Betegeink, szegényeink, aggok és csecsemők...
Városunknak derék, szorgalmas, dolgos népe van. Nem ismerjük a bünrecsábitó henyeséget s a mi városunkból hiányzanak a dologkerülő emberek, akik naphosszat álldogálnak a köztereken, vagy csekély keresményüket a csapszékekben költik el. Mindaddig, amig két kezünket birjuk, megfogjuk a kasza-kapa-kalapács nyelét, de jaj - jönnek oly idők, amikor gyötrő kór lankadttá teszi dolgos karjainkat, kinzó betegség ágyhoz szegez s késő öregség, vagy kora csecsemőkor gyámolitásért kiált.
Nálunk nem talál süket fülekre a nyöszörgő beteg, az éhező szegény, a siró csecsemő, a gyámoltalan agg, mert meleg szivek gondoskodnak ápolásukról.
A betegápolás nemes munkáját legelőször az Emberbaráti Egylet kezdte meg. A város eme legrégibb egylete 1823-ban alakult a szenvedő betegek ápolására és segélyezésére. A magasztos cél csakhamar megszerezte a nemesen érző emberbarátok jóindulatát s olyan tekintélyes összeg gyült egybe, hogy fel lehetett épiteni a betegházat s annak fentartása is biztositva volt. A kórház 62 éven át a Hosszu-, most Thököly Imre-utcában volt, később a villasorban épült szép kórház, amelyet 1891-ben avattak fel s egyik disze a városnak.
Az Emberbaráti Egylet jótevői sorában látjuk Batthiány János, Kristóf és Károly grófokat; Festetich Imre gróf és neje Erdődy Mária, özv. Festetich Matild, Niczky János alispán, Szegedy Károly, Széll Imre, Rumi Antal főurak, Rozmor Ferenc és Várady József kanonokok, Rohrer László és Ritter Károly ügyvédek, Mittermayer Ferenc, Stallner Ferenc, Zanelli Ferenc, Schenk Ferenc, Donászy Károly polgárok nagyobb adományokkal járultak az egylet fentartásához. Ezeken kivül id. Tempel Ferenc és Tempel Ferenc irták be nevüket a jótevők érdemkönyvébe. A jótevők mindegyike a megboldogultak sorába tartozik s nagyrészt az alapitás körül tevékenykedtek, az ujabbi időben is számos névtelen adakozó jótevője van az egyletnek. Emlékük legyen örökké áldott.
id. Tempel Ferenc ˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ Tempel Ferenc ˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ Tempel Ferenc dr.
A kórház mostani vezetője Tempel Ferenc dr. városi tiszti főorvos, aki páratlan odaadással csüng betegei gyógyitásán. Nyolcvanegy ágy áll rendelkezésre. A betegek ápolását a Paulai szt. Vince irgalmas nővérek végzik.
A kórház gondnoka Kerner Tivadar 1897 óta mintaszerüen vezeti a kórház anyagi ügyeit.
A betegápolás terén szép szolgálatokat teljesit a M. Kir. Bábaképző intézet, amely évenkint 900-1000, köztük 700 szülőbeteget ápol.
Az intézetet a közoktatásügyi minisztérium létesitette 1897-ben a város által felajánlott egy holdnyi területen. Az épület emeletes; földszinten vannak a szülőtermek, emeleten a tanterem és laboratórium. Az intézetben a kurzus tiz hónapig tart s jelentkezhet minden 20 és 35 év közt lévő irni-olvasni tudó, legalább hat elemi osztályt végzett tisztességes nő. Szegény tanulónők számára több ösztöndij van. Az összes költségeket az állam viseli.
Az intézet igazgatója dr. Reismann Adolf országoshirü orvosi szaktekintély, 1867-ben született Vágujhelyen. Tanulmányait Budapesten végezte s ugyanott Tauffer Vilmos egyetemi tanár klinikáján hét évig volt asszisztens, mely idő alatt bő alkalma nyilt kiképeznie magát a szülészetben, de kinevezése óta 29 esztendőn keresztül a szombathelyi bábaképzőn is ezer és ezer komplikált esetben segitette át az anyákat sulyos helyzetükön. Az intézet magas nivón áll, ami dr. Reismann igazgató érdeme, akinek segitőtársai: dr. Fleischer Ferenc és dr. Nagy Miklós szintén részt vesznek a nemesfeladatu munkában.
