték volna, más pályára lépett s igy lett az én apám. E nélkül nem érhetett volna engem az a disz és kitüntetés - és ez is egyike a jelentékenyebb okoknak, hogy Szombathely engem felvegyen polgárai sorába.

Hogy pedig felvett, az bizonysága annak, hogy ez az amerikai méretekben fölfejlődött város lelkes és nagylelkü is, ami gyakorlati erényeit, okosságát, előrelátását, munkás szellemét ugyszólván esztétikai nimbusszal veszi körül.

Gyakorlati erényeiről pedig tudok egy legendát, amelyet olvasva, mindenki megérti ennek a városnak mesés fölemelkedését. Mert a város és értéke nem a beépitett kövek tömege, hanem az épitők lelke, szelleme és erkölcse.

Mikor a török hódoltság után az ősi Sabaria telepe is félig rom és pusztaság volt s az országot kezdték fölépiteni, szóba került a vármegye székhelyének kijelölése is. A budai gubernium azt találta, hogy Kőszeg a csinos határváros, amely egy török ostromot is sikeresen kiállt, a legalkalmasabb hely lenne erre a célra s helyszini szemlére deputációt küldött ki. A kőszegi békés polgárok ennek neszét vevén, elejbe utaztak a deputációnak, megállitották az országuton s igy dikcióztak: Ne tessék kérem tovább fáradni. Mi békeszerető dolgos polgárok vagyunk. A vármegyével hajduk, sőt jurátusok járnak, akik sarkantyut viselnek és gyülések alkalmával garázdaságokra hajlandók. Nem nekünk való ez, tessék másfelé kereskedni.

A deputáció erre megfordult, hogy hazamenjen. De ime elejbejárult egy szombathelyi küldöttség s igy beszélt:

- Nagy jó uraim, tessék itt van Szombathely, a régi hires Sabaria jogutóda. Mi épitünk szivesen vármegyeházát, tegyék meg székhellyé a mi városunkat.

A deputáció boldog volt, hogy nem veszett az utja kárba és Szombathely a megye székhelye lett. Hasonló dolog történt, mikor a püspöki székhelyről volt szó. A kőszegiek ismét kivonultak s azt hangoztatták, hogy ott már anélkül is elég a pap. De kivonultak a szombathelyiek is és kérték, hogy adják nekik a püspökséget. És persze nekik adták.

Azután jött - ment az idő s a mult század hatvanas éveiben, mikor kijelölték a vasutvonalat, mely Sopronból Kanizsára vitt, nagy versengés indult meg, hogy mely helyeket érintsen a vasut. A kőszegiek bőven magyarázták, hogy mily szép és fontos határváros az ő városuk; hogy vitézül harcolt és diadallal kiállt egy török ostromot is. De az ankét azt mondta: Sajnáljuk, de Szombathely székváros és megyeszékhely, azt el nem lehet kerülni. Oda pedig Kőszegen át vinni a vasutat nagy és költséges dolog.

Igy volt kénytelen Kőszeg néhai polgármestere, Fügh Károly szárnyvonalat épiteni Kőszegről Szombathelyre.

Mikor én diák voltam, Szombathelynek akkor 2-3000 lakosa volt.

Ma vasuti gócpont, kereskedelmi empórium, szinmagyar kulturváros, Dunántul legifjabb nagy városa, mely tereit nevezetes fiai szobrával disztette s ott a határon a töröknél nevezetesebb ostromokat vert diadalmasan vissza: a nyugati szomszédok támadását, a magyar kultura, a magyar nyelv és a magyar nemzet ellen. A Dunántul ősereje, alkotó lelke, hazafias tradiciója lélekzik benne.

A Zrinyiek, Szécsenyiek, Deákok, Berzsenyiek, Vörösmartyak, Kisfaludyak, Horváth Boldizsárok termettek ebből a talajból és ebből nőtt ki mint egy varázsvessző érintésére alig pár évtized alatt Szombathely városa. Mert fiai, kik sorsát intézik mindig hátra is néztek, a multba és mindig előre láttak a jövőbe.

A város szépitésében elöljártak az egyházak, melyeknek templomai valóságos csinnal és izléssel épültek. Az első püspök remekmüvét, a székesegyházat már ismertettük. Méreteiben kisebb, de idejénél fogva érdekesebb a Ferencrendüek temploma.

Igen régi multtal dicsekszik a Domonkosrendü atyák temploma, a mely az 1600-as időkben épült s a hivők serege mélységes áhitattal keresi fel.

A Domonkosrendü nővérek zárdatemploma kicsiny, de áhitatos bensővel rendelkező. Egyik előkelő szépsége a városnak a zárdával, óvodával és iskolával együtt. A gyönyörü épület Schlager Mátyás bécsi tervezőmüvész tehetségét hirdeti, épitője Melzner József szombathelyi épitőmester.

A Karmeliták temploma fent van a Kálvárián. Az áhitatos hivőknek egyik kedvelt zarándokhelye.

A Perintpatakon tuli városrész kicsiny házai fölött büszkén emelkedik ki a protestáns uninált-egyház temploma s az itteni városrésznek elegáns külsőt kölcsönöz. Tervezése Schoene Lajos épitész nevéhez füződik.

A Batthyány-tér sarkán emelkekedik jellegzetes arab stylusával a congr. izr. hitközség temploma, amely Schoene Lajos tervező kezét dicséri.

De az iskolák sem maradnak el a templomok mögött s a maguk egyszerübb szépségével ékesitik a várost.

A főreáliskola a Faludy Ferenc- utcát ékesiti, a polgári leányiskola a Szily János-utcát. A Zrinyi Ilona-utca tele van szebbnél-szebb iskolapalotával. Itt emelkednek egymás mellett a polgári fiu, a felsőkereskedelmi iskola és a leánygimnázium.

Nagy kár, hogy a premontrei főgimnázium épülete nem esik utcafrontra s igy csak a rendház kétemeletes épülete disziti a Berzsenyi Dániel-utcát.

Az egyházak példáját követte az állam, diszes palotái elszórtan emelkednek szerte a városban. Egész városrészt alkot a 11-es huszárezred laktanyája, mely negyvenkét katasztrális holdon épült 43 pavillonnal.

Ma nagyrészt magánlakások céljait szolgálják a pavillonok s csupán a békeszerződés által megengedett katonaság székel bennük.

A kimagaslóbb állami épületek képeit részint alább közöljük, részint később különféle leirásokkal kapcsolatban.

A pénzügyigazgatósági palota előbb magánkézben levő bérház volt. Épittetése Széll Ödön földbirtokos nevéhez füződik, ő ajándékozta meg a Kőszegi-utcát e diszes palotával.

A középületek közül igen szép és tetszetős a Vasmegye Kaszinó épülete, az államvasutak üzletvezetőségi palotája, melyet Szombathely városa épittetett kétemeletesre s a harmadik emelet később helyeztetett rá.

De nemcsak az egyházak s a hatóságok, de a magánosok is diszitették e várost gyönyörü palotákkal.

(Felülről - balról) Püspökvár, Vármegyeház, Kulturpalota és Muzeum, Üzletvezetőség, Régi városháza,
Uj városháza, Trummer-palota, Gyermekmenhely

Egyik legszebb épülete a Szombathelyi Takarékpénztár palotája, melynek tervezője Mocsányi Károly és Stadler Dezső, épitője pedig Holczheim Gábor.

A város tele van szebbnél-szebb magánházakkal. Csak egynéhányat közülük mutatóul: Ilyenek a Legáth-palota, épittetője Legáth Gábor; Herczeg-Graf Sabária-szálló, épittetője Szakács Manó; Kovács-kávéház, épittetője Kovács Jakab; Trummer-ház, épittetője Trummer János.

Érdekes és romantikus történettel biró épület a Szent István-park szomszédságában lévő Bagolyvár, melynek multjáról más helyen történik emlités.

Magánkézben van Szombathely Háza is, mellyel Éhen Gyula diszitette a város főterét.

megyei főügyész, a Szombathelyi Szépitő Egyesület igazgatója

Az 1885. évi budapesti kiállitás valami csodálatos alkotási vágyat teremtett Szombathelyen. Ennek az évnek az őszén történt ugyanis, hogy Varasdy Károly polgármester és később országgyülési képviselő a budapesti Városliget szépségeinek hatása alatt összegyüjtötte a város akkori érdemes polgárait és elhatározták, hogy városunkban megalapitják a Szombathelyi Szépitő Egyesületet, a melynek feladatául parkok és sétautak létesitését tüzték ki.

Varasdy Károly azonnal kibocsátotta a felhivást a lakossághoz s egy hölgybizottságot szervezett meg, mely élén Szabó Ernőné szül. Zlinszky Lujzával kezébe vette a taggyüjtésnek ugyancsak eredményes munkáját. Nem tellett bele pár hét és a lelkes elnöknő vezérlete alatt álló női gárda - melynek legtevékenyebb tagja Ajkas Irén, Bertalanffy Berta, Grünwald Ignácné, Gyöngyösi Iza, Heimler Frida és Riza, Kosáry Lujza, Reitermayer Szerafin és Sarlayné Sövegjártó Ilma voltak, - 86 alapitó és 135 rendes taggal számolhatott be. Mondani is felesleges, hogy ezek az alapitó és rendes tagok ma már legnagyobbrészt kint nyugosznak a szentmártoni temetőben s a Millenium és Szent István-park fáinak őszi szinpompáját csak gyermekeik és unokáik csodálhatják meg. Az alapitó tagok közül egyedül Hainzmann János, Rhorer Miklós és Szabó Ernő vannak még életben, a rendes tagok közül pedig alig nyolcan-tizen.

A 25 frt. alapitói és 1 frt. 20 kr. évi tagsági dijból csakhamar tekintélyes összeg gyült egybe, ugy hogy az egyesület 1887-ban már megkezdhette müködését s mindenekelőtt faiskolát teremtett, melyből a későbbi parkositást végezhette. Nem telt bele tiz év sem s a Szabó Ernő polgármester agilitásával megnagyobbodott és megerősödött egyesület már megkezdhette áldásos müködését a Szent István park létesitésével.

Farkas Ferenc (1848-1923) theologiai tanár, ez a minden szépért és jóért lelkesedni tudó, minden zajos feltünést kerülő egyesületi elnök, Szabó Ernő, majd Éhen Gyula polgármester és Hein János akkori budapesti tájkertész ez idő szerint m. kir. gazdasági főtanácsos közremüködésével elkészitette azt a gyönyörü kis parkot, mely ennek a városnak még ma is egyik legnagyobb ékességét képezi. Annyi jó izlés és hozzáértés mint amennyi ebben a miniatür kis parkban feltalálható, igazán ritkaságszámba megy és csakis Farakas Ferenc genialitasának és fáradhatatlanságának mégis Heim János puritán áldozatkészségének volt köszönhető, hogy ez a szépséges kis park az egyesületnek még egészen 1000 forintjába sem került. Farkas Ferenc ugyanis felkereste a körmendi hercegség, a bogáti uradalom, a horpácsi uradalom és Horváth Miklós bögötei földbirtokos kertészeteit s ezek az uradalmak megértvén a város intencióit, legnagyobbrészt dijtalanul bocsájtották az egyesület rendelkezésére azokat a szépséges koniferárákat és diszfákat, melyek előtt ma a hozzáértők csudálattal állnak meg.

Majdnem egyidejüleg történt gondoskodás a városi sertéscsorda fektetőjének, vagyis a mostani Millenáris parknak betöméséről és rendezéséről. Ennek jó része is Farkas Ferenc utmutatásai nyomán történt, épugy mint ahogy később ugyancsak Farkas Ferenc tervezte meg a Frigyes főherceg laktanya parkirozási munkálatait is.

Éhen Gyula polgármesternek, Szombathely város tulajdonképeni megalkotójának és megszépitőjének minden városszépitési ügyben valóságos jobbkeze volt Farkas Ferenc szépitő egyesületi elnök s Éhen Gyula nagyszerüen értett ahhoz, hogy ennek a kiváló férfiunak alkotási kedvét fokozza s a város javára értékesitse. De nemcsak vele tett igy. Igy tett ő a többi között Gerő Ferenccel, a szombathelyi kulturmérnöki hivatal akkori vezetőjével, akivel ha a perifériákra sétálni indult, akkor másnap vagy harmadnap már megjelent Gerőnek egyik vizmestere a bejárt területen s azt lejtmérezte, nemsokára azután feltünt Éhen ujból, de ekkor már Farkas Ferenccel, majd Farkas Ferenc Kárpáti Kelemennel s végül Kárpáti Kelemen az öreg Vida János parkőrrel s ezek aztán néhány munkással egy pár nap alatt kihasitották és elkészitették az Árpád-utat, a népfürdőtől a rohonci hidig terjedő sétautat, a vizház melletti sétatat, majd meg a Deák parkot, melynek összes betömési és parkirozási munkálatai mindössze nyolc napot vettek igénybe. Ilyen amerikai stilusban dolgozott a szombathelyi szépitő egyesület akkor, amikor ezek a férfiak állottak annak élén s amikor a város részéről ily nagy erkölcsi támogatásban részesült. Majdnem ilyen boszorkányos gyorsasággal történt ugyancsak Éhen Gyula alatt az ugynevezett Kanászdomb lebontása és a pásztorházak előtti terület ugy a betonhid környékének planirozása.

Mi sem természetesebb, mint az, hogy az ilyen jó példák követőkre találnak. Igy történt aztán, hogy hol egyik, hol másik előkelő városi polgár előállt a szépitő egyesületben egy-egy életrevaló ideával, amit az illető inditványozó nagy tekintélyénél és az inditvány életrevalóságánál fogva mellőzni nem lehetett. Igy született meg Dr. Kronecker József inditványára az ugynevezett Városliget, a Sport-tér és a gyermekmenhely mellett lévő területek. Igy lett rendezve az ugyancsak Kronecker és Gaál Frigyes kir. közjegyző inditványára a Paragvár felé vezető sétaut. Igy alkotta meg Kárpáti Kelemen az egyesület későbbi elnöke azt a gyönyörüen elképzelt, nagyon szépen el is készitett, de sajnos, a későbbi városi magisztrátus által teljesen elhanyagolt, majd később a háboru s az ezt követő forradalmak által tökéletesen devastált Császtói-parkot.

