Szombathely és Vasvármegye jeles fiait igen sokszor látjuk az ország szekere rudjánál, azonban van egy időszak, amelyre különösen büszkék vagyunk, mert akkor három nagy férfiu vezette az országot, akik mindannyian Szombathelyről kerültek ki.

Az 1900-as idők mutatják ezt a nekünk büszke kort:

Széll Kálmán volt akkor Magyarország miniszterelnöke,

Szabó Miklós volt a Kuria elnöke,

Márkus József volt Budapest székes-főváros főpolgármestere.

Mindhárman a mi fiaink voltak...

======================================

SZOMBATHELY VÁROS DISZPOLGÁRA

Azon nagy férfiak között, akik nem Szombathely szülöttei, de akik szivük melegével szeretik e várost és erős lelkök erejével segitik előrehaladásában, Vass József dr. áll a legelsők között. Vass József Sárvár szülötte, ám vármegyéje székvárosának sorsán odaadólag csüng s annak fejlődő életéből jókora részt kért ki magának.

Vass József dr. történelmünk idején s évekkel annak előtte a m. kir. kormány tagja volt. Kellő bizalommal fordult hozzá a város minden bajában s ő bőséges kézzel osztotta a rendelkezésére álló segitséget.

De mi is volt ez a segitség?

1. Mint közélelmezési miniszter a lakosságnak olcsó liszttel és tejjel való ellátásáról gondoskodott;

2. mint volt vallás- és közoktatásügyi miniszter a női felsőkereskedelmi iskola felállitásával a leányoknak a gyakorlati életpályára való előkészülést lehetővé tette;

3. mint népjóléti és munkaügyi miniszter a bérházak épitéséhez és hivataloknak lakásokká való átalakitásához adott állami segitség és előnyös feltételü kölcsönök által a nagymérvü lakáshiány csökkentését és a lakásszükséglet kielégitését előmozditotta;

4. az anya- és csecsemővédő intézet és a Tuberkulózis Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesület állandó támogatásával a csecsemőhalandóság és a tüdővész elleni küzdelmet eredményessé tette;

5. végül az Emberbaráti Egylet kórházának adott tizmillió koronás segitségen felül a vármegye és a város tulajdonát képező közkórház épitési költségeihez való huszonöt milliárdos állami hozzájárulással a kórházügyet végleg és közmegelégedésre megoldotta.

Vass József dr. miniszter az itt felsorolt, de egyéb tetteiben is számtalanszor megnyilvánult jóindulata fényes bizonysága Szombathely város fejlesztésére irányuló őszinte törekvésének.

Érdemei, amelyeket szociális és közmüvelődési intézményeink létesitésével és támogatásával szerzett, elévülhetetlenek s az elismerés mellett a hála érzelmeivel töltik el e város közönségének lelkét.

Ezen érzelmektől áthatva elhatároztuk, hogy Vass József dr. m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztert Szombathely r. t. város diszpolgárává választjuk és nevét a város polgárkönyvének lapjain megörökitjük.

A diszpolgári oklevelet diszközgyülés keretében nyujtottuk át a miniszternek, kit olyan melegen ünnepelt a város közönsége, mint előtte talán senkit diszpolgárai közül. Ugyanakkor osztatlanul nyilvánult meg a polgárság azon kivánalma, hogy Szombathely városát Vass József képviselje az ország parlamentjében.

Vass József dr. a dusantermő vasmegyei földről indult pályájára élete derekán már egyetemi tanár, apostoli protonotárius, pápai titkos kamarás és a magyar királyi kormány tagja.

Vass József dr.

Ezt a férfiut választotta diszpolgárává Szombathely városa, mely ténnyel nemcsak őszinte bizalmát, ragaszkodását és megbecsülő szeretetét tolmácsolja a magas tisztségeket viselő férfiu, de egyuttal Vass József, az ember iránt is.

A város igazgatása az idő haladtával mind több és több tisztviselőt és alkalmazottat igényelt. Ám a régi időben sok tiszteletbeli állás volt a városnál s a belső fizetett embereket a város polgáraiból meghivott külső tanácsosok segitették a város ügyeinek lebonyolitásában.