Reismann Adolf dr. neve tekintély. A szombathelyi és környéki anyák áldják gondoskodó kezét. Keze alatt nyertek szülészeti kiképeztetést dr. Schwarcz Bertalan, dr. Mosonyi Dezső és dr. Baumgartner László, szombathelyi orvosok, kik hosszu éveken át tanársegédei voltak a tanintézetnek.
Az intézet eszmei megalapitója Széll Kálmán, városunk nagy patrónusa, azonban Wlassics Gyula közoktatásügyi minisztertől kapta meg a város.
Reismann Adolf ˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙dr. Niedermayer Gellért˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ dr. Lenk Rezső dr.
A bábák képzése az intézet elsőrangu kötelessége s a fennállás óta több mint ezer bábát képezett ki s látott el diplomával.
Időrendben második közegészségügyi intézménye a városnak. Csaknem harminc esztendős, ám haladt a korral, a tanitási és ápolási módszer teljesen modern. A növendékek internálva vannak s példás nevelést kapnak a tudáson kivül.
Az igazgató érdeme, hogy az eredetileg egy holdon épült intézet három holdnyira bővült s a szabad területen intenziv kertgazdálkodás folyik.
Huszonhét éve áll az intézet szolgálatában Sántafy Ágostonné főbába, akinek a szülőnők ápolása körül a szakértők bizonysága szerint hervadhatlan érdemei vannak.
Különleges sikerekkel dicsekedhetik a gyermeknevelés és ápolás terén a M. Kir. Áll. Gyermekmenhely, amely létét városunk dicső patrónusának, Széll Kálmánnak köszöni. 1908-ban alakult a gyermekmenhely a volt Lelencház-Egyesületből, melynek elnöknője a minden üdvös társadalmi megmozdulás lelke: özv. Szegedy Gerliczy Irma bárónő volt. A menhely első igazgatója Mezihradszky Kálmán dr., Szenti János dr., majd többszöri változás után Niedermayer Gellért dr., aki Lenk Rezső dr. tb. főorvossal látja el circa háromezer gyermek testi-lelki nevelését. Mellettük a nevelőszülők százai versenyeznek abban, hogy az elhagyott gyermekeket megmentsék a társadalomnak s a gondos nevelés évenként sok-sok veszniinduló gyermeklelket ad vissza a tisztességes életnek.
Niedermayer Gellért dr. az aradmegyei Pankota községben született. Budapesten tanult, ugyanott praktikált. A háboru után került Szombathelyre, az akkor meglehetősen elhanyagolt intézetet talpraállitotta s mintaszerüen vezeti. Felsőbbsége soronkivül léptette elő a fizetési fokozatban s a város közönsége szeretettel keresi fel, hogy beteg gyermekei részére kikérje tanácsait.
Bár fiatalabb, de fejlődésében sokkal gyorsabb s méreteiben sokkal hatalmasabb Vasvármegye és Szombathely város közkórháza, mely Pető Ernő dr. igazgató-főorvos vezetése mellett rövid pár év alatt imponáló magasságba emelkedett. Vasvármegye közönsége az 1914-18-as világháboru előtt nagyszabásu kórházépitési tervekkel foglalkozott, a háboru azonban az összes számitásokat keresztülhuzta. A háboru alatt városunk és népünk odaadó fáradhatatlansággal ápolta a beteg hősöket, de a számtalan kórház és osztály között ugy a szenvedő hősök, mint városunk közönségének szeretete különös melegséggel fordult az V-ös osztály felé, amelynek egy nagy tudásu fiatal ezredorvos. dr. Pető Ernő volt a vezetője. Ezen az osztályon többezer sebesült katonának adta vissza az életet az operativ beavatkozás s a civilbetegek egész tábora keresett és talált ott gyógyulást a fiatal orvos keze által. Mintha ezt az osztályt a gondviselés előre a jövő kórházává designálta volna: a nagy összeomláskor az osztály agilis vezetője tényleg megmentette az egész felszerelést s igy lett abból az illetékes hatóságok hozzájárulása folytán a jövő közkórháza, mely 1919-ben 150 ággyal meg is alakult.