Ugyanez az alkotó szellem ihlette meg Egerváry Miklós, a Szily szobor létesitésének bajnokát, a szobor és a körülötte levő kis kertrészlet létesitésével. Mi akkori fiatalok sokszor megmosolyogtuk az öreg urat, amikor uton-utfélen a Szily szobrot, majd az ezt követő parkositást egész az unalomig előhozta. Ez a veterán idealista nem hagyta annyiban a dolgot. Addig kilincselt, addig sürgetett, addig szervezte a mulatságokat és gyüjtéseket, amig elkészült nemcsak a szobor, nemcsak az azt környékező kertrészlet. hanem még a kerités is, mely együtt igazán kedves látványt nyujt s emeli Szombathely városias jellegét.

Brenner Tóbiás polgármestersége és Kárpáti Kelemen szépitő egyesületi elnöksége alatt létesült a virágos Szombathely is. Ekkor propagálta az egyesület és pedig meglehetős sikerrel az ablakok diszitésének ügyét, melyben Greisinger Ottóné, Ernuszt Mariska és Somogyi Gizi urleányok voltak az egyesület hathatós segitői. Ezzel ugyszólván egyidejüleg történt a Felsőhegy alatti gyalogjáró végleges rendezése. Tarródy János inditványára a szőllősi sétaut karbahozatala és bokrokkal való beültetése, nagyobb mennyiségü uj pad felállitása az összes sétányokon s végül Szent Márton hamvának hazaszállitásakor a város feldiszitése. Gróf Mikes János megyéspüspök segélyével derekas munkát végzett ez alkalommal az egyesület s virágerdőbe boritotta a vasuttól a székesegyházig vezető s fenyő girlandokkal és zászlócskákkal pazarul feldiszitett egész utvonalat.

De nem szünt meg az egyesület a Millenium park kibővitését állandóan és szünet nélkül szorgalmazni, mégis a vizvezetéki müvek védterületét parkirozás céljaira előkésziteni. A város jelenlegi vezetőségének, de főként Kiskos István polgármesternek az érdeme, hogy ezek a munkák, Biczy Elemér müszaki tanácsos szakavatott vezetésével ma már oly mértékben előrehaladtak, hogy a Millenáris park kibővitésének befejezése csak napok kérdése s ugyancsak az ő érdemük a mintaszerü városi kertészet és faiskola létesitése, mely mind-mind csak előkészület a városi köztemető és a vizvezetéki védmüvek területének egyesületünk által inaugurált parkozásához és diszitéséhez.

Mindezen munkálatok tekintetében kiváló segitő társat nyertek a nevezettek Sághy István kámoni földbirtokosban az egyesület kertészeti vezetőjében, ki tudásával, szakértelmével és áldozatkészségével ugy az egyesületnek, mint a város vezetőségének mindig rendelkezésére áll.

Sajnos a háborus idők okozta gazdasági összeomlás az egyesületnek hadikölcsönökbe fektetett törzsvagyonát megsemmisitette ugyan, de az a szellem, mely az elődök példáján indulva egyesületünk minden tagját megihlette, él még a lelkekben mindent megmozgat az iránt, hogy a városunkat társadalmi hozzájárulás segitségével, - ha csupán eszmék és ötletek adásával is - szebbé, hiresebbé és kedvesebbé tegye a többi vidéki városoknál. Adja Isten, hogy ugy legyen!

De elég a külső szépségekből: Lássuk immár, mi van belől, hogy állunk a lelkiekkel, mi van a szivekben? Hogy féljük istent szent békességben?
Hogy ápoljuk a tudás fáját? Hogy teljesitjük Krisztus megragadó parancsát:

Szeresd felebarátodat mint tenmagadat?...

Az egyisten szent imádásának mikéntje Szombathely népénél sohasem adott alkalmat különös torzsalkodásra, összeütközésre: a különféle hit felekezetek példás békességben élnek egymás mellett s hiveik a templomok falain kivül embertillető tisztelettel övezik körül a másik felekezethez tartozók becsületes részét. Talán akadnak egyesek, akik politikai mozgalmak zürzavaros idejében felekezeti szempontokat hozhatnak szóba, de az egyes hitfelekezetek között békés, megértő viszony uralkodik.

történelmi multjánál, vagyonánál és hiveinek létszámánál fogva a róm. kath. egyház. A legrégibb időktől a 19-ik század elejéig szintiszta katholikus volt a város, más vallásu nem telepedhetett le. A szombathelyi plébánia már a püspökség felállitása előtt virágzott. Házát 1778-ban ujból felépitették mert leégett. A hivek száma jelenleg 29.200. A plébánia kegyura a püspök. Plébánosa dr. Gaál Sándor apátplébános. Az egyházközség világi elnöke Herbst Géza ny. alispán, gondnoka Kreutz Ede nyug. pü. főtanácsos, pénztárnoka Holczbauer János, ügyésze dr. Szabó István, gazdája Rupánovits János MÁV. felügyelő, titkára Horváth János igazgató-tanitó.

A hivek lelkiszükségleteit a Ferenc- és Domonkosrendü szerzetesrendek segitenek ellátni.

A Szent-Ferenc-rendiek konventjének multja az Árpádok korába nyulik vissza. Házukat és templomukat 1360 körül épitették a minoriták, akiktől 1630-ban vették át. A szerzet tagjai mindig lelkipásztorkodással foglalkoztak. Időközben, amikor Szombathelyen a gimnáziumot felállitották, annak vezetését a Ferenc- rendü barátokra bizták, akik 1773-tól 1808-ig látták el az ifjuság oktatását és nevelését.

Nevesebb igazgatói voltak abban az időben: Karasics Elek, Nagy Vince, Angster Jeromos és Sipka Kristóf. Jelenleg itt van a rendnek theologiai főiskolája is, amelyben a Felvidékről menekült és kiüldözött theologusok végzik tanulmányaikat.

A zárda főnöke hosszu ideig Pater Markó Dénes kormányfőtanácsos, helyettese P. Habetler Ipoly dr. volt, mignem helyöket ép a mostani időben P. Scheirich Bonaventura és P. Heidinger Jenő foglalta el. A ferencesek nemes munkájának jellemzésére hadd álljon itt Fehér Károly tollából egy pár sor, melyet az iró a harmadrend ünnepségei alkalmából 1921-ben irt. Szól pediglen:

Sabaria kies városának szivében komor falak néznek kelet felé. Ódon, százados falak, letünt nehéz idők néma tanui. Oldalaikra szürkésfekete szint festett az idők vihara s a hiu moh odalopta magát fel a magasba, a kemény kőbe ragasztván száraz gyökerét, mintha bizony nem talált volna magának kiadósabb szállást. Templom falai ezek a falak s a templom mellett alacsony emelet: igazhivők imádkozó helye amaz, jámbor életü atyák lakóhelye emez; templom és kolostor, Szent Ferenc katonáinak csendes otthona.

Kint az utcán, a templomtól alig husz lépésnyire, robog az élet, tülekszik a rut vásári zaj, de az egymáshajhászásnak rikoltó hangja beleütközik a templom homlokán levő aranyos betükbe: Deus videt et providet és a szent igazságon megtorpan a zaj, mint a gyökerekbevert lábu, megijedt ember: az Isten lakik itt. ..

Öreges kapu vezet a hosszu templomfolyosóba. Uj irás kiált az emberre:

Pax Intrantibus!

Itt kivül kell hagyni a viszályt. A széles folyosó csendje kong, nehéz boltivek kriptahideget lehelnek, lezárt ablakokon át lopva surran be egy-egy napsugár. Kis ajtók vezetnek balra és jobbra, balra a templom, szebb és áhitatosabb helyet elgondolni sem lehet - ilyennek képzeljük a mennyországot - jobbról a szentéletü atyák börtönlaka. Ezen küszöbön csak befelé vezet az ut s aki azt átlépte, szükajtóju cella lakója leend. A szürke kockákon nem járt soha emberi láb s a kemény falépcsőknek kevés vendége volt, mégis kopottá tette őket az idő, mely minden épnek-szépnek ellensége.

A quardiánt keresem. Sok folyosón kell keresztül menni. Sehol egy lélek. Apró kis fehér ajtókon fekete számok, belül nyilván a bibliát forgatják tudós barátok. A folyosókon a kálváriát járó Krisztusról megrenditő képek, valamelyik olasz mester olajos ecsete varázsolta rájuk az életet. Isteni csend uralkodik itt, a belépőnek békét hoz ez a komor épület.

A páter quardián előtt állok. Hosszu szakállu ősz barátot sejtettem azelőtt s ime simára borotvált, fiatalos arcu ember áll előttem. Kedvesen mosolyog és megnyerő jósággal világosit fel:

A Ferencrendüek tényleg nagy ünnepre készülnek. Ebben az esztendőben van a hétszázados jubileuma a III-ik rendnek. De én erről keveset tudok, tessék velem jönni Páter Börzseyhez, a rend igazgatójához. Már ott is vagyunk.

Pater Börzsey Tivadar rendigazgató lekötelező szivességgel mondja el a következőket:

Szent Ferenc III-ik rendjének hétszázéves jubileumának évforduló napja ez év szeptember havában lesz. Ugyan az egész év jubileumi esztendő, de az ünnepségek az évforduló hónapjai körüli időben lesznek. Ezek az ünnepségek egyházi és társadalmi jellegüek lesznek, a rend központja késziti elő őket s a szombathelyi rend, amelynek többszáz tagja van, szintén készülődik a nevezetes évforduló megünneplésére.

Ferencrendiek temploma és rendháza

Sokan nincsenek tisztában a harmadik rend céljával. Ennek a rendnek célja a világi társadalmat Szent Ferenc szellemében az egyetértés és együttmüködés kapcsaival összehozni. A világban élők részére szól ez a rend. Egyszerüség és lelkiismeretes munkásság a társadalmi életben: ez a cél, amelynek lelkes előmozditása a rendtagok fő-fő kötelessége. A nevezetes évforduló alkalmával IV. Benedek pápa pásztorlevélben hivja fel a keresztény katholikus társadalmat a III-ik rend megszilárditására. A rend minden hónap harmadik vasárnapjának délutánjain közös összejövetelt tart a templomban. Az összejövetelen részt vehetnek férfiak és nők egyaránt, de csak a 14. életévüket betöltöttek. A rend jótékonysági akcióval is foglalkozik. A szombathelyi rend Horváth József atya kezdeményezésére alakult meg az 1889-ik év decemberében s azóta nemes szellemben müködik.

Börsey atya lelkesült hangon beszélt a rendről, amelynek igazán magasztos céljai vannak. Az ünnepség részlétéről azonban nem árulhat el semmit, azt központilag irányitja Zadravetz püspök. Amit mondott, azt is rnegköszönöm s menni készülök. A rendigazgató végigkisér a nagyboltos folyosón, szivélyesen kezet szoritunk s én ismét kint vagyok a nagyvilág zajában.

És most hirdetem mindenkinek, akiket illet:

A Ferenciek nagy ünnepet ülnek, ki-ki vegyen részt azokban szive szerint!

A szombathelyi szent Domonkos rendi zárda eredetéről a zárda alapitólevele ad felvilágositást. Ez a levél III. Ferdinándnak a megerősitő okirata, amely magában foglalja Draskovich György győri püspöknek az alapitólevelét.

Eszerint az emlitett győri püspök 1638-ban a török hóditás következtében Magyarországból kitiltott szent Domonkos rendet a győri egyházmegyébe (ahova Szombathely is tartozott) ujból be akarta vezetni. Megfelelőnek tartotta, hogy Magyarország körül nagy érdemet szerzett rendet éppen a győri egyházmegyében élessze fel ujból, mert a rend alapitásakor 1221-ben, az első magyar város, melyet a Domonkos szerzetesek értek, Győr volt.

Azért a katholikus vallás terjesztése végett a szentmártoni templomot, amelynek helyén a hagyomány szerint szent Márton született, adta a szent Domonkosrendnek, a mellette levő plébánia-lakóházzal együtt. Mind a kettő a püspök területén épült. A plébániát pedig áttette a szombathelyi vártemplomhoz azzal, hogy ha a rend valamikor Szentmártonban a visszatérés reménye nélkül megszünnék, a régi szentmártoni plébánia ismét helyreálljon. 1670-ben Batthiány Erzsébet grófnő, Erdődy gróf özvegye a zárdát végleges alapitvánnyal látta el. (Itt jegyezzük meg, hogy a templom alatt a monyorókeréki Erdődy grófok sirboltja van; magáról az alapitónőről pedig egy értékes festményt őriz a zárda. Az alapitónő kezében tartja a két testvérzárdát, melyet ő alapitott: Szombathelyt és Sopront.)

Igy keletkezett a Szent Mártonról nevezett szent Domonkos Zárda, mint a régi magyar rendtartománynak visszaállitására szánt első magyar zárda. A rend azért szent Mártonról nevezte el az uj életnek örvendő egész magyar rendtartományt és az maradt akkor is, mikor később az osztrák zárdákat is a magyar rendtartományhoz csatoltak. Csak a tizenkilencedik század közepén lett más az osztrák-magyar rendtartomány neve. II. József idejében 1784-ben Kovács Bertalan volt a prior és vele együtt 9 páter és 2 laikus testvér élt a zárdában. Sajnos azonban nem sokáig maradhattak, mert 1788-ban II. József erőszakoskodása folytán el kellett hagyniok a kolostort. Vasvárra költöztek. 1805-ben azonban ujra visszajöhettek. Ugyanezen időben rettentő ragályos betegség pusztitott a városban, a katonaság kórháznak foglalta le a zárdát. Ugyanez történt a francia megszállás alatt 1809-ben is, amikor a tifusz és kolera pusztitott.