A mellékelt kép egy ilyen vegyes tanácsot és tisztikart ábrázol 1887-ből. Sok ismerős arc néz le róla, nagyrészük azonban már a sirban pihen s mindössze Éhen Gyula, Alexy Emil, Vizmathy Géza, Szabó Ernő és Koller Ödön vannak az élők között. A képen szereplők nevei a következők:

Legfelső sor balról jobbra: Tempel Ferenc, Czifrák János tanácsosok, Szakács Antal gazd. felügyelő, Müllner Ignác mérnök, Matits Imre tanácsos, Koller Károly közgyám, Knebel Ferenc tanácsos, Koller Ödön ellenőr.

Második sorban: Hübner János, Bertalanffy József, Rudolf Alajos, Éhen Gyula, Jünker Gusztáv, Bors Viktor, Németh Imre, Szabó Ernő tanácsosok.

Harmadik sorban: Gottmann József, Markovics József tanácsosok, ifj. Lankovics József rendőrkapitány, Varasdy Károly polgármester, Brenner Tóbiás főjegyző, Bossányi József ügyész, Reitermayer József számvevő, dr. Alexy Emil főorvos.

Az alsó sorban: Czedera Gyula aljegyző, Baumann József pénztáros, Vizmathy Géza számtiszt, Gyuk István könyvelő.

A külső tanácsosi tiszteletbeli állások megszüntek. Utolsó viselője volt Borsics Béla dr. Ma már fizetett tisztviselők látják el a város ügyes-bajos dolgait, a kormányzás nehéz munkájában azonban százhusz városatya segiti a tanácsot, akiknek neveit emlékezet okából ide iktatjuk:

Bartkó József dv. mozdonyvezető, Bauer Henrik kereskedő, Bauer István cipészmester, Beliczay Zoltán dr. pü. titkár, Biczy Elemér müszaki tanácsos, Birner Lajos MÁV felügyelő, Boross Imre dr. ügyvéd, Braun Dávid keresk., Brenner János épitész, Csapodi Sándor keresk., Dános József dr. orvos, Deutsch Béla, Deutsch Miksa, Deutsch Samu ifj. kereskedők, Deutsch Samu legifj. keresk. Dobos László dr., Eredics Ferenc dr. ügyvédek, Edenhofer József mészáros m., Fekete István dr. városi aljegyző, Finta Sándor tanitó, Fóth Kálmán főszámvevő, Freiberger Lajos dr. orvos, Fritz Antal téglásmester, Fürst Dezső keresk., Gaál Sándor dr. apátplébános, Geist Jenő földbirtokos, Geszner Imre dr. ügyvéd, Görög Lajos asztalos m., Grabler Győzö tanácsnok, Granitz Géza dr. ügyvéd, Grosz Pál,Grübler Vilmos kereskedő, Gyuk László dr. ügyvéd, Hanis József, Herceg Ferenc vendéglős, Himler Dezső bádogos, Hirsch József dr. MÁV. üzletig., Hoffmann Ernő, Hoffmann Ignác kereskedő, Horváth György dr. tanácsnok, Horváth István árv. ülnök, Horváth János festőmester, Horváth Jenő MÁV mühelyfőnök, Horváth Lajos főszámvevő, Huszár József szabómester, Jüsztl Nándor lakatos m., Kapi Béla ev. püspök, Kaiser Lajos takarékpénztári elnökigazgató, Kardos Jakab keresk., Kirchknopf István háztulajdonos, Koch Jenő keresk, Koltay Ferenc lakatos, Kopfensteiner Gyula, Kopfensteiner Manó épitész, Korándy Ferenc birtokos, Kovács József szövetkezeti igazgató, Kreutz Ede pü. főtanácsos, Laczkovits István birtokos, Laki Kornél iparfelügyelő, Lang Armin malomigazgató, László Ignác butorkereskedő, Legáth Gábor keresk., Lenk Imre dr., Lengyel Mátyás dr. ügyvéd, Lingauer Albin orsz. képviselő, Lipschütz Vilmos kereskedő, Lődör Jenő ipartestületi elnök, Maár Rezső postafőfelügyelő, Magyar István városi pénztáros, Magyary Gergely kereskedő, Matics Jenő dr. orvos, Mayer Benő gyáros, Mayer-Guary Ferenc dr. ügyvéd, Mayer Lajos kereskedő, Mészáros Hugó dr. főjegyző, Mihalitz József vasuti tisztv., Mikes János gróf megyéspüspök, Moldoványi István takarékpénztári vezérigazgató, Müller Ede épitész, Náray-Szabó László dr. ügyvéd, Németh Károly Pohl-gépgyári müvezető, Németh Lajos dr. közgyám, Niesner Aladár müszaki tanácsos, Papp Gusztáv lakatos, Paulovics Ágoston Pohl-gyári cégvezető, Perger Róbert fütőházi főnök, Pető Ernő dr. közkórházi igazgató, Pécsi Henrik takarékpénztári vezérigazgató, Pintér Lajos dr. ügyvéd, Pintér Márton nagykereskedő, Pohl Emil gyáros, Pohl Gusztáv gyáros, Pranger Ernő mészáros, Radó Lajos nagybirtokos, Réti Jenő bőrkereskedő, Rogács Ferenc dr. kanonok, Rhorer Ödön dr. ügyvéd, Rosenberg Pál vaskereskedő, Smidelius Jenő dr., Stadler Izidor dr. ügyvéd, Stern Ignác, Stirling Lajos, Strohoffer Kálmán kereskedő, Szabó Ferenc MÁV müvezető, Szabó István dr. főügyész, Szabó Jenő kereskedő, Szalay József csizmadia m., Szalkay Jenő dr. városi aljegyző, Szász Béla részvénytársasági vezérigazgató, Szemző Sándor dr. ügyvéd, Szende László épitész, Szily Ferenc dr. ügyvéd, Tempel Ferenc dr. tiszti főorvos, Tóth József dr. nagyprépost, Tóth László dr. ügyvéd, Ujváry Ede dr. polgármesterhelyettes, Ungár Oszkár, Ungár Pál malomtulajdonos, Vajda Sándor keresk., Veder Gyula dr. ügyvéd, Weiner József, Weiner Károly, Weiss János kereskedő, Weiss Mór takarékpénztári vezérigazgató, Weiss Oszkár épitész, Weiss Vilmos, Wellner Mór, Weltuer Samu kereskedő, Weltzl Jenő takarékpénztári igazgató, Wiener Jenő dr. gyógyszerész, Wittreich Adolf dr. ügyvéd, Wolf Sándor, Zoltán Elek fakereskedő.