Az uj vármegyei közkórház igazgató-főorvosává városunk és vármegyénk közönségének igaz és őszinte megelégedésére Ostffy Lajos főisispán dr. Pető Ernőt nevezte ki, aki már 1915-ben tb. tiszti főorvosi cimet kapott számtalan emberbaráti tettéért.
Az uj kórház ideiglenesen a Kőszegi-uti csapatkórházban helyezkedett el s rövid hónapok alatt nagy fellendülésnek indult. A 150 ágy csakhamar kevésnek bizonyult, a kórházat bőviteni kellett, uj pavillont épitettek, ugyhogy 1925-ben már 320 fekvő beteget tud elhelyezni. Ám ez is kevés. Ugyanekkor tervpályázatot hirdetnek Szombathely városa és a vármegye a kulturigényeknek megfelelő kórházra, melynek megvalósitása most már csak rövid idő kérdése.
És a hatalmas fellendülés oroszlánrésze dr. Pető Ernő igazgató-főorvos érdeme, aki az operateur áldott kezével ezreknek adja vissza az életet s a minden baj iránt jótékonylelkü, isteni szivjósággal megáldott ember cselekedetével ezer és ezer szenvedőnek nyujt gyógyitó vigaszt. Majdnem azt lehet mondani: elég, ha ránéz a betegre s az meggyógyul, Szerény, csendes munkája nem marad titok s hogy ezreket gyógyitott és gyógyit ingyen, annak hirét messze viszik, pl. a közalkalmazottak, akiktől sohasem fogadott el pénzt a gyógyitásért. De egy szegény ember se fordulhat hozzá segitség reménye nélkül: az ő tudományának ajtaja a nyomorgók tömege előtt is nyitva áll. Ezért tett szert olyan népszerüségre, amilyennel kevés ember dicsekedhetik e városban. Tisztelői és becsülői rengetegen vannak - a betegei pedig egyenesen imádják. A közkórház ambulanciáját évente 5-6000 beteg keresi fel, keresve az áldottkezü orvos isteni tudását.
Tisztelőinek figyelme csakhamar felé fordult: a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége elnöki székébe ültette, ugyszintén a szegény betegeket ingyen gyógykezelő Sanitas Ambulatorium is elnökévé választotta. 1926. év elején egy felülről jövő kitüntetés is érte: XI. Pius pápa Őszentsége Mikes János gróf megyéspüspök előterjesztésére az emberbaráti müködés terén szerzett érdemei elismeréséül a Nagy Szent Gergely-rend lovagjává nevezte ki.
Pető Ernő dr.
Ezzel a magas kitüntetéssel a katholikusegyház látható fejének a csupasziv ember jótékonysága és humánus ember érdemei találtak elismerésre. Már a háborus esztendők alatt megszerezte neki istenadta tehetsége az elismert orvos nevét, azt pedig, hogy egyformán áldják kezét a betegek, a volt betegek és azok hozzátartozói, legyenek azok paloták vagy kunyhók lakói - mindazt jóságának, szelidségének jólelkü és fejedelmi adományainak köszönheti. Az 1927-ik évben Horthy Miklós Magyarország kormányzója részéről érte magas kitüntetés, amikor egészségügyi főtanácsosi cimet kapott.
És azon tetteiben, melyeket jószive gondol ki, méltó segitőtársa felesége Szegedy Gina csillagkeresztes hölgy,
Stranz Gyula dr.
aki szintén bőkezü támogatója Szombathelyen minden emberbaráti megmozdulásnak s a közkórházi betegápolást ellátó Annunziata-nővérek rendjének megalapitása körül nagy érdemei vannak.