Gyakrabban volt itt elhelyezve a magyar ujoncház, illetőleg tanulmányi ház is. A hires és tudós Denifle Henrik, aki később a vatikáni könyvtár könyvtárosa lett Rómában, a kilencvenes években egy darabig Szombathelyen is tanitott.

A zárdának van kb. 5000 kötetnyi értékes könyvtára.

1729-ben egyik páter kedves könyvecskét irt: "Ki-nyilt ékes Rósátska" cimen a szent olvasóról.

1894-1904 év végéig ebben a zárdában szerkesztették a "Rózsafüzér Királynéja" cimü folyóiratot, mely a Rózsafüzér társulat magyarországi hivatalos közlönye. Első Dominikánus szerkesztője Kindler Imre atya volt, a Rózsafüzér társulatnak páratlan buzgalmu apostola (+ 1901.)

1903-4-ben megrenoválták a templomot kivül-belül.

A helyben végzett lelkipásztori munkákon (gyóntatás, prédikálás, itt-ott hitoktatás az iskolákban) kivül

Protestáns templom

szorgalmasan jártak és járnak az atyák magyar, német és horvát nyelvü missiókra, szentgyakorlatok, triduumok és egyéb szent beszédek tartására; nagy népszerüségnek és szeretetnek örvendenek.

1851-ben alakultak gyülekezetté. Hivei mérsékelt számban lévén, csak harminc év multán jutottak abba a helyzetbe, hogy közadakozás utján templomot épithettek. A templom a református és evangélikus felekezet közös tulajdona, melyek uniált egyházba tömörültek.

A templomépités körül hervadhatatlan érdemeket szerzett magának Kiss János lelkész (1853-1916)

Az egyház jelenlegi lelkipásztora Kapi Béla püspök, aki tiz éven keresztül vezette egyházat s éppen most hivták meg a győriek lelkipásztorul. Mellette László Miklós titkár és Schöck Gyula másodlelkészek látják el a papi teendőket.

1927-ben a református hivek önálló egyházközséget alkottak s a szerződést 1926 január elsejére felmondták. Ettől kezdve külön lelkész vezetése mellett fogják élni hitbeli életüket. Az uj egyházközség főgondnoka Kovács Gyula kir. törvényszéki tanácselnök.

is csak a mult században alakultak. Az első önálló hitközség 1832-ben keletkezett, amely templomot is épittetett, 1848-ban a félrevezetett nép erősen megrongálta a zsinagógát. - 1865-ben a hitközség kétfelé szakadt s azóta van a városban ugynevezett orthodox és neolog hitközség. Ez utóbbi 1880-ban diszes uj templomot épittetett 130 ezer forint költséggel.

A congr. izr. hitközség temploma

A hitközség elnöke szergényi Geist Jenő, alelnöke Glück Gyula dr., lelkésze Horovitz József dr. jeles tudásu pap és hires szónok. Huzamosabb ideig volt lelkésze a hitközségnek dr. Stier József berlini és Bernstein Béla nyiregyházi főrabbi, mindkettő kiváló egyházi iró és szónok. Bernstein ittléte alatt megirta a szombathelyi zsidóság történetét. A hitközség iskolájában évtizedeken keresztül tanitottak Goldstein Adolf és Roder Adolf közkedveltségnek örvendő tanitók. Harmincnégy éven át volt a hitközség főkántora Goldstein Miksa, akinek egyházi énekeit nemcsak a magyar zsidóság templomaiban éneklik, de a külföldre is eljutottak s elterjedtek remek zenéjük folytán. A hitközség mostani főkántora Laufer Izsó. A hitközség templomában és iskoláiban évtizedek óta szüntelenül első helyet foglalt el a magyar hitszónoklat és a magyar templomi ének.

Az orthodox izraelita hitközség elnöke Frey Sámuel, rabbija Benedikt Márk.

Bár kissé nehéz volt a kezdet - mi türés-tagadás - szegények voltunk, az állam támogatására se nagyon számithattunk, mégis polgáraink erős akarata, áldozatkészsége legyőzte az akadályokat, tulestünk a kezdet nehézségein s a nagy fellendülés, amelyet a város minden téren megkezdett, a tanügy terén sem maradt el s amig ötven év előtt jóformán csak egy középiskolánk volt, addig most egy egész csomó középiskolában osztják jeles férfiak a tudományt. Nagy megmozdulások történtek az iskolaalapitások körül, a szivüket, lelküket, aranyaikat, munkájukat adták oda lelkes emberek a nemes célnak, mert érezte bensőjében mindegyik polgára e városnak, hogy a tudás hatalom s hogy elvész a nép, mely tudomány nélkül való.

A fennálló intézetek közt legfelsőbbfoku a róm. kath. papnevelőintézet. Megalapitója (1777) Szily János püspök volt. Már a mult században kitünő hirnévnek örvendett s itt nevelkedtek a zengi és székesfehérvári egyházmegyék növendékei is. A theologiai tudományszak négy évfolyamra van beosztva. A növendékek irodalmi tevékenységet is fejtenek ki a kebelükben már rég virágzó Szt. Imre-egyletben. A felső hittani intézet igazgatója maga a megyéspüspök, helyettese a papnevelő-intézet igazgatója: Császár József dr., vicerektor Géfin Gyula dr., a dogmatika professzora, tanárai: Varga János szentszéki biró, egyházjogász, Szendy László dr. tanulmányi felügyelő, a szentirástudományok tanára, Székely László dr. a philosophia tanára és Kappel János lelkiigazgató.

Legrégibb intézet a Prem.rendi gimnázium. Alapitotta Zichy Ferenc gróf győri püspök 1772-ben. A kezdetben négy, majd hatosztályu gimnáziumban Ferenc-rendi szerzetesek tanitottak 1789-ig, amidőn az iskola kir. gimnázium néven állami intézetté lett és nagyobb részben világi tanárok vezetése alá került. Az 1808/9-ik tanévben az intézet visszanyerte kath. jellegét és a világi tanárok helyeit a csorna-premontrei rend kanonokjai foglalják el.

Ezek eredetileg Varasdra rendeltettek, de ők Szombathelyt kérték s igy kerültek hozzánk.

1793-tól kezdve a gimnázium mellett egy más tanintézet is virágzott Szombathelyen, a lyceumnak nevezett, két évi tanfolyamra berendezett filozófiai iskola, melyet Szily Jánosnak, a szombathelyi egyházmegye első és nagynevü püspökének lelkes buzditásaira Vasvármegye rendei alapitották s a melyben a szentkereszti cistercita apátság terhére egyházmemegyei papok teljesitették a tanitást. E két tanintézet egymástól függetlenül, külön igazgatás alatt müködött az 1850/1. tanévig, amidőn az uj tanügyi reform követelménye értelmében a hatosztályu gimnázium és a kétosztályu lyceum főgimnázium név alatt egyesittetvén, a nyolcosztályu főgimnázium igazgatása és tanárokkal való ellátása kizárólag a csorna-premontreiekre lőn bizva. - Ezen teher vállalása fejében a vallásalapból kapott a rend külön évi segélyt, amely a mai leromlott gazdasági viszonyok között elenyészően csekély. A régi iskolaszegény időkben a két szombathelyi tanintézetre nagyon fontos feladatok vártak. A magyarságnak valóságos végvárai voltak és falai között számtalan muraközi és horvátországi ifju sajátitotta el és szerette meg a magyar nyelvet. A nemzeti eszme és nemzeti nyelvünk mindenkor buzgó ápolásra találtak ez iskolákban s a tanárok épp abban a szomoru időben mutatták a hazafiság és nemzeti érzés legszebb példáit, midőn a ránk nehezedő idegen zsarnokság ifjainkkal még anyanyelvüket is el akarta felejtetni, nagyszerü nevelés következtében a magyar nyelvhatár kitolódott nyugat felé, ellentétben országunk más vidékével. És az ifjuság szelleme épp a szabadságharc idején öltött hazafias alakot, mert sokan résztvettek a nemzet mozgalmában, tanáraik közül kettő: Sebesi Kálmán és Laky Demeter Kufstein várában is ültek s egy régi zászlót még most is őriznek a dicső időkből.

A csorna-premontrei rend mindig szeme-fényének tekintette a szombathelyi gimnáziumot és messzemenő áldozatokkal iparkodott jó hirét fejleszteni. Tetemes költséggel ismételten át és átalakitotta a gimnáziumépületet, nagy áldozatokat hozott a tanárképzés ügyének, évről-évre jelentékeny összegeket költött a szertárak gazdagitására és soha még rövid időre sem szunnyadt el az a büszke ambiciója, hogy az egyre fokozódó követelményeknek megfelelőleg dédelgetett iskoláját mindig a szinvonalon tartsa. Ennek az ambiciózus törekvésnek az eredménye, hogy a tanintézet a mult század végén egy a kor igényeinek és a célszerüség minden követelményeinek megfelelő, nagyszabásu palotába költözött. Midőn a premontreiek a teljes gimnáziumot átvették, a gimnázium és lyceum alapitásával és szervezetével egyidejüleg két épületet is átvettek. Az uj gimnáziumi épület emelésének sokáig vajudó ügyén a premontrei rend nagylelküsége lenditett, midőn 1893-ban felhasználván a két iskolai épület 35.000 forintra menő értékét, a vármegye (25.00 forint) és Szombathely város részéről megajánlott (25.000 forint) segélyt saját házának telkén 17.000 forintnyi költséggel megépitette minden izében modern kétemeletes iskoláját, mely nagyságban, szépségben, célszerü beosztásban s amit elsőnek kellett volna emliteni - ritka gazdag felszerelésével bátran versenyre kelhet hazánk bármely iskolaépületével. És az épület államsegély nélkül épült fel, ami páratlanul áll az ujabban készült iskolák történetében.

Az iskolaépület előnyös fekvése, külső csinyja, tisztasága, célszerü beosztása már több látogatónak - kötötte le figyelmét; de a legnagyobb elismerés és a legtöbb dicséret, mellyel legfelsőbb tényezők is gyakran elhalmozták az intézetet, mégis szertárait illeti meg, melyeknek tervszerüen és céltudatosan összegyüjtögetett gazdagságai legékesebben szóló tanusága az intézetfentartó premontrei-rend bőkezüségének.

Az intézet mindig egyike volt a legnépesebbeknek; voltak olyan tanévek, hogy a beirt tanulók száma meghaladta a 600-at. Az ifjuság kebelében több nemesirányu egyesület virágzik; köztük az önképzőkör és az ifjusági segitő-egylet. A tanári testület tizenhat tagból áll, a növendékek száma azon rendelkezés mellett, hogy csak meghatározott számban vehetők fel, állandóan 400-420 között váltakozik, ami szimpla osztályokkal müködő iskoláknál nagy létszám.

A gimnáziumnak nagynevü igaztóiról, jelesebb tanárairól e könyvben több helyen van szó, jelenlegi igazgatója

aki 1911 óta áll az intézet élén, Szent-kuton született 1872 március 12-én. Ő is e gimnázium növendéke volt. Egyetemi éveinek elvégzése után Keszthelyre került tanárnak, majd onnan 1901-ben Szombathelyre. Huszonhat éve tanit itt, közbecsülést szerezve az intézetnek és nagyrabecsült személyének. Tizenhetedik esztendeje igazgató, ennyi ideig egyik elődje sem volt igazgató, még a tudós Uzsay Ágoston sem, aki 1853-tól 1868-ig, tehát 15 évig szolgálta intézetét. - Steiner Miklós mint diák és mint tanár 34 éven keresztül figyeli az intézet fejlődését s bizony ez a 34 év sok szép eredményt rejt magában.

A gimnáziumból száz és száz neves ember került ki, a többek között itt érettségizett Széll Kálmán volt miniszterelnök, Székely Ferenc volt igazságügyminiszter, sőt némely adatok szerint egyideig gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar is tett egy, vagy két izben magánvizsgálatot a szombathelyi gimnáziumban. Eltekintve attól, hogy helyi közéletünk számos, e könyvben szereplő jelese itt nevelkedett, szerte az országban a derék férfiak egész sora hivatkozik jogos büszkeséggel arra, hogy Szombathelyről indult az élet utjára. A Prem. Diákszövetség szombathelyi csoportjának tagjai közt találjuk a többek között a következők neveit: Alexander Gusztáv dr. orvos Wien, Bárdossy Jenő h. államtitkár, Bossányi József okl. épitész, Dénes Rezső dr. ügyvéd, Faludi Ferenc dr. ügyvéd, Frisch Ferenc dr., a Pénzintézeti Központ h. igazgatója, Gaál Ferenc postatiszt, Havassy Jenő ezredes, Hodászy Dénes százados, Hollendonner Ferenc dr. egyet. és müegyet. m. tanár, főisk. tanár, Jámbor György dr. kir. igazgató, Klinger Dezső, Koller Pius dr. bencés tanár, Kovács Aladár dr. min. s. titkár,