Összesen 134, köztük 14 városi tisztviselő, akik hivatalból tagjai a képviselőtestületnek.

*

Lássuk most már kik a városi képviselőtestület munkás, harcos tagjai?

Igen fontos funkciót teljesit a pénzügyi bizottság, mint javaslattevő szerv. Ezidőszerint tagjai:

Geist Jenő, Hoffmann Ignác, Kaiser Lajos, Lődör Jenő, Müller Ede, Moldoványi István, dr. Náray-Szabó László, Paulovics Ágoston, Tóth László dr., Weiner Károly, Weiss Vilmos, Weiss Mór.

A közigazgatási bizottságban dr. Beliczay Zoltán, Csapodi Sándor, Stirling Lajos. A jogügyiben dr. Eredics Ferenc, dr. Gránitz Géza, dr. Lenk Imre, dr. Mayer-Guary Ferenc, dr. Pintér Lajos, dr. Smidelius Jenő, dr. Weder Gyula, az épitőbizottságban Brenner János, Geist Lipót, Hochholtzer Ödön, Jüttner Kálmán, Klosovszky Ernő, Rauscher Miksa, Weiss Oszkár, a többi bizottságokban Boross Imre dr., Dobos László dr., Dely László, Engel Sámuel dr., Gyuk László dr., Gaál Sándor dr., Geszner Imre dr., Himler Dezső, Katona József, Knebel Jenő, Kopfensteiner Manó, Kreutz Ede, Korándy Ferenc, Láng Armin, Lingauer Albin, Laki Kornél, Országh László dr., Pető Ernő dr., Perger Róbert, Radó Lajos, Rogács Ferenc dr., Steiner Miklós, Stadler Izidor dr., Szász Béla, Szemző Sándor dr., Weiss János, Wolf Sándor, Zoltán Elek végeznek hasznos közérdekü munkát.

A képviselők egyik része Radó Lajos, másika Náray-Szabó László, mint a polgári, illetve városi párt elnökei körül csoportosul, a keresztény községi párt vezérei dr. Tóth László és dr. Boross Imre.

A hadirokkantak, özvegyek és árvák ügyeinek hü képviselője a város parlamentjében Szily Ferenc dr. ügyvéd.

A városi iskolaszék elnöke Steiner Miklós, az alsófoku iparisk. bizottságé Seemann Antal, a kereskedő tanonciskolai bizottságé Hoffmann Ignác.