A már épités alatt lévő vármegyei uj közkórház tervei közül Jakabffy Zoltán m. tanácsos, fővárosi épitész tervét fogadták el kivitelre s ebben 600 beteget lehet elhelyezni. A belgyógyászati osztálynak nemkevésbé országoshirü, szélestudásu vezetője, dr. Stranz Gyula főorvos, aki kezdettől fogva vezeti a belgyógyászati osztályt betegeinek legnagyobb szeretete mellett.
Dr. Stranz Gyula Szombathelyen született, praxisát a Jendrassik-klinikán szerezte s benne a közkórház elsőrendü erőt nyert. Ugyanő vezeti a kórház Röngten-intézetét, ami szintén rengeteg munkát ad neki. Kiterjedt magánpraxisa is van.
Külön rendelőorvosai a közkórháznak dr. Szokolik Ede szemorvos, dr. Kudlich Károly bőrgyógyász és urológus és dr. Czeizel János orr- és fülorvos. Dr. Szokolik Ede már régebbi ismert szemspecialista, dr. Kudlich és dr. Czeizel az ifjabb orvosi generáció tagjai. Mindkettő jeles képességü orvos, kikben az uj közkórház kiváló erőket nyert. Segédorvos operatőr dr. Steiner Ferenc.
Dr. Szokolik Ede Német-Lipcsén született 1882-ben. A budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomát s 1911-ben került Szombathelyre. Azóta jeles orvosi gyakorlatot folytat s benne a közkórház szemészeti osztálya elsőrangu erőt nyert.
Dr. Kudlich Károly Csepregen született 1892-ben. Orvosi diplomáját a bécsi egyetemen szerezte, gyakorlatát a bécsi és budapesti klinikákon végezte. A bőrgyógyászatból, urológiából és kozmetikából magánpraxist is folytat.
Az uj közkórház pavillonrendszerben épül - Az elmekórtani osztály már tető alatt van, a többi osztály munkálatai is serényen folynak s a jövő esztendő meghozza nekünk az uj, szép kórházat, mely a város legszebb disze leend.
Sokáig önálló egylet volt a Fehér Kereszt Egylet Gyermekkórháza, a melyet egy az özv. Szegedy Györgyné, Gerliczy Irma bárónő körül csoportosult lelkes gárda hozott létre és tartott fenn sokáig, mignem Szombathely városa és Vasvármegye átvették. A kórházat igazgató-főorvosa: dr. Szenti János emelte magas nivóra s áll most is az ő vezetése alatt, mint a közkórház alosztálya ugyanoly nivón.
A kórház a Paragvári-utcában épült s az egylet két áldozatkész alapitójának nevét az alábbi sorokban örökitette meg:
- Őrizze e márvány özv. mezőszegedi Szegedy Györgyné szül. Gerliczy Irma csillagkeresztes és palotahölgy áldásos szivének és Vasvármegye társadalma teremtő áldozatkészségének emlékét a Vasvármegyei Fehérkereszt Egyesület fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából.
A kórházak nemes munkája mellett bőven akad dolga a Kerületi Munkásbiztositó Pénztár ambulanciájának is s ez az intézmény is alaposan kiveszi részét az emberbaráti kötelezettségek teljesitéséből.
Igaz ugyan, hogy törvényszülte intézményről van szó, ám a mi pénztárunk a törvény keretein kivül is teljesit emberbaráti hivatást. Hogy miben áll ez a hivatás, azt hiven lefestik egy fővárosi hirlapirónak, Dezső Ernőnek, a Magyarság 1926. évi március 13-iki számában megjelent alábbi sorai:
Ide közel vannak erdők, itt sebesiramu patakok között kergetőzik a tiszta levegő,
Czeizel János dr.˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ Szokolik Ede dr.˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ Kudlich Károly dr.
mégis ugyanannyi emberáldozatot követel nyomortól tizedelt, bus magyaroktól a fehér halál, mint szerte a vergődő, csonka hazában. Csakhogy itt drágábbnak tartják kinzott magyarok életét, mint más vidékeken, itt állandó és rendszeres s éppen ezért eredményes harcot vivnak a legádázabb magyar ellenséggel: a tüdővésszel.