Kárpáti Kelemen

Margittai Artur, az Angol-Magyar Bank rt. főtisztviselője, Nádas Ödön máv. főmérnök, Pozsogár Rezső dr. ügyvéd, SchleifferPál dr. ügyvéd, Szántó Béla dr. tanár, Szemere Károly dr. ügyvéd, Vajda Vilmos dr. székesfővárosi ker. orvos, Visy Károly dr. orvos és Weisshaus Mihály dr. orvos budapesti lakosok, Bendekovich Sándor miniszteri osztálytanácsos, Biró József dr. m. kir. egészségügyi tanácsos, körorvos, Sümeg, Bognár János plébános, Somogyszent-Miklós, Bódiss István plébános, Nagycsákány, Bründl Károly kir. tanfelügyelő, Sopron, Czechmeister Antal dr. fogorvos, Győr, Dezső Pál dr. ügyvéd, Győr, Eigner Géza ny. állampénztári tanácsos, lapszerkesztő, Csorna, Endrényi Kornél dr. ügyvéd, Németujvár, Eőry Vilmos Sárvár, Fábián István dr. gimn. tanár, Gödöllő, Fábián Nándor járási m. kir. állatorvos, Sárvár , Fischer József dr. kir. törvényszéki tanácselnök, Nagykanizsa, Fischer Lajos dr. földbirtokos, Pénzeskut, Gálos Bernát ciszt. r. reálgimn. tanár, Baja, Herbst Elemér ny. ezredes, Kőszeg, Hermán Medárd prem. kanonok, Keszthely, Hochwarter Károly, Pécsvárad, Hodászy István huszárszázados, Debrecen, Holpert Gyula reálgimn. tanár, Szentgotthárd, Horváth Domonkos szentferencrendi házfőnök, Bucsuszentlászló, Horváth László ny. máv. felügyelő, Debrecen, Horváth Szaléz dr. ciszt. r. theol. tanár, Zirc, Huszár Mihály apátplébános, orszgy. képviselő, Sárvár, Istóczy Kálmán dr. földbirtokos, ügyvéd, Dömötöri, Jakab Lajos prem. kanonok, Keszthely, Janisch Ferenc plébános, Raabsanktmartin , Burgenland, Janzsó Ferenc dr. prem. kanonok, Keszthely, Jáger József dr. ügyvéd, Körmend, Kertész Lipót dr. járási orvos, tb. főorvos, Dombóvár, Keszei Imre adminisztrátor, Szőce, Kincs István apátplébános, Kőszeg, Király János dr. esperes-plébános, Kisunyom, Kiss Jenő dr. pápai káplán, esperes-plébános, Kocsis László hitoktató, Dombóvár, vitéz Köblös Károly főmérnök, Ócsa, Körmendy Lajos plébános, Zalaszentiván, Krantz József plébános, Belatinc, S. H. S., Kuntár József plébános, Nagynarda, Lisznay Ferenc plébános, Gánt, Lőrincz Ernő jegyző, Acsád, Machatschek Alfréd m. kir. posta- és táviró főfelügyelő, Sopron, Melancsek Ferenc plébános, Szentgyörgyvölgy, Mészáros Ferenc plébános, Meszlen, Michel Károly dr. pléb., Felsőőr, Molnár Tivadar dr. körorvos, Kapuvár, Módly Sebő ciszt. r. tanár, Zirc, Móricz Lajos plébános, Győrvár, Nagy Sándor prem. kanonok, Csorna, Neumayer Béla mérnök, Kisbér, Novák Jenő dr. ügyvéd, Celldömölk, Óra Gyula esperes-plébános, Vép, Pataki Antal dr. jegyző, Petrikeresztur, Pehm József apát, esperes-plébános, Zalaegerszeg, Pintér Géza dr. orvos, Tapolca, Polgár Endre reálgimnáziumi tanár, Szentgotthárd, Rothauser Béla dr. ügyvéd, Vasvár, Rodler Gellért O. S. B. sekrestye-igazgató, Mária-Zell, Rónai György ferencrendi atya, Róma, Saly Arnulf dr. bencés tanár, Esztergom, Schlamadinger József, a Magyar Nemzeti Bank főellenőre, Szeged, Schönberger Gyula dr. földbirtokos, Csorna, Staár Ferenc, postafőigazgató, Sopron, Stefánics Elek plébános, Söjtör, Sz abó Miklós főapátsági intéző, Kajár, Szakáll Gyula kegyesrendi tanár, Magyaróvár, Szekér Antal plébános, Rábahidvég, Székely Ernő dr. járásorvos, Szentgotthárd, Szilárd Lipót dr. körorvos, Zágráb, Szőllősi Andor dr. ügyvéd, Zágráb, Szumrák Zoltán dr. igazgatófőorvos, Celldömölk , Táncsics József esperes-plébános, Jánosháza, Tory Jenő, a Jászvidéki tkp. főkönyvelője, Jászberény, Török Mihály plébános, Egyházashollós, Tőke Károly plébános, Gerse, Tulok József dr. főszolgabiró, Vasvár, szentlászlói Vargha Gábor dr. ügyvéd, udv. tanácsos, országgyülési képviselő, Szentgotthárd, Vigh Ferenc állampénzt. igazgató, Eger, Völfer Károly plébános, Gérce, Vörös Mátyás áll. főnök, Győrszemere, Zarka József plébános, Pakod, Zrinyi Ferenc őrnagy, Keszthely, Zrinyi József plébános, Baltavár, Zrinyi Miklós dr. járásbirósági elnök, Tapolca.

A tanári kar tagjai a következők: Bartal Zsigmond, Breznyánszky Aurél, Gergye Ipoly, Gótzy Mihály dr., Horváth Antal, Horváth Robert dr., Ipoly Ágoston dr., Kőmives Kolos dr., Kun Kázmér, Pap László dr., Pauer Arnold, Simonffy Jenő, Vadász Norbert, Vágner Alajos, Vass Béla.

Hadd álljanak itt 1850-től kezdve a nagyhirü intézet ugyancsak nagynevü igazgatóinak nevei: Szenczy Imre 1850-1853, Uzsay Ágoston 1853-1868, Pauer Imre dr. 1868-1875, Kuncz Adolf dr. 1875-1884, Kőfalvi Vidor 1884-1895, Edelmann Sebő dr. 1895-1907, Kárpáti Kelemen 1907-1912, Steiner Miklós 1912-től napjainkig.

A rendház Hefele Menyhért, a székesegyház épitőjének müve s igy épitési szempontból nevezetes. A tanárok közül Laky Demeter neve külön emlitendő, mivel ő irta az első magyar stilisztikát.

Az előző oldalon lévő kép egy ötvenéves találkozó emlékére készült, a képen szerepelnek (balról jobbra) dr. Alexy Emil szombathelyvárosi t. főorvos, Széll Kálmán Magyarország volt miniszterelnöke, Sztraka Gábor volt tanáruk, Székely Ferenc volt igazságügyminiszter, Maitz Antal pápóci plébános, dr. Dezső Dénes, Kőberi János, Havassy Lajos felsőszilvágyi plébános és dr. Baron Samu csepregi orvos.

A nőnevelést kitünő eredménnyel végzi a Polgári Leányiskola, mely ötvenesztendős multra tekint vissza. Alapitását Bárdossy Istvánnak, Szombathely város első polgármesterének és Mennyey József kir. tanfelügyelőnek köszöni, akik fáradhatatlan munkával vitték dülőre az iskola ügyét. Az iskola 1876-ban nyilt meg két osztállyal és negyvennégy tanulóval. Az intézet rohamos fejlődésnek indult, az osztályokat csakhamar párhuzamositani kellett, önálló otthon után kellett néznie a városnak, ecélra megvették a Premontrei rendtől a kétemeletes lyceum-épületet. Az iskola ma is ebben az épületben van, azonban a zsufoltság s egyéb kényelmetlen elhelyezés miatt uj elhelyezésért kiált.

A növendékek száma 511, akiket 16 tanár tanit.

Első igazgatója: Pálffy Boldizsár, aki negyvennégy évig volt az iskola élén. Született Gecsén (Veszprém m.) 1855-ben. A szombathelyi polgári leányiskola Igazgatója lett 1876-ban. A tanitás fárasztó munkáját negyvennégy éven keresztül végezte lankadatlan erővel. Ma nyugalomban van.
Utódja:

Született Altorján (Háromszék megye) 1867-ben. 1920-ban lett igazgató, azelőtt a Felvidéken volt tanár. Harminc éven át mint ujságiró is müködött jeles sikerrel, cikkei a Fővárosi Lapok-ban, Nemzeti Ujság-ban, Századok-ban jelentek meg. Több vidéki lapnál (Nyitra és Vidéke, Korponai Közlöny) mint fel. szerkesztő szolgálta a nemzeti ügyet.

A tanári kar tagjai: Chriastélyné Hodossy Laura, Emresz Róbert, Gaáli Emma, Gronovszkyné Pozsgay Margit, Havassy Gabriella, Jurikovszkyné Horák Irén, Kerecsényi Margit, Kuliszeky Mária, Manuszyné Nitsch Anna, Matics Anna, Mórotz Karola, Somogyi Gizella, Szeibert Ilona, Tóth Mária, Wetzer Lujza.

Irta: SEEMANN GÁBOR

Szombathelyen a klasszikus ismeretek elsajátitására a csorna-premontrei kanonokrend jeles főgimnáziuma szolgál. Hanem az évről-évre növekedő városban évről-évre nagyobb fejlődésnek indult az ipar és kereskedés is, a polgárság tehát mindjobban érezte egy reáliranyu iskola hiányát. De érezte ezt az egész vármegye közönsége is. Azért a vármegye több ezerre menő alapot biztositott, a város meg terjedelmes fundust ajánlott fel egy itt létesitendő reáliskola céljaira. Azonban a nm. Minisztérium a megye és város ebbeli óhajtasát a szép ajánlat dacára is figyelmenkivül hagyta s nemcsak hogy el nem vállalta a tanárok fizetését, hanem az iskola felállitását sem engedélyezte.

A reáliskola ügye tehát abbanmaradt.

A közelebbi évek során már a polgári iskola eszméje kezdte foglalkoztatni a megye és város intéző köreit. Különösen szentmártoni Radó Kálmán főispán pengette az eszmét, szükebb körökben tanácskozás tárgyává is tette; de biz eszme csak eszme maradt, nem birt népszerüségre vergődni.

Végre egy véletlen körülmény oly hatalmas lökést adott az ügynek, hogy a vajudó eszme megtestesitése ugyszólván csak rövid félesztendő alatt ténnyé vált.

Az 1885. év nyarán dr. Klamarik János miniszteri osztálytanácsos a szombathelyi főgimnáziumot látogatván, az intézet tultömöttségét tapasztalta. Klamarik János Kőfalvi Vidornak, a főgimnázium igazgatójának kiséretében meglátogatta tehát a városnak akkoriban megválasztott lelkes polgármesterét, Varasdy Károlyt s értekezett vele, hogy vajjon nem lehetne-e Szombathelyen polgári iskolát állitani.

Eddig az előzmények. A többi egy szakadatlanul tartó, majd a legszebb eredménnyel végződő munkálkodás képét tárja elénk.

Varasdy Károly, ki rövid polgármestersége alatt máris bebizonyitotta, hogy csak egy érdeket ismer: a polgárság érdekét, az uj iskola eszméjét is magáévá tette, most tudta, hogy annak megvalósitásával a polgárság érdekének tesz szolgálatot. - Ámde a városnak anyagi támogatására alig gondolhatott, mert a különben is szerény jövedelmekkel biró város iskolai célokra már eddig is mintegy 12.000 forintot áldoz. A kérdést tehát társadalmi uton vélte megoldhatónak s addig tartózkodott komolyan akcióba lépni, mig erészben magának tájékozást nem szerez s felsőbb helyen pozitiv adatokkal elő nem állhat. De Szombathely lelkes polgárságának áldozatkészségében nem csalatkozott.

A jövő, vagyis 1886. évi februárban diszes polgári ünnepély volt Szombathelyen. Wálder Alajos tüzoltóparancsnokot installálták s tiszteletére lakomát rendeztek. Megeredt a felköszöntők árja. Miközben Varasdy Károly a polgárságot élteti s magvas beszédébe szépen beleszövi az uj iskola kérdését, reflektál a polgárság érdekére és áldozatkészségére s inditványozza, hogy a polgárság iskolájának társadalmi uton, közadakozással emeljenek épületet. Ő maga azonnal 200 forinttal nyitja meg a gyüjtést. A lelkes polgárság megérti a szépszót, riadó éljent kiált rá s alig egy félóra alatt 4000 forint készpénz van az árkusra feljegyezve. Az iskola épülete ezáltal biztositva lett. Biztositva lett, mert látnivaló volt, hogy az a kitörő lelkesültség hullámokat ver majd szélesebb körökben is. Vert is. Rövid idő multán a polgárság kebelében 150 tagu gyüjtőbizottság alakult s a buzgó tagok felkeresték a város összes lakosságát, kérve s elfogadva még a legcsekélyebb adományokat is. Fáradságunkat siker koronázta. Ki pénzben, ki munkában, de mindenki aláirt valamit. Az asztalosok famunkát vállaltak, a lakatosok vasalást és igy tovább. Szegény napszámosok ingyenes napszámmunkájukkal járultak hozzá az épités költségeihez. Mikor minden természetü aláirást pénzértékre átszámitották, 23.000 forintot tett ki az ajánlatok főösszege.

Most már komolyan akcióba léphetett Varasdy, most már pozitiv adatokkal állhatott elő.

Nem késett tehát a dologgal, hanem felkereste az ügynek különben is nagybuzgóságu mecénását: Radó Kálmán főispánt s értekezett vele a további teendőkről. Mire Radó Kálmán 1886. március 6-án a városi tanácsból és a város érdekelt polgárságából értekezletet hivott össze, melyre Mennyey József kir. tanfelügyelő is hivatalos volt. Ezen az értekezleten Varasdy meg nem jelenhetett, mivel a rokonságában történt gyászeset miatt el kellett utaznia. A tanácskozás azzal ért véget, hogy polgári iskola felállitását fogják a magyar kormánynál kérelmezni.

Az értekezlet határozatával azonban a polgárság nagyobb része nem volt megelégedve, mert tisztán csakis polgári iskolában saját szükségletét nem látta fedezve. Az időközben hazaérkezett Varasdynak is ily értelemben referáltak s ily értelemben került a március 6-i határozat a 27-én tartott képviselőgyülésen tárgyalás alá. Itt a polgármester inditványára határozatba ment, hogy a képviselőtestület - mivel a városban mintegy 300 kereskedő és 700 iparos lakik - csakis polgáriiskolának felállitása mellett állást nem foglalhat, azonban valamely tanmühellyel s ezenkivül az 1885. aug. 3-án 29.801. sz. alatt kiadott miniszteri rendelet értelmében közép kereskedelmi iskolával kapcsolatos polgári iskola felállitását a legmelegebben pártolja, mint amilyen intézetnek felállitása a polgárság szükségletét kielégiti s mint ilyen a közóhajtásnak megfelel. És ha ez meglesz, akkor hajlandó a város a legmesszebbmenő anyagi áldozatokra.