A város közéletében szereplő képviselőtestületi tagok közül ide kivánkoznak az alábbi életrajzi adatok.

m. kir. kormányfőtanácsos

Oly családból származott, mely sok nagynevü jogászt adott az országnak: apja László ügyvédi kamarai elnök, nagybátyja Miklós a második felelős minisztérium igazságügyi államtitkára Horváth Boldizsár mellett, később kuriai elnök, unokafivére Sándor nagytudásu kultuszminiszteri államtitkár, fivére Jenő, a szombathelyi kir. törvényszék elnöke, ő maga az ügyvédi kamara elnöke 15 éven át. Szombathely város fejlődéstörténetébe mindannyian beirták nevüket.

Nárai-Szabó László közéleti munkássága 1885-ben kezdődik, amikor a Kamara titkára lett. Feldmann Bódog haláláig h. elnök és utóbb elnök lett s müködése alatt a szombathelyi ügyvédségnek megbecsülendő tekintélyt szerzett. Harminc év óta választott tagja a város parlamentjének s a megyei törvényhatóságnak is, tagja minden jelentős bizottságnak, amelyekben szorgalmas munkát végez városa érdekében s tudását annak javára használja fel. Mint városi képviselő késhegyig menő harcot vivott azon iparkodás ellen, amely a Kovács-nagyszállót a Március 15. tér közepére ültette. Azt az irányt képviselte, amely a szinház részére tartotta fenn ezt a helyet, a többség azonban nem neki adott igazat. Ha rajta mulott volna s szavát megfogadják, ma már volna kőszinházunk s a Nagyszálló a Sabaria helyén állana. Mindvégig harcos városi képviselő volt s elnöke a városi, később autonom pártnak.

A közgazdasági élet terén több intézet igazgatóságában müködik s kiveszi részét minden munkából, ott látjuk a Szombathelyi Takarék, a VEMR s a Dunántuli Erdőipar igazgatóságában, társadalmi akciók vezetésében mindig az első és legelső. A Vakok Intézetének felvirágoztatása körül övé az érdem főrésze, a cserkész-szövetség jogi előadója, a vármegyei Tisza István emlékbizottság elnöke. Az elaggott vakok otthona gondolatának zászlóvivője.

De legnagyobb érdeme a városszabályozási tervek elkészittetésének inditványozása. Állandó sürgetése folytán a tervek elkészültek s ezek a tervek a mostaninál is szebb és hatalmasabb Szombathely nagyszerü képét mutatják. Pennaforgató ember, sok szép cikke jelent meg lapokban, a Szombathelyi Takarékpénztár és az ügyvédi kamara történetét eleven stilusban irta meg.

Példás közéleti müködését Horthy Miklós kormányzó a m. kir. kormányfőtanácsosi cimmel tüntette ki.

A városi politika vezetőférfiai: Tóth László dr., Náray-Szabó László dr., Lingauer Albin

Szül. 1880 febr. 1-én, Répcelakon. Iskoláit szombathelyen és Sopronban végezte, Budapesten hallgatta a jogot, majd aktiv katona lett a 11-ik huszárezredben s mint százados szerelt le. Előbb a vármegyei életben, 1922-től kezdve pedig a városi közéletben is jelentős szerepet játszik. 1910 óta tagja a közig. bizottságnak, munkás és harcos tagja a város parlamentjének s elnöke a Városi Polgári Pártnak. Közgazdasági téren is munkálkodik, amennyiben elnöke a vármegye egyik legerősebb pénzintézetének, a Magyar Leszámitoló Bank szombathelyi fiókjának. Társadalmi téren is résztvesz minden jeles megmozdulásban s Vasvármegye közönsége az ujonnan alakitott felsőházba egyik tagul őt küldte be.

A Szombathelyi Takarékpénztár elnökigazgatója, szül. 1864-ben Szombathelyen. Iskoláit Szombathelyen, Pozsonyban és Grácban végezte. Kereskedelmi gyakorlati tapasztalatait nagybátyja Kelemen N. János szombathelyi, továbbá pozsonyi és budapesti előkelő cégeknél szerezte. Az egyévi önkéntességi évet leszolgálva, tanulmány utat tett Németország, Hollandia és Franciaországban. 1887 évben, nagybátyja halála után átvette Weidlich Gyula rokonával az 1856 év óta fennálló Kelemen-féle füszerüzletet, melyet társa 1894 évben bekövetkezett halála után egyedül folytatott 1922-ig, mikor is 35 évi müködés után visszavonult. Elnöke a Szombathelyi Takarékpénztár rt.-nak, melynek előzőleg 10 évig felügyelőbizottság tagja és 24 évig igazgatósági tagja és alelnöke volt. Elnöke a Szombathelyi Áru-, Termény- és Értéktőzsdének, valamint az Emberbaráti kórháznak. Helyettes elnöke a Szombathelyi Kereskedők Társulatának. Szombathely város képviselőtestületének és pénzügyi bizottságának tagja. Vasvármegye törvényhatósági bizottságának tagja. Keresk. és Iparkamarai tag.