Itt müködött először Nagymagyarországon, már 1906-ban, az első tüdőbeteggondozóintézet s itt müködött az ország első erdei iskolája is.
VAS MEGYE ÉS SZOMBATHELY VÁROS KÖZKÓRHÁZA˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ Tervezte: Jakabffy Zoltán miniszteri tanácsos, épitész
Ez a két nagyszerü intézmény a háboruban elbukott ugyan, de ma már ujabb erővel áll a tüdővész ellen folyó harc szolgálatában.
A lehetetlen gazdasági viszonyok miatt már-már véglegesen be akarták szüntetni ennek a két jelentős intézménynek a müködését, amikor Benárd Géza, a szombathelyi kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatója a cél szolgálatába állitotta a maga és intézete dus képességeit. Ez a valóban követésre méltó jóakarat és jóigyekezet egy csapásra megoldotta a legsulyosabb és legszomorubb magyar problémát: a tüdővész elleni harcok magyar viszonyok között való leghatásosabb módját.
Ez év február 1-én a tüdőbeteggondozó a legnagyobb csendben megkezdette müködését, az erdei iskola pedig akadály nélkül teljesitheti nagyszerü hivatását: a gyengetüdejü gyermekeknek megfelelő környezetben való nevelését.
A tüdőbeteggondozóban ma naponkint átlag harminc beteg jelentkezik s az erdei iskola növendékeit a kerületi pénztár ugy utalja be az erdei iskolába, mintha az kórház volna: rendes ápolási dijakat fizet értük s ebből az összegből tartják fenn az iskolát.
A munkásbiztositó áldozatkészsége biztositja a diszpanzér müködését, Benárd Géza igazgató pedig napi munkája után azzal tölti minden idejét, hogy személyesen keresi fel mindazokat, akik a tüdőbeteggondozóban gyógykezelésre jelentkeztek. Ahol igazi szegénységet talál, (pedig a tüdővész éppen a legszegényebbek között van otthon) nyomban intézkedik, hogy a beteg haladéktalanul megkapja leghatásosabb orvosságát: a bőségesebb élelmet és a meleg szobát adó tüzelőt.
Ez a jóigyekezet és áldozatkészség szükségszerüen arra inditotta a hatóságokat és a társadalmat is, hogy tőlük telhetően siessenek Szombathely eme leghatalmasabbra nőtt intézményének támogatására. A lehető legtökéletesebb gyógykezelés és a legszeretetteljesebb gondoskodás pedig olyan bizalmat keltett a betegek között, hogy napról-napra többen keresik fel a kitünő intézményt.
És mindehhez nem kellett egyéb, csak egy igazi ember jóakarata és egy erre hivatott intézetnek gavalléros gesztusa, amellyel nagyszerü példát mutat minden testvérintézetének.
De a pénztár hiven teljesiti egyéb kötelességeit is a szombathelyi munkássággal szemben. A pénztár főorvosa: Moóry Pál dr., orvosai között pedig a város jelesképzettségü orvosai foglalnak helyet. Berendezései mintaszerüek, külön fürdője, fogorvosi rendelője van.
Hatékonyan pártfogolja a pénztár a csecsemővédelmet, amennyiben otthont ad neki és orvosokkal látja el. A csecsemővédelem különösen ki van fejlődve nálunk. Ezen intézmény az Országos Stefánia Szövetség alapitása, azonban Szombathely város bőkezüsége tartja fenn. Nemesszivü hölgyek vezetik, kik közül gróf Széchenyi Jenőné elnöknő, Kiskos Istvánné fővédnöknő, Sárff'y Margit, Molnár Istvánné, Bartos Margit, Jaroschek Valéria, Farkas Melanlie, Németh Gizella és Mészáros Ilona v in nyugszik a munka legtöbb terhe. Főorvos: Niedermayer Gellért dr., vezetőorvos: Halmágyi Géza dr.