Seemann Gábor

Az események ezen folyása közben Radó Kálmán főispán felszólitotta Mennyey József kir. tanfelügyelőt, hogy egy ipar- és kereskedelmi polgári iskola fölszerelési költségvetését elkésziteni sziveskedjék. A tanfelügyelő a legnagyobb készséggel vette a megtisztelő felszólitást s néhány értelmes iparos, mint szakértő segitségével a kivánt költségvetést 12.947 forintról elkészitette, mit a főispán az ezen iskola felállitása ügyében tartott megyei értekezletnek bemutatott.

A március 27-i képviselőgyülés határozata Vasvármegye törvényhatósági bizottságának május 3-án tartott ülésében már tárgyaltatott, nemkülönben a megyei értekezletnek a felszerelési költség megszavazására vonatkozó ajánlata is.

Ezen törvényhatósági ülés hazafias lelkesedéstől áthatottan a 12.947 forintnyi összeget nagylelküleg megszavazta, mégpedig olyképen, hogy ebből az első felszerelés költségei ezen összegen felül szintén fedeztetni fognak. Határoztatott továbbá, hogy az iskola felállitásának ügyében Reiszig Ede alispán elnöklete alatt báró Ambrózy Lajos, Rhorer László, Szegedy Béla, Bertha György, Kőfalvi Viktor, Okolicsányi Dénes, Eredics Ferenc, Szecsődy Kálmán és Károlyi Antal bizottsági tagokból álló küldöttség fejezze ki a magyar kormánynál a törvényhatóság kérelmét.

Biztositva levén ekképen a város közönsége által az épület (23.000 frt.), a városi képviselőtestület által a telek és épitkezési anyagok (20.000 frt), a megye törvényhatósági bizottsága által a fölszerelés (12.947 frt), összesen tehát mintegy 56.000 frtnyi érték: a kérdés már-már közel állott a végleges megoldáshoz.

Azért a város részéről május 15-én Varasdy Károly elnöklése mellett Eredics Ferenc, Kőfalvi Vidor, Éhen Gyula, Markovits József, Kelemen János, Horváth István, Tempel Ferenc, Cziffrák János, Rudolf Alajos, Zimmermann Károly, Holczheim Károly, Brenner János, Knebel Ferenc, Gottmann József, Raffensperger Ignác, Feldmann D. T., Heimler József, Mayer József, Tóth Lajos, ifj. Lankovits József, Matics Imre, Weiner Károly és Németh Imre képviselőkből álló bizottság választatott oly célból, hogy a magyar kormánynál a város ajánlatát tolmácsolva, az iskola felállitásának engedélyezését s a tanerőknek az állampénztárból leendő fizetését kérelmezze.

Ugy a megyei, mint a városi küldöttség Tisza Kálmán miniszterelnök és Trefort Ágoston kultuszminiszternél a legszivélyesebb fogadtatásban részesült és a legjobb szerencsével járt el. A miniszterelnök és miniszter hangsulyozták ugyan az ország takarékosságra intő helyzetét, de kijelentették, hogy ily fényes ajánlat elől kitérni nem lehet s a bizottságok kérelmének teljesitését megigértek.

Julius 21-én Gönczy Pál miniszteri tanácsos, c. államtitkár már Szombathelyre utazott, hogy az iskolaház épitésére nézve helyszini szemlét tartson. Ez alkalommal Radó Kálmán főispán az iskola ügyében értekezletet hivott össze, mely értekezleten Gönczy Pál a tapasztalatok felett megelégedését kifejezve, az iskola felállitásának szükségét konstatálta s a tanerők fizetését a miniszter nevében kilátásba helyezte.

Ezt követte csakhamar az épülettervnek felterjesztése, mire néhány nap leforgása alatt felsőbb jóváhagyást nyertek.

Az alaprendeletet Berzeviczy Albert államtitkár irta alá. E rendelet szerint az iskolához kineveztettek: Seemann Gábor igazgatóul, Greisinger Ottó és Szumrák Károly tanitókul.

Az iskola ideiglenes két teremben szeptember 23-án nyilt meg 128 tanulóval két párhuzamos osztályban. Az uj iskolaház épitése 1886. okt. 1-én Brenner János épitész vezetése alatt megkezdődött s 1887. szeptemberében az intézet átvette.

Meritsen e történetből példát hazánk összes polgársága!

A polgári iskolában 700 gyermeket nevelnek. Huszonöt éven át volt ügybuzgó igazgatója Tarródy János, aki a mult évben nyugalomba vonult. A folyó évben vonult nyugalomba Szemző Vilmos 40 évi tanári és igazgatói müködés után. Az iskola jelenlegi igazgatója Tóth Kálmán. - Tanári kara: Albert Margit, Bollinger Irén, Balogh Endre, Chriastély Árpád c. igazgató, Czirbusz Irma, Dragovics József, Fejér Gyula, Flas József, Kuliszeky Aranka, Lomoschitz Károly, Matschek János, Németh József, Permayer János, Soltész József, Soltészné Vass Erzsébet, Sőmen Győző, Vedres László, Domby József.

született Budapesten 1883. szept. 19-én. Elemi kiképzését Szombathelyen nyerte, a gimnáziumot Szombathelyen és Székesfehérvárott végezte. Először szini pályára készült, a Rákosi Szidi-féle iskolának volt növendéke, majd a budapesti m. kir. tudományegyetemre iratkozott be és középiskolai tanári oklevelet nyert. Az első magyar ifjusági zarándoklat rendezésében 1902-ben tevékeny részt vett, amiért XIII. Leo pápa "pro Ecclesia et Pontifice" érdemrenddel tüntette ki. Tanári pályáját Szombathelyen kezdte a polgári fiuiskolánál, innen Muraszombatba került, hol mint a "Vendvidéki magyar közmüvelődési Egyesület" főtitkára fejtett ki eredményes müködést, mig a jugoszláv hatóság ki nem utasitotta. - Tanári müködését Szombathelyen folytatta, tevékeny részt vett a "Vasvármegyei és Szombathelyi Kulturegyesület" életében mint előadó -, másutt mint szinész és rendező. A fiatalabb előadó generáció nagyrészt az ő iskolájából került ki. 1927-ben a szombathelyi polg. fiuiskola igazgatója lett.

Éveken keresztül tanára volt az iskolának. Innen Kolozsvárra került igazgatónak. Széleskörü irodalmi müködést fejtett ki, több szaklapot szerkesztett, huszonnyolc tankönyvet irt. Legérdekesebb munkája "Magyarország helyzete és a népek harca" melyet 1913-ban adott ki s amelyben látnoki szemmel megirta, hogy igen rövid időn belül kitör a világháboru, Magyarországot feldarabolják, a forradalmak réme fenyeget, az európai császári trónok megdőlnek s felhivta a felelős tényezők figyelmét a fenyegető veszedelmek elháritására. Deme Károly a Kovásznai ősrégi székely családból származik.

334 növendéke van.

Igazgatója: dr. Kőszegfalvi Flóris. Elődjei: Seemann Gábor és Vargha Lajos most a nyugalom idejét éli. Nyugalomban vannak még Biró Pál, Fetés István, Kapossy János és Szumrák Károly tanárok, akik Szombathely mai fiainak nagyrésze neveltetésüket köszönik.

igazgató, született Kőszegfalván, Vasmegyében 1883. évi szept. hó 5-én. Tanulmányait Kőszegen, Modorban és Budapesten végezte; szerzett képesitést elemi-, polgári- és kereskedelmi iskolákra, elvégezte a jogot is, utóbbiból doktorátusa van. Müködését Fiuméban kezdte; tevékeny részt vett a magyarság kulturális mozgalmaiban, több egyesületben figyelemreméltó munkásságot fejtett ki. 1914. augusztus havában a 83-ik gyalogos ezreddel az orosz harctérre került, Lublin mellett sulyosan megsebesült, 23 hónapig kórházban volt, majd rokkantnak nyilvánitották. Az összeomlás előtt Nagyrőcére került, ahonnan a csehek kiutasitották. 1919-ben a szombathelyi fiu felsőkereskedelmi iskolához került, amelynek élén három éve áll. Társadalmi és kulturális téren élénk tevékenységet fejt ki.

A tanári kar tagjai: Androsits Márton, Baitz Károly, dr. Böhm Károly, Ferenc Zoltán, Fischl István, Gautier Arisztid, Klein Ede, Kónya Lajos, Kühn Károly, Nagy Lajos, Neuwirth János, Turczer János áll. női felsőkeresk. isk. igazgató, dr. Reiszfeld Adolf.

Sokak óhaja, még többek kivánsága volt, hogy Dunántul egyik legnagyobb városában, Szombathelyen egy zárda-leányiskola létesüljön. Mivel az isteni Gondviselés nemes alapitókat is adott, kik vagyonukból szivesen áldoztak nevelési és tanitási célokra Dr. István Vilmos megyéspüspök a Domonkosrendi tartományfőnöknővel, Herzl M. Vincentiával tárgyalva, meghivta nevezett rend. tagjait, hogy Szombathelyen alapitsanak kolostort és oktassák, neveljék, a város és környék leányifjuságát. A kolostor és iskola megalapitását elősegitette néhány bőkezü adományozó: Borsos szombathelyi plébános 30.000, Hidassy Kornél püspök 20.000, özv. Turkovitsné 21.000, Hermann Anna és Jeremiás 31.000 és 13.000 K-t érő házuk, a Niczky-féle ház 37.000 K, Puli György nagyprépost 17.000, a vasvár-szombathelyi káptalan 5000, Somogyi József és Varga Anna 6-6 ezer K-val. Két alapitványt is kapott a zárda, éspedig 20.000 K-t dr. István Vilmos megyéspüspök urtól azon értetemben, hogy ezen összeg kamataiból a rend internátusában rokonságából 1-1 leánykát ellásson és kitanitson. A másik alapitványt Kelemen Jánosné szül. Stegmüller A. tette 3500 frtban 6 leányka felruházására. A rend megvásárolta a Faludy-utcában dr. Alexy Emil városi tiszti főorvos házát és a hozzátartozó telket 150.123 K-ért, mely épület jelenleg is a szerzetes nőknek szolgál lakosztályul. A monumentális gótstilü iskolaépületet és templomot, mely kerek 300.000 koronába került, 1907-ben felépittette, Schlager Mátyás linci épitész tervei szerint.

Amennyiben hagyaték, ajándék és gyüjtés ezen tetemes összeget el nem érte, 80.000-100.000 K adósság a rend, illetve a szombathelyi koloslor vállait nyomta.

Igy alapult a zárda 1905-ben aug. 28-án. Herzl M. Vincentia tartományfőnöknő a kőszegi kolostor hat tagjával ünnepélyes és szives fogadtatás és a székesegyházban tartott isteni tisztelet után vonult be a Faludy-utcai zárda-épületbe. Az intézet első főnöknője Pauthner Jácinta nővér lett. Mindjárt szeptemberben megnyitották az iskolákat. Iskolaépület hiányában a felsőbb leányiskola I. és V. osztályát a régi épületben helyezték el. Az iskolák élére a megyéspüspök ur dr. Tóth József nagyprépost urat, - akkor püspöki titkár - állitotta. A tanulók száma első évben csak 50 volt. Megkezdődött a munka, a kezdet sok-sok nehézségeinek leküzdése és gond az anyagiak miatt. Az iskolák nyilvánossági jogát megtagadták; épület, kellő felszerelés és szemléltető eszközök hiányában. De az isteni Gondviselés segitségünkre jött! Szombathely városa az első évben 2000, a második évben 4000 K-val segélyezte az iskolát. Brenner Tóbiás ur 10.000, Horváth és Bertalan kanonok urak 5000 K-t adtak az iskolák felszerelésére. 1907 okt. elején fejezte be az iskola épületet Schlager épitész terve alapján Metzner József, szombathelyi épitőmester. Gyönyörü, a modern követelményeknek mindenben megfelelő kétemeletes épület, melynek földszintjén zene - és tornaterem, óvoda, az elemi iskolák osztályterme, tanári szoba és a portás lakása van elhelyezve. Az első emeletet lefoglalják az internátus szép, világos, tágas helyiségei, u. m.: az internisták hálótermei, a tanulószobák, az ebédlő és zongoraszobák, fürdő és betegszoba. A második emeleten vannak a felsőbb leányiskolák osztály termei, külön rajztermek, természetrajzi, fizikai szertár, könyvtár és iroda. - Ebben az évben tehát az elemi iskola mind a négy osztálya és az internátus is megnyilt. A zárdához tartozó terület a kezdet kezdetén valóságos vadon volt. A jó nővérek szorgalmas munkássága azonban rövid idő mulva paradicsommá változtatta. Parkirozott részek, gyümölcsfákkal beültetett területek, konyhavetemények rendezett ágyai vannak a régi gondozatlan helyeken. Az iskolaudvar homokkal behintve, egyik része fásitott, másik része tennisz és korcsolyapályának átalakitva.

Minthogy Szombathely város követelményeinek a polg. iskola jobban megfelelt, mint a felsőbb leányiskola, 1909. év szeptemberében polgári leányiskolát nyitottunk. A szülők öröme általános volt, a tanulók létszámon felül jelentkeztek, sőt évről évre nehéz szivvel gondoltunk a beiratás nehéz napjaira, mert nem vehettük fel az összes jelentkezőket. Ebből láttuk, hogy Szombathely és vidéke szivesen adja leánygyermekét zárdaiskolába, hol nemcsak a tudományokra, hanem az erkölcsös magaviseletre is sulyt fektetnek. A tanitás és munka eredményeiről miniszteri biztosaink és felsőbb iskolai hatóságaink mindig elismerően nyilatkoztak.