Érdemeinek elismeréséül Horthy Miklós kormányzó 1927-ben m. kir. kormányfőtanácsossá nevezte ki.

Kevés ember van ebben a városban a ma élő és közügyekben szereplő férfiak közül annyira harcos szellemü, mint szergényi Geist Jenő. Nincs nagyobb városi ügy, amelyben széles látókörét, tapasztalatait és tudását ne érvényesitene s meggyőző erővel ne irányitaná a város parlamentjét, ne hallatná szavát a pénzügyi bizottságban s a közüzemek fontos igazgatásában nélkülözhetetlen munkát ne végezne. Egyetlen elve van: a polgárság érdeke mindenek előtt s ahol ellenkezőt tapasztal, ott a késhegyig megy. Sulyos megterheltetésekbe bele nem megy, ismeri a város teherbiróképességét, a városi gazdálkodás minden ágával-bogával ismerős, otthon van minden pénzügyi kérdésben s ebbeli tudásának nagy erejével száll sikra minden ellenkező véleménnyel, amelyben várospolitika-ellenes tendenciát sejt.

szergényi Geist Jenő

Erős segitője a város jelenlegi tanácsának a városfentartó munkában, de ugyanakkor legerősebb ellenzék, ha rentabilitást nem lát a javaslatban. Évekkel ezelőtt nagy harcot vivott a villamosmüvekkel kötendő szerződés azon pontja ellen, mely hatvan évre kivánta lekötni a várost s harcának eredménye lett.

Mint kereskedő-ember szivvel lélekkel harcol a jogos kereskedelmi érdekek mellett, nagy erővel sürgeti a közérdekü intézmények létesitését, ám bizonyos konzervativ tempóval: egyszerre nem enged sok terhet rakni a polgárság nyakára.

Tizenkét éven keresztül sürgette, hogy a városi üzemeket el kell választani a város magánháztartásától, azokba üzleti szellemet kell bevinni s kereskedelmi alapon kell folytatni a munkálkodást. És amióta a város képviselőtestülete engedett a sürgetésnek, azóta konszolidálódott a helyzet s az üzemek nemcsak rentabilisak, hanem megfelelő haszonnal is dolgoznak.

De a vármegyei törvényhatóságnak is hasznos tagja. Benne van az állandó választmányban s tagja a központi választmánynak. A Vasmegyei Gazdasági Egyesület választmányának évek óta tagja, ugyszintén a Kereskedők Társulatának, a Csarnokbizottságnak s a Vakokat Gyámolitó Egylet választmányi s a Kulturegyesület elnöki tanácsának tagja. A Kulturegyesületnek ujabb időben történt pénzügyi talpraállitásában nagy része van s a többi felsorolt bizottságokban is értékes munkát fejt ki.

A közgazdaság terén jelentős szerepe van s egyik legnagyobb müve a Szombathelyi Általános Bank megalapitása, mely intézet később a Magyar Általános Takarékpénztár fiókja lett s a helyi pénzpiac egyik legerősebb tényezője lett. Ennek keretében hozta létre a Sonnenfeld M. Ferenc Gabona és Terménykereskedelmi R. T.-ot is és az Egyesült Zsinór- és Paszománygyár R. T.-ot. Nagy birtokán mintaszerü gazdálkodást folytat s munkásainak jólétét a kor követelte szociális gondoskodással mozditja elő.

1922-ben elnöke lett az izr. hitközségnek, amely tisztséget édesapja: Geist Lajos 16 éven keresztül viselte. Apja szellemében most ő a vezére a hitközségnek s e vezetés mellett a hitközség pénzügyei rendben vannak. Tető alá vitte az aggok menházát, ingatlant szerzett a hitközségnek s minden jótékonyság lelkes vezetője és támogatója.

1919-ben menekülnie kellett szülővárosából, mert mint a magyar nemzeti eszme