A város legrégibb emberbaráti intézménye. Alapitotta Hazatius Ferenc 1682-ben. Az általa épitett házban 8-10 elagott polgárt ápolt. - Szabó Imre kanonok kápolnát épitett a házhoz. Ma a város tulajdonában van s 10-15 az ápoltak száma.
Ugyancsak van városi szegényház is, ahol 35-40 ápolt kap teljes ellátást.
Egyébként a szegények, betegek és aggok segitése, ápolása körül jótékony nőegyletek és asztaltársaságok szorgoskodnak. Ezekről külön oldalon számolunk be.
1912-ben nagyon elburjánzottak bizonyos betegségek Magyarországon és különösen veszélyesek voltak ezek azon körökben, amelyek akár élelmiszerek, akár más használati tárgyak eladásával foglalkozó egyénekből toborzódtak.
Az első nemi betegségek ellen védekező Egyesület Párisban alakult 20 évvel ezelőtt, a második egész Európában a Teleia országos egyesület Budapesten és a harmadik a Szombathelyi Sanitas Ambulatorium Egyesület Szombathelyen.
Ezen egyesületet, amely azóta is kiváló humanitárius munkál végzett, néhai dr. Wurmfeld Zoltán orvos, néhai Doubrova József Pohl-gyári főlevelező, dr. Tuszkai Ödön budapesti főorvos, dr. Lenk Rezső orvos, Lackner József kereskedelmi köri elnök, Wieselmann Mór és Rónai Izidor kereskedők, Ungár Károly postafőellenőr és Zimmermann Károly mérnök alapitották. Az egyesület első elnökének gr. Erdődy Tamást kérték fel, aki az egyesületet egész a háboruig vezette, a háboru alatt és közvetlen utána Lackner József alelnök 1924-ig volt a Sanitas élén és istápolta ezen nemes intézményt. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök az alakuláskor mint az egyesület diszelnöke 1000 koronát adományozott az egyesületnek. A háboru után gróf Erdődy Tamás az elnökségről leköszönvén, dr. Pető Ernő kórházi igazgató főorvost sikerült a tagoknak az egyesület élére elnökül megnyerni, aki az egyesületet ujra felvirágoztatta.
Az egyesület jelenlegi rendelő főorvosa dr. Winkler Mór, akinek ugyancsak nagy érdemei vannak az egyesület müködése körül.
A szegény betegek részére ingyenes rendelés, gyógyszer, ellátás, házasság előtti vizsgáló és tanácsadó állomást tart fenn az egyesület.
Az egyesületi tagok száma meghaladja az ezret.
Az egyesület vezetősége ugy Szombathelyen, mint vidéken állandóan rendez propaganda-előadásokat.
Alakult 1904-ben
1904 április 6-án egy egyszerü vöröskeresztes kocsi gördült végig Szombathely utcáin. A járókelők között egyszerre hangot kapott a szenzáció:
- A mentők, a mentők!
A hir gyorsan szertefutott s a mentőkocsinak, mely egy sebesültet szállitott a kórházba, sok bámulója akadt. Azóta százszor és ezerszer láttuk az egyszerü kocsit, majd meg diszesebbet és terjedelmesebbet, ma pedig pompás mentőautó robog szerencsétlen terheivel s vele egész sereg felszerelés dicséri a mentők munkáját, kik huszonnégy esztendő alatt ezt az intézményt is mintaszerüvé fejlesztették.
Az alapitó Brutseher József érdeme. Ő kezdeményezte, ő fáradt és kilincselt éveken át a jó ügy érdekében fáradhatatlanul. Az első szállitókocsi Végh Károly bognármester Hompasz József kovácsmester és Jaroschek Károly kocsigyártó érdeme, az autót Csere István autókarosszériagyártó munkája s ugy izlés, mint praktikum szempontjából elsőrendü, igazán hozzáértő kezek munkája.
Hogy milyen értékes munkát végeznek derék mentőink, arra csak példaképpen álljon itt néhány adat. Az egylet 24 éves fennállása alatt 165.648 esetben nyujtott segélyt és szállitott betegeket a kórházba. Az 1908-iki tifuszjárvány idején 500 beteget, a nagy háboru alatt 104.000 katonát szállitottak. Az isten áldja meg őket érte.