Domonkosrendü női zárda és templom

A fegyelem szigoru! Engedelmességet, az egyházi és iskolai törvények és szabályok pontos megtartását szorgalmaztuk növendékeinknél. Mindezek dacára, vagy ép azért tanitványaink ragaszkodása az intézet iránt csak fokozódott. 1913-ban közkivánatra megnyitottuk a kisdedóvót és a két évfolyamos óvónőképzőt.

1914-ben kiütött a háboru, jött a nehéz idő, mely az iskolák képét is teljesen megváltoztatta. Intézetünk földszintjét lefoglalták kórháznak hetven beteg részére. Összehuzódtunk, a tanitás még a szertárakban is folyt. Ez persze a nevelésnek nem vált előnyére, de most erre nem gondoltunk, hisz nagyobb bajban volt szegény hazánk. Ez időben átélt nehézségek és küzdelmek leirása talán fölösleges is.

A háborut követte összeomlás után még többet szenvedett az intézet, de hála a gondviselő Istennek és Szombathely vezető embereinek, ezen lélekölő napokban mindig voltak, kik az iskolák és tanitónők ügyét megvédelmezni segitették. A rend helyreállta után iskolánk ismét a régi mederbe terelődött. Tanitványaink létszáma mindig teljes; az óvoda 80 -100 gyermeket foglalkoztat; az elemi iskola osztályaiba egyenkint cca 55-60 leányka iratkozott, a polg. iskolában pedig kerek 230 tanitványunk van. Az internátusnak 65 lakója van. Az intézet jelenlegi igazgatója Dr. Ratnik Domonkos, szt. Domonkosrendi perjel. A ház perjelnője pedig nagyontiszt. Pulay M. Margit, ki nagy gonddal és rátermettséggel vezeti a ház erkölcsi és anyagi ügyeit. Bár az iskolajavitások és befektetések évente igen nagy összegeket igényelnek, a nehézségek leküzdhetők, amennyiben a város is részesit bennünket bizonyos segélyben az iskolák részére.

A polgári leányiskolában P. M. Margit perjelnő, Gosztonyi M. Clarissa, Varga M. Xavéria, Selmeczy M. Benedikta és Szekrényessyné Németh Anna müködnek. Az elemi iskolát Novák M. Imelda, Aldorfer M. Ancilla, Pintér M. Annunciata és Ternel M. Amata vezetik. Óvónő: Petrovics Ilona nővér. A házi munkát pedig a laika nővérek végzik. Jelenlegi számuk: 18.

Szombathely kulturális fejlődésének lendületes utján uj, de már régóta nehezen várt stáció a főreáliskola alapitása. Ernuszt Kelemen volt főispán kezdeményezésére és buzditására a város már az 1870-es években nagyobb kötelezettséget vállalt magára s ennek fejében Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minisztertől igéretet is kapott a reáliskola felállitását illetőleg. Ám az idők elodázták a nemes megmozdulás terveinek megvalósitását s a főreáliskola ügye 1908-ig pihent.

Szombathely város tanulnivágyó ifjait az egyetlen középiskola: a prem. főgimnázium nem birta el. Az alsó osztályokban 70-80 tanuló szorongott s a fölvételnél csaknem ugyanannyit vissza kellett utasitani. Ez a helyzet eléggé megvilágitja, miért volt a második középiskola megszerzésére irányuló törekvéseknek legfőbb hajtóereje Burány Gergely, a csorna-premontrei rend prelátusa. Ö is, a város is, külön-külön felterjesztést intéztek a miniszterhez, melyeknek eredményeként Apponyi Albert gróf akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, később hivatalbeli utódja, Zichy János gróf engedélyezték az iskolát s ennek költségeiről gondoskodtak s annak első osztálya 1912. szeptember 5-én meg is nyilt, két párhuzamos osztályban 81 tanulóval.

Perepatics István dr. lett az iskola első igazgatója, aki Szombathely város szine-java jelenlétében tartott megnyitó ünnepélyen a következő szép szavakkal jellemezte városunkat:

Jól tudjuk, hogy a kulturának régi állomása már ez a hely. Már a hatalmas Róma alapitotta itt Sabariát, birtokainak és kulturájának egyik legszélsőbb bástyájaképen az északi barbárság közelében. A magyarság egyik müvelődési gócpontja lett azután, kivevén részét az ezredéves dicsőségből és szenvedésből. Hiszen nem is olyan igen régen még megerősitett hely volt itt a nyugati határszélen. Szerencsésnek tarthatja tehát magát az intézet, mely ilyen városban talál otthont; mert az otthonnal erkölcsi tőkét is talál. A legutóbbi időkben pedig - hisz országvilág a tanuja - az életerőnek annyi jelét, a fejlődésnek olyan méreteit mutatja ez a város, hogy a továbbhaladásnak minden eszközére méltán rászolgált. - Annál is kivánatosabb volt ez s ma már annál nyugtatóbb ennek a legujabb gyarapodásnak megállapitása, mert Szombathely földrajzi helyzeténél fogva és az uj Magyarország kiépülésében multjánál is fontosabb és fényesebb nemzeti feladatra hivatott. Olyanféle szerep ez, amilyen szerepe a hajdankorban volt, csakhogy a mi szivünkhöz közelebb álló.

A fenhéjázó nyugat, a nagy germánság szomszédságában kell a magyar kulturának minél messzebb világitó, minél hóditóbb, minél erősebb végvára lenni. Nemzeti szükség tehát, hogy minél több ilyen bástya adjon neki erőt, minél több módja legyen magas hivatásának betöltéséhez, minél több tanintézete legyen a magasabb tanultságnak és annak közléséhez, a világitó tudomány szétsugaraztatásához. Ezt a nagy nemzeti munkát lesz immár hivatva támogatni, végezni - karöltve a többi tanintézettel, különösen a középiskolának itt már régóta virágzó másik vállfajával, a kath. főgimnáziummal, mely a most megnyiló fiatal főreáliskolát bizonyára szivesen fogadja testvérül.

És a szép jövő, melyet az intézetnek jósoltak, bekövetkezett. Ma: 1927-ben 450 tanulója van az iskolának, az igazgatón kivül 18 rendes tanárral, bár a háboru alatt sokat küzködölt a selejtes tanárhiány miatt s a forradalmi időkben is az igazgatót és nyolc tanárt felügyelet alatt tartottak és titkos rendőrökkel őriztették. Az intézet a tankerület legnépesebb reáliskolája s az egész kerületben második helyen áll létszámra nézve.

A tanári karban a rövid 15 év alatt nagy változások voltak, de ennek eredményeként ma elsőrendü testület végzi a nevelést. Köztük több iró és müvészember foglal helyet s a város társadalmi életében is elsőrendü szerepet töltenek be. Az igazgató

Szülelett 1877-ben Bö-Sárkányban (Sopron megye) - A budapesti egyetem elvégzése után Aradon, majd a budapesti Markó-utcai gimnáziumban tanárosodott. Bölcsészdoktor és szakiró. A Századokba dolgozott, két önálló müve is jelent meg a budapesti V. ker. M. kir. áll. főgimn. félszázados fennállásának története és a Magyar müvelődés I. Ferdinánd korában. A kulturhistória müvelésében Békefi Remig tanitványa s az ő irányát is követte.

A tanáritestület tagjai: Bezzegh József, Bentzik Mihály, Böröczffy Kálmán, Cserjési József, Csatkai József, Fábián Gyula, Gábriel János, Halász Viktor, Hahn Gellért, Jeanplong József, dr. Kardeván Károly, Keresztury György, Kondor József, Radványi László, Sárközy Sándor, Schlosser József, Schummer Szilárd, Szomoru Árpád, dr. Várady Imre.

A reáliskola történetébe aranybetükkel irták be nevüket Ernuszt Kelemen, Tréfert Ágoston, Apponyi Albert gróf, Zichy János gróf, Székely Ferenc dr., Balogh Jenő dr., Náray-Szabó Sándor, Boncz Ödön dr., Burány Gergely, Németh Artur dr., s főleg Szombathely város és annak akkori polgármestere: Brenner Tóbiás, valamint Kiskos István kulturtanácsnok, aki az iskola alapitása körül szintén tevékeny részt vett.

De egy szomoru oldala is van a dolognak: az iskolának 15 év után sincs megfelelő otthona s a modern, szép főreáliskola csak a jövő álma. Ez a helyzet a nevelésre és tanitásra rendkivül hátrányos, az intézetnek tornacsarnoka, diszterme nincs, ezeknek hiányában a testnevelés és a kulturfeladatok teljesitésében az intézet akadályozva van. A közönséget falai közt ünnepélyek alkalmával nem fogadhatja s egyébként is az emlitett termek hiánya minden oldalról érezhető. Idegen portán ütött tanyát az iskola ezelőtt tizenöt esztendővel, remélve, hogy rövid idő alatt saját otthont kap, ám a bekövetkezett vészes-viharos idők a messzejövőre halasztották az otthon létesitését.

Az iskola 1926-ban küldött először egy tanulót az országos középiskolai tanulmányi versenyre. Az illető ott első dijat nyert.

Amikor ötven évvel ezelőtt a nőnevelés ügyét szakavatott kezek szeretettel karolták föl és gyors fejlődésnek inditották s az állam több felsőbb leányiskolát állitott fel a vidéki városokban, akkor Szombathely kimaradt a sorból. A vágy azonban megmaradt bennünk ily iskola megszerzése iránt, sőt lelkes asszonyaink mozgalmat is inditottak egy magán középiskola felállitása érdekében. A nemes törekvés azonban az állam támogatása hiján hajótörést szenvedett.

A társadalmi viszonyok egyre nagyobbmérvü eltolódása folytán a nők rendszeres iskoláztatásának szüksége egyre égetőbbé vált. Ez inditotta 1914 március hó 30-án tartott városi közgyülésen Müller Ede városi képviselőt ezen inditvány megtételére:

állitson fel a város nyilvános tanfolyamot, a leányok magasabb kiképzése céljából, lássa el a szükséges anyagiakkal s kérje az iskola számára a nyilvánossági jogot.

Az inditvány élénk helyeslésre talált, különösen Steiner Miklós prem.rendi főgimn. igazgató szólott alaposan és kimeritően a kérdéshez s kivánatosnak tartotta, hogy az állam állitson fel leány-középiskolát.

A mag el volt hintve s nem telt bele négy esztendő, 1917-ben már meg is nyilt a leánygimnázium első és ötödik osztálya 113 tanulóval. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy az első osztályt párhuzamositani kellett. A város ingyentelekkel és nyolcvanezer koronával járul az iskola felállitásához, s amig az felépül, gondoskodik ideiglenes elhelyezéséről. Sajnos, a vesztett háboru ezt az iskolaépitést is bizonytalan időre halasztotta.

Az iskola engedélyezése Jankovich Béla és gróf Apponyi Albert volt közoktatásügyi miniszter érdeme s annak létesitése körül jeles érdemei vannak dr. Gothárd Zsigmond min. tanácsosnak, dr. Benisch Artur minisztériumba beosztott középiskolai tanárnak, dr. Vajdinger Gyula min. titkárnak, Békássy István volt vasmegyei főispánnak.

Az iskola igazgatója kezdettől fogva dr. Tunner Károly.

született 1865-ben Budapesten. Tanári oklevelét is Budapesten szerezte. Hosszu ideig a székesfehérvári állami főreáliskolánál müködött rendes tanári minőségben. A fejérmegyei törvényhatósági vegyvizsgáló állomást ő létesitette a földmüvelésügyi minisztérium megbizásából. Ennek a nagy vegyvizsgáló intézetnek modern berendezése és tudományos felszerelése teljesen dr. Tunner tervei szerint készült.

KÁRPÁTI KELEMEN székesfehérvári tanker. kir. főigazgató ajánlatára lett megbizva 1917-ben - tehát a világháboru harmadik évében - a Szombathelyen létesitendő állami leánygimnázium szervezésével. Rendkivül nehéz viszonyok között sikerrel oldotta meg a reá bizott feladatot és ezen iskolai évben fejezi be az iskola fennállásával párhuzamosan igazgatói müködésének tizedik esztendejét.

A tanulók száma 250, akiket 15 rendes tanár oktat a tudományokra.

A tanári kar tagai: Baitz Károly, Bakos István, Fábiánné Biczó Ilona, Grábler Ida, Herczeg Albert, Kálmán Etelka, dr. Krisztin Ernő, Matschekné Prohászka Edit, dr. Nagy László, Nagy Margit, dr. Pável Ágost, Poócza Géza, Szabó Imre.

A város vezetősége 1921-ben engedélyt kért a vallás- és közokt. minisztertől, hogy női felső keresk. iskolát nyithasson. Az engedélyt megkapta azzal, hogy a város köteles az iskola elhelyezéséről, fütéséről és világitásáról gondoskodni. Az engedély megszerzése nagy örömet okozott a városban s az iskola körülbelül kétszáz növendékkel 1921 szept. 21-én meg is nyilt. Azóta állandóan megmaradt ez a létszám s Szombathely leányai közül igen sokat képesit kenyérkereső pályára.

Az iskola igazgatója 1923-tól kezdve Turczer János. Szül. 1872-ben Németprónán (Nyitra m.) 1898 óta tanár, 1912 óta igazgató. Pécsett, Turócszentmártonban, Nagybecskereken, Ujvidéken volt igazgató. Több cikket irt a Magyar Iparoktatás cimü folyóiratba s évekig végzett eredményes sociális munkát a nemzetiségi városokban. Szövetkezeteket létesitett, résztvett a budapesti áll. felső kereskedelmi iskola létesitésében.

A tanári kar tagjai: Androsits Márton, Bauer Anna, Chiky Erzsébet, dr. Czeizel János, Gold Erzsébet, Horváth Paula, Kerecsenyi Gizella, Klein Ede nyug. felső kereskedelmi iskolai c. igazgató, dr. Kőszegfalvi Flóris, Kuliszeky Mária, dr. Matheovits Ferencné Poszler Teréz, Neuwirth János, Stranz Ezsébet, Vass Ilona, Wetzer Lujza, dr. Wittreich Adolf.