A mentőket többször és nagyobb segéllyel látta el Szombathely nemes városa, Brenner János az egylet alelnöke 1000, özv. Dornauer Ignácné 500, Ernuszt Kelemen 100 koronát adományozott. Állandóan segélyezték az egyletet Hussy Károlyné, özv. Kelemen N. Jánosné, a MÁV s a Délivasut igazgatóságai, a Munkásbiztositó Pénztár, a helyi pénzintézetek, a kereskedők ujévi ajándék megváltása cimén, továbbá a nagyközönség, mely a hajdani boldog szilveszteri estéken bőkezüen ontotta koronáit a derék mentőknek. A Vasmegyei Elektromos Müvek évek hosszu során teljesen dijtalanul adja a szükséges áramot a mentők részére.
A már emlitett orvosokon kivül még a következők eszközlik az egészségügy szolgálatát:
Dr. Anicsek István, Zrányá Ilona- utca 6. Baumgartner László dr. városi tisztiorvos, belgyógyász, Berényi Dezső dr. nyug. orvosezredes, Óperint-utca 11., Bogár Gyula dr. bőrgyógyász Kossuth Lajos-utca 17., Csató Lajos dr. MÁV pályaorvos Erzsébet királyné-utca 22., Deutsch Károly dr. Kőszegi-utca 39., Feldmann Bódog dr. Kossuth Lajos-utca 22., Gánger Jenő dr. ny. orvosezredes Széll Kálmán-utca 4., Glück Gyula dr. ny. őrnagyorvos Szelestey-utca 3., Gyuk Béla dr. Faludy Ferenc-utca 33., Gold A. dr. Széll Kálmán-utca 38., Halmágyi Géza dr. Anya- és Csecsemővédő egylet orvosa Paragvári-utca 18., Hauler Pál dr. vármegyei tiszti főorvos Kossuth Lajos-utca 9., Kluger Sándor dr. Thököly Imre-utca 27., Matics Ernő dr. járásorvos Óperint-utca 3., Neumann Aladár dr. Március 15. tér, Pápai Hugó MÁV főorvos Kőszegi-utca 10., Perényi Manó dr. gyermekorvos és urologus, Röntgenvizsgálat, Erzsébet kir. utca 21., Polgár László dr. Kálvária-utca, Reiszfeld Adolf dr. gyermekmenhelyi teleporvos Széll Kálmán-utca 21., Róna Bernát dr. Berzsenyi Dániel-utca 3., Steiner Ede dr. MÁV pályaorvos Erzsébet királyné-utca 24., Steiner Ferenc dr. közkórházi s. orvos, Szily Miksa dr. belgyógyász Kossuth Lajos-utca 22., Szőllősi Gábor dr. Széll Kálmán-utca 4., Váradi Pál dr. Szelestey-utca 3., Winkler Mór dr. MÁV pályaorvos Erzsébet kir.-utca 21., fogorvosok: Freiszberger Lajos dr., Kisfaludy Sándor-utca 2., Hacker Ignác dr. Erzsébet királyné-utca 13., Heckenast János dr. Erzsébet királyné-utca 36., Heumann Miksa dr. Berzsenyi Dániel-utca 1., Moóry Pál dr. Szily János-utca 9., Payer G. Endre dr. Erzsébet királyné-utca 11., Csép Dezső dr. Kőszegi-utca 8., dr. Hamburger Sándor, Müller János áll. vizsgázott fogtechnikussal, továbbá Nemes Jenő, Reményi Eszter fogtechnikusok.
A katonaság egészségügyét több katonaorvos látja el.
*
Gyógyszertár van a városban: 6. Ezek közül dr. Dvorszky Béla, "Szentlélek" gyógyszertára 1753-ban, dr. Simon Ernő "Isten szemé"-hez cimzett gyógyszertára 1793-ban alakult. Gyógyszertári joguk van özv. Hodászy Ignácnénak, továbbá Sütheő Lajos, dr. Wiener Jenő és Szigetváry Zoltán gyógyszerészeknek.