Itt kell megemlitenünk még a M. Kir. Állami Bábaképző-Intézetet, mely igen fontos szerepet tölt be a bábaképzés tekintetében s egyetemi nivón áll.

Ugyancsak főiskolai jelleggel bir a Ferencrendüek papnevelő-intézete, ahol több rendi növendékpap nyer oktatást.

1901-ben kapta meg Szombathely a jegyzőképző-tanfolyamot és internátust. Az internátus eleinte a Szily János-utcai rendőrségi épületben volt elhelyezve, mignem 1913-ban szép palotát kapott. A tanfolyam igazgatója Herbst Géza, az internátus gondnoka dr. Mészáros Hugó, az előadói tanári kar a város, vármegye és az állami hivatalok jeles főtisztviselőiből áll.

A földmivelésügyi kormánytól indult ki 1927. év elején az iskola felállitásának gondolata. A város közönsége örömmel fogadta a hirt s közgyülésében területet, az épitkezéshez anyagot, annak ingyenes fuvarozását, valamint pénzbeli hozzájárulást - évi 1200 pengőt - szavazott meg. Az első évfolyam 1927. november elsején nyilt meg 33 tanulóval. Az iskola célja a földbirtokkal vagy bérlettel rendelkező gazdákat és elsősorban fiaikat, a gazdaság minden ágában alaposan kiképezni és ezzel képesiteni őket arra, hogy birtokuknak jövedelmezőségét a mai kor által megkivánt legmagasabb fokra emeljék. E gazdasági szakiskolában azonban a gazdaifjak két téli féléven keresztül alapos elméleti kiképzést nyernek mindazon ismeretekben, amelyekre egy kis- és középbirtok okszerü vezetésénél szükség van. Ezt az elméleti képzést az otthonukban töltendő két nyári félévi gyakorlatban, az iskola tanári személyzetének vezetése mellett kiegészitik.

A tanfolyam igazgatója Banke Antal. Gazdasági tanári oklevele van. Szül. Oroszlámoson Torontálmegyében 1891-ben. Rokoni kötelékek füzik Vasmegyéhez, amennyiben anyai ágon rokonságban áll a dukai Takáchokkal s több vasmegyei családdal. Három szakkönyve jelent meg: Általános állattenyésztéstan és küllemtan, Állatbonctan és élettan, Takarmányozástan, melyek használata a szakiskolákban be van vezetve. Szaklapokba rendszeresen ir. Felesége Pataky Anna áll. képesitett okleveles zenetanár, zongoramüvésznő, Bartók Béla növendéke. Banke és felesége Békéscsabáról kerültek Szombathelyre. Ott élénk részt vettek a város kulturális mozgalmaiban s velök Szombathely város társadalma két kedves egyéniséget nyert.

Számos népiskolában oktatják gyermekeinket buzgó pedagógusok. Az iskolafentartás dolgában a város járt elől jó példával, mindhárom kerületben van modern iskolája jeles tanerőkkel.

Az első kerület igazgatója Deák István; tanitói kara: Dátán Viktorné Rácz Vilma, Fülöp Zoltán, Hafner Ede, Milos István, özv. Pálmay Ödönné Weigandt Anna, Rigó János, Pekovits Sándor, Borossayné Somogyi Mária, Hajdufy Imréné, Kapossy Rózsa, Wernitz József, Wetzer Inna, Tuboly János: óvónő Kiss Ernőné Simóka Julia. Az iskolában női iparostanonciskola van.

A második kerületi központi iskola igazgatója Neuhercz Alajos; tanitói kara: Baltavari Imréné Horváth Erzsébet, Kemenes Bálint, Kummer Károly, Némethné Vajda Stefánia, Pálffy Izabella, Pogány Aladár, Stefán Józsefné Horváth Margit, Unger Ödönné Horváth Ilona.

A második kerületi Brenner János utcai iskola igazgatója özv. Nagy Józsefné Bors Hermina; tanitói kara: Baltaváry Imre, Benda László, Deák Istvánné Kiss Etelka, Horváthné Zagróczky Irén, Király Ernő, Panyigay Sarolta, Kemenes Erzsébet, Neuhercz Ede.

A harmadik kerületi iskola igazgatója Kiss Gábor; tanitói kara: Baánné Éhen Irma, özv. Darvasné Hajdu Mária, Hainzmann Ella, Kerner Antal, Kernerné Neuhercz Irma, Kónya Ferenc, Szatlmayer Antal, Szabó Mária.

Erdei iskolai tanitó Kiss István; óvónő Richter Gabriella.

Árvaházi iskolai igazgató Gerlits Sándor, tanitónő Jankó Olga.

A püspöki róm. kath. elemi iskola igazgatója Horváth János; tanitói kara: Finta Sándor, Fritz János, Herold István, Holzbauer János, Németh István, Tancsics István,

A congr. izr. hitközségi igazgatója Kardos Samu, tanitói kara: Altstádter Lajos, Friedrich Hermin, Gross Albert, Kardos Samuné.

Az orth. izr. hitközségi iskola igazgatója Klein Gyula, tanitói kara: Bonyhádi Ignác, Berger Oszkár, Marton Sándor.

A róm. kath. egyházközség óvodát is tart fenn, óvónő Takách Kata.

*

Iskolákról irván, nem feledkezhetünk meg egyes jeles pedagógusokról, kiknek nevei jelességük folytán apáról fiura szállnak s akik a népnevelés terén hosszu időn keresztül odaadó munkát teljesitettek.

Közszájon forognak a prem. rend tudós tanárainak: Árvay Gergely, Szenczy Imre, Pauer Imre, Laky Dömötör, Kuncz Adolf, Lipp Vilmos, Névy László, Edelmann Sebő, Dallas József, Kárpáti Kelemen nevei. - Nagyrészt a sirban pihennek már!

A nyugalom jól megérdemelt kenyerét eszi Pálffy Boldizsár polg. leányisk., Seemann Gábor felső kereskedelmi iskolai igazgató: egész generáció nőtt fel kezük alatt.

Az elemi oktatás nehéz munkájában fáradozók közül az alábbiak rövid életrajzát sikerült összeállitani:

A szombathelyi kir. tanfelügyelőség tagjai voltak: Szelestey László 1869-1873-ig. Mint költő legkedveltebb lantosaink közé tartozik. Később Körmend és Sárvár községek orszgy. képviselője lett.

Mennyey József 1873-1889-ig. A népnevelés ismertnevü bajnoka.

Rill József 1889-1891-ig. Jeles pennáju pedagógus, a "Pedagógiai Szemle" megalapitója.

1891-től 1927-ig Halász Ferenc, Kuliszeky Ernő, Druiszner György, Dezső Lipót, megannyian a népnevelés jeles és lelkes munkásai. Mai vezető Dezső Lipót négy tankönyvet irt a nemmagyar anyanyelvü iskolák számára. Nagyobb munkája: Küzdelem az analfabétizmus ellen. Beosztottak: Koroknay István kir. tanfelügyelő, Szabó Géza, dr. Martsa Dénes kir. segédtanfelügyelő, Schiller Imre, Káldos Julia áll. elemi isk. tanitónők és Fülöp Irma áll. óvónő.

1872-től 1908-ig volt a püspöki iskola jeles tanitója, kit szerető szigoráról és eredményes munkájáról emleget minden tanitványa.

1886-1926-ig tanitott a szombathelyi II. ker. községi iskolánál. Jó tanerő volt, szigoru, de igazságos, a gyermekek nagyon szerették. Az iskolai szinjátékok mesterikezü rendezője. Atyja beődi Balogh Gábor régi neves szinigazgató, anyja Szuper Károlyné szintén szinmüvésznő, nagybátyja Balogh Gyula Vasvármegye nagyszerü levéltárnoka. A tanitóképzőt a győri áll. képzőben végezte.

A püspöki iskola igazgatója volt kilenc éven keresztül. 1872-1912-ig tanitója, majd 1921-ig igazgatója volt. Körülbelül 53 évig müködött s utolsó lehelletéig tanitott, amikor is a husvéti vakációban hunyt el. Vallásos egyénisége, nyájassága sok tisztelőt szerzett magának. Az Egyházmegyei Tanitóegyesület szombathelyi körének 25 évig volt elnöke.

Községi elemi iskolai igazgató. Szül. 1828-ban Simonyiban. 1854-ben lett főtanitó Szombathelyen. Az állandó szinház megalapitásánál kiváló érdemei vannak, az Ált. Tanitóegyesület kebelében üdvös munkát fejtett ki. 46 éves tanitói mult köti a városhoz. Általános tisztelet és szeretet övezte, az egész város kedvelt "Heiner bácsi"-ja volt.

A róm. kath. püspöki iskola első igazgatója, 1872-től 1874-ig tanitott Szombathelyen. Innen szükebb hazájába, az Alföldre ment s ott hunyt el 1885-ben. Édesapja Honthy Béla kanonoknak.

Született Felső-Káldon 1847-ben. Tanitói oklevelet nyert 1870-ben s ekkor került Szombathelyre. 1880-tól 1890-ig a Közkönyvtár kezelője volt, ekkor vette azt át a Kulturegyesület. Ezután is ő volt a kezelője egész nyugalombavonulása idejéig. Ez a könyvtár volt magva a mai Kulturegyesületi könyvtárnak.

1880-ban az Iskolai Takarékpénztár ügyében kifejtett munkájáért dicsérő oklevelet nyert. Ő létesitette az első faiskolát Szombathelyen, valahány fa a város területén diszlik, az a Horváth iskolájából került ki. Az ipariiskolásokból dalárdát toborzott, számukra könyvtárt létesitett s a tanulóifjuság szellemi nevelését szivvel-lélekkel szolgálta. Főjegyzője, majd pénztárosa volt az Ált. Tanitóegyesületnek, Kreutz Edével együtt megirta Vasvármegye földrajzát, majd egy ismétlőiskolai könyvet is irt. - Több izben érte munkájáért miniszteri kitüntetés s a Magyar Tud. Akadémia 1923-ban a Wodianer-dijjal tüntette ki. Több mint ötven évig tanitott s ma a jól megérdemelt nyugalom csendes idejét éli.

Két fia él kőztünk: dr. Horváth Jenő ügyvéd, a Szombathelyi Takarékpénztár ügyésze és Horváth Ferenc pénzügyi főtanácsos. Harmadik fia: Gyula a Szombathelyi Sportegylet agilis titkára korán elhunyt.

Szül. Csicsón (Somogy m.) Gimn. érettségit tett, a tanári pályára készült, azonban sorsa a soproni Csöndes-féle nevelőintézetbe, innen az Ányos, majd az oladi Ernuszt-családhoz vetette, ahol Ernuszt József későbbi főispánnak nevelője volt. 1876-ban vállalt tanitói állást Szombathelyen s 1923-ig tanitott lankadatlan szorgalommal. 1892-ben már igazgatója volt a községi iskolának s az alsófoku ipar- és kereskedő tanonciskolának. Huzamos ideig volt városi képviselő s a Vasvármegyei Tanitó - Egyesület elnöke. Negyvenhétéves, munkával teljes mult után nyugalombavonult, de nem sokáig élvezhette, 1924-ben elhunyt.

Kreutz Ede a tanoncnevelés terén elérhetetlen érdemeket szerzett. A szombathelyi iparosok müvelődése nagyrészt az ő nevéhez füződik. - 1875-ben került, az akkor még céhrendszer alatt álló vasárnapi iskolához. Ezt vezette, majd Péterfi és Zágróczky kollégáival megalapitotta mai tanonciskolát. Ő honositotta meg az ipari szakrajzot, mely addig sehol sem volt az országban.

Egyéniségét tanitványai és kartársai egyaránt igen szerették s hosszu 46 évi müködése alatt soha senkivel nem volt nézeteltérése. Fia, Kreutz Ede p. ü. főtanácsos, püspöki pénztáros és Kreutz Emil m. kir. kormánytanácsos ma is köztünk él.

Negyvenöt éven át volt a szombathelyi congr. izr. hitközség tanitója Kőrösi József. Az 1880-as években még mint Steiner József tanitotta magyar szóra az izr. iskolásgyermekeket. Nagy divat volt akkor a német szó, mert bár a gyermekek az iskolában magyarul beszéltek, mégis tizperces szünetek alkalmával összedugták a fejüket s németül sugdolództak. - Steiner bácsi közéjük ütött s magyarrá változtatta a társalgást. Igy ment ez nap-nap után, a jó tanitó bácsi vasszigorral változtatta át egy egész generáció lelkét és nyelvét. Ő maga is levetette idegen nevét s külsőleg is magyarrá lett. Tanitványai akkor becsülték meg munkáját, amikor nyugalomba vonult s impozáns ünnepséggel tüntettek a kiváló pedagógus és a magyar nyelv harcosa mellett. Egyháza templomában ötven éven át főkarmestere az énekkarnak s a magyar egyházi énekek behozatala az ő érdeme. Kőrösi József most 69 éves és a jól megérdemelt nyugalom idejét élvezi. 45 évi tanitói müködésének miniszteri elismerését a tanfelügyelőség, iskolaszék és a tantestület tagjainak részvétele mellett hirdették ki. A Millenium alkalmából Jókai király-himnuszát megzenésitette s ezzel jelentős sikert ért el.

Negyvenhárom évig volt tanitó Az utolsó mester és praeceptor.

1872-től 1912-ig tanitott a püspöki iskolánál. 25 évig volt a Tanitó-egyesület titkára. Buzgó és szorgalmas tanitó volt, magánszorgalomból megtanulta a francia és angol nyelvet s az irodalom mezején is jelentős sikereket aratott.

A III. ker. községi iskola igazgatója volt. Szül. Koltán 1840-ben. 1874-ben lett szombathelyi tanitó. Iparos Önképző Egyletet, Rongyos Egyletet, Ifjusági könyvtárt alapitott, elnöke volt az Ált. Tanitóegyesületnek. Ötven évig szolgálta a népnevelés nehéz és terhes ügyét.

Az első kerületi iskolának volt tanitója. Jeles szónok és iskolai iró. - Tankönyveket, értekezéseket, hirlapi cikkeket irt. 1903-ban megirta a Dalosegyesület történetét, mint annak titkára. Sokáig elnöke volt a Tanitó-egyesületnek. Az 1908-as tifuszjárvány ragadta el, miután Tibor fiát pár nappal azelőtt temette el.

Több mint negyven esztendeig állott a népnevelés szolgálatában. Mintaszerü pedagógus volt, aki ugy az iskolában, mint magánéletében a legszebb példát mutatta tanitványainak. Fenköltlelkü, vallásos egyéniség volt, nevét ma is szeretettel emlegetik tanitványai és tisztelettel kartársai. A népnevelés nehéz, fáradságos munkájában teste 40 év után kifáradt, betegeskedni kezdett, de erős lelke harcolt a fáradalmakkal s beteg testtel is odaadólag végezte a nevelés nemes munkáját. A mult század nyolcvanas éveinek egyik legderekabb tanitója volt, akit érdemei a püspöki iskolai igazgató székébe ültettek.

Gyermekei közül Ilona, Mária és Imre szintén a paedagógia szolgálatában állanak. István nevü fia pedig városi tiszti ügyész.

Bártfán született, a gyógyszerészi pályára készült, ám a sors a tanitói pályát jelölte ki számára s amikor 1877-ben Szombathelyen egy 600 forintos, akkoriban még városhelyen is nagy dotációju állásra hirdettek pályázatot, otthagyta a polgáriiskolai tanárképzőt s eljött Szombathelyre tanitónak. Két évig volt ez állásban, ez idő alatt magára vonta különös képességeivel a figyelmet s a fiatal tanitót az egyesitett községi iskolák igazgatásával bizták meg. Zágróczky Tivadar mint ember, a férfijellem legszebb vonásait egyesité magában, mint paedagógus elsőrendü erő volt, megáldva sokoldalu szellemi képességgel, ám testében nehéz kórt cipelt s ifjukori gyomorbaja korán sirba vitte, mielőtt képességeit kifejthette volna. Fia, Zágróczky Jenő dr. máv. felügyelő ma is köztünk él s apja becsült nevének hirét a köztisztviselő nemes munkájával öregbiti.

Községi iskolai tanitónő. 40 évig volt a város és a népnevelés szolgálatában, amiért miniszteri elismerést kapott. Ma is él s a Rongyos Egyletnél fejt ki jótékonykodó munkát.

Negyven évig tanitott a községi elemi iskolánál.

A kézimunkatanitás terén fogalommá vált Krancz Riza neve. Ő azonban már a temetőben pihen.

Hollán Ernő-utca 25. számu házában remeteként éldegélt hosszu éveken Lakner Mária kisasszony, mig eljött érte a halál s elvitte a hideg temetőbe, Anna és Teréz nővérei mellé, akikkel együtt tanitotta életében sok jóra-szépre a szombathelyi uricsaládok gyermekeit. A három nővér nyugszik, de szorgalmuk gyümölcse itt maradt s egy nemes intézmény által hirdetni fogja a nővérek emlékét.

Mária kisasszony volt az utolsó, aki 1920-ban halt meg. Ő csinálta a végrendeletet, egész vagyonát egy iskolára hagyva. A végrendelet igy szól:

"Istenben boldogult nagynéném, Török Katalin, Anna és Teréz nővéreim szándékainak megfelelően összes ingó és ingatlan vagyonomat egy Szombathelyen létesitendő oly intézmény alapitására hagyom, melyben önálló kereseti pályára utalt r. kath. lányok háztartási és gazdasági alkalmazására szakszerü kiképzést nyerjenek."

Az elhunyt ingó és ingatlan vagyona három millió koronára tehető, ami akkoriban igen jelentékeny összeg volt. Életében nem ismerte a jótékonyságot, annál pazarabbul szórta kincseit a halál után. A Lakner-kisasszonyok pihennek, de a felállitandó iskola márványnál maradandóbban fogja hirdetni nevüket.

Közli GERLITS SÁNDOR árva házi igazgató

Hogy a szombathelyi erdei iskola a szabadban való oktatás nagy misszióját Magyarországon közel két évtizeddel ezelőtt elsőizben valósitotta meg, azt e csonka hazában sokan tudják és honorálják; azt is lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy ez a szép intézményünk Szombathely város és Vasmegye kulturájára csak fényt és dicsőséget áraszt; azonban, hogy egy ilyen szabadlégi iskolának a tüdővész elleni küzdelemben mily óriási jelentősége van, azt sajnos, ma még országszerte igen kevesen ismerik.

A kibővitett és 1926. évi szeptember hó 18-án megnyilt szombathelyi erdei iskola, melynek célja a tuberkulózisra hajlamos gyenge, vérszegény tanköteles gyermekeket az erdei ózondus, naplényes levegőn erőteljes táplálék mellett edzeni és ellenálló képességüket növelni, páratlanul fog állani az országban. Fekvése, berendezése és szervezete olyan, hogy a közoktatásban első helyen az egészségügyet szolgálja s kiforrott higienikus rendszerével a gyermekek testi nevelésére fekteti a fősulyt s valóságos gyógynevelést végez.

A Tuberkulózis Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesület büszkén mutathat rá, hogy a legfontosabb célt a profilaxist, melynek homlokterében ma ott áll a szombathelyi erdei iskola, már 1908-ban felismerte.

Igaz ugyan, hogy az erdei iskolánk 1908-tól 1926-ig csak a nyári hónapok alatt müködött s bár már 1912-től kezdve behatóan foglalkoztunk a létesitendő állandó Otthon tervével, azt azonban a közbejött akadályok s a nagy világégés a legutóbbi időkig elodáztak. - Sajnos, hogy ezirányu terveinket most is csak részben valósithattuk meg s azt is csak kibővitéssel, u. m.: vizvezeték, fürdőszoba, mosdó, ruhatár, cselédszoba, mosókonyha, kőistálló, hidas létesitésével s két oldalról nyitott nagy termek, hálószobáknak fe1szerelése és az összekötő nyitott folyosóknak téli üzemre is alkalmas átalakitásával, egyelőre 32 praetuberkulotikus gyermek, 10 fiu és 16 leány számára.

Különösen ki kell e helyen emelnünk Szombathely r. t. város lelkes polgármesterének, Kiskos Istvánnak megértő támogatását; a város tanácsának és közönségének azt az áldozatkészségét, mellyel 230 millió koronát engedélyezett az erdei iskola átalakitási és kibővitési költségeire. Az összhangzó megnyilvánulása a jóságos egyetértésnek ma már 32 tbc-re hajlamos, gyenge szervezetü olyan szegény gyermeknek nyujt egységes otthont, kiket családi légkörükben a tbc. veszélye fenyegetett.

Ugyancsak emlékkövet állitott itt magának a kultusz- és a népjóléti és munkaügyi m. kir. kormány is, mely előbbi az Országos Népiskolai Épitési alapból folyósitott 155 milliós adományával tanitói lakot - mely áll; teljesen alápincézett 2 szoba, előszoba, konyha, kamra és nyitott verandaszerü folyosóból és mellékhelyiségekből - létesitett; mig az utóbbi az intézet fentartását praetuberkulótikus hadiárvák, hadirokkantak gyermekei és menhelyi gyermekkel történő állandó benépesités által biztositotta.

Az ekként kibővitett és a fenti két minisztérium képviselőinek jelenlétében 1926. évi november hó 10-én ünnepélyesen felavatott (de már szeptember hó 18-án megnyilott és benépesitett) erdei iskola, amig egyrészt messzevilágitó fáklya lesz a kultura és a jótékonyság oltárán, másrészt nagy lépéssel fogja előre vinni a hazai tbc. elleni védekezés ügyét s egy ujabb irányzatnak: a szabadlégioktatás iskolatipusának lesz országszerte elismert mintaképe s érdeklődést keltő, mozgó ereje.

*

A vidéki tanuló ifjuság nyugodt és kellemes otthonra talál a Kőszegi-utcai fiu Internátusban, melyet Keve Béla nyug. állami iskolai igazgató alapitott 1909-ben. Nagy kitartással szerezte meg a jó hirnevet intézetének, melyet most özvegye folytat tovább.

Az internátusban számos vidéki tanuló kap teljes ellátást olcsó pénzért s tanulmányaikat tekintve is kellő felügyelet alatt állanak az ifjak.

Szombathely városában alakult meg 1904-ben a Vakokat Gyámolitó Országos Egyesület Dunántuli Fiókja. Náray-Szabó Sándor kultuszminiszteri államtitkár és Vitár Rezső egyesületi főtitkáré az alapitás körüli érdem s a helyi szervezés munkája Gerlits Sándor árvaházi igazgatót és Görög Sándor pénzügyi főtanácsost dicsérik.

Az egyesület első elnöke Ernuszt Kelemen volt, akinek elnöki müködése s buzgó fáradozása folytán az egyesület szép fejlődésnek indult. Nagyrészt az ő fáradozásainak köszönhető, hogy Szombathely ezzel a szép intézménnyel és palotával gazdagabb lett. A vakok foglalkoztatását a Mező-utca 33. sz. házban kezdték meg. 1908-ban Török Sándor országos intézeti tanár lett az intézet igazgatója, megkezdődött a vakok szellemi kiképzése a Tizenháromváros-utcai Horváth-villában.

Gróf Apponyi Albert minisztersége alatt kezdődik meg azután az intézet hatalmas lendülete.

Vakok Intézete

Ekkor épül fel a mostani nagyszabásu intézeti palota, amelybe 1910 szeptember elsején vonul be a világtalanok tömege.

A palota államköltségen épült, de a telket István Vilmos püspök adta igen jutányos áron. Ezóta folyik a nagyszerü emberbaráti munka az intézet falai között. Célja kettős: az egyik az ifjuvakok szervezése és oktatása, a másik a teljeskoru vakok foglalkoztatása.

Különös figyelmet érdemel az Ifjuvakok tanintézete, mely ugyanitt nyer elhelyezést. Ez az intézet 14 éves kortól 24 évig felkarolja mindazokat, akik születésük után vesztették el látóképességüket s kiképzi őket a kefekötésben, kosárfonásban, székfonásban s lábtörlők készitésében, megtanitja különféle rendszerek szerint irni-olvasni, oktatja a különböző tudományokban s képzi lelküket énekben, zenében, szórakozásokban.

A teljeskoruak foglalkoztatójában 24 évestől 35 évesig vesznek fel vakokat s ezek ugyanolyan meleg otthonra találnak az intézet falai között, mint az ifjuvakok.

Ipari készitményei különösen szépek, izlésesek s meglepők. A legegyszerübbtől a legfinomabbig készitenek mindenféle munkát, melyekkel a különféle kiállitásokon érmet, elismerést és dicséretet kaptak a biráló bizottságok részéről, az 1925-ös Nemzetközi Embervédelmi kiállitásra felküldött anyag pedig egyenesen szenzációszámbamenő feltünést keltett.

Székely Ferenc igazságügyminiszter, városunk szülötte volt az egyesület második elnöke. A háboru utáni zivataros időket az ő elnöksége mellett uszta meg az egyesület. Ezek az idők zilálttá tették az anyagi helyzezetet, amelyből az egyesület mostani elnöke Náray-Szabó László és igazgatója: Joó Sándor mentették ki. E két férfiu fáradságot és munkát nem kimélve egész Dunántulra terjedő gyüjtési akcióval olyan anyagi erőt szereztek az egyesületnek, amely évekig biztositotta a zavartalan müködést. A helyzet ugyanis az, hogy a tanári kart az állam fizeti, a dologi kiadások ellenben 90 százalékban az egyesületet terhelik. - Az 1926-os költségvetés 800 milliójában csak 55 millióval szerepel az állam, a többi mind társadalmi uton s a foglalkoztató mühelyek jövedelme utján jött össze.

Az emlitett két férfiu érdeme, hogy az egyesület azóta 418 négyszögölnyi ujabb ingatlant szerzett az intézeti palota szomszédságában.

Rajtuk kivül Szentmártoni Radó Gyuláné elnöknő, Náray-Szabó Lászlóné és Wiener Sándorné alelnöknők teljesitenek jeles emberbaráti munkát, kiknek irányitó kezét ott láttuk több bál és teaestély rendezésénél.

Az intézet évenként circa hetven vakot lát el teljesen ingyenesen. A társadalom 76 százalékban járul hozzá az intézet fentartásához,

Keller Nándor

Szombathely város közönsége alaposan kiveszi részét ebből a munkából s büszkén állithatjuk, hogy ezen a téren is felette állunk az ország többi városainak.

Az egyesületről egyébként az Országos Földbirtokrendező Biróság is gondoskodott, amennyiben 16 kat. holdat juttatott neki Ikervárott. E birtokon füztermelést rendeznek be s itt fogják felépiteni az elaggott vakok otthonát.

A Vakokat Gyámolitó Egyesület müködésével kapcsolatban meg kell emlékeznünk Keller Nándorról, aki a Vakok intézetében 1925-ben nyolc hónapos esperantó-tanfolyamot tartott. A tanfolyamon tiz intézeti növendék vett részt, ezek teljesen elsajátitották az eszperantó nyelvet. Keller módszerét a szakkörök teljes elismerése fogadta, ő maga is teljesen vak, aki a világháboruban mint tartalékos főhadnagy vesztette el mindkét szemét a haza védelmében.

Keller Nándor egyébként a szombathelyi dohánynagytőzsde tulajdonosa, aki annak ellenére, hogy látóképességét elvesztette, élénk részt vesz a társadalmi mozgalmakban, intenzive érdeklődik minden nemesebb társadalmi megmozdulás iránt, részese a fejlődő város kulturális munkájának s nejével együtt nemeslelkü támogatója minden jótékonysági akciónak.

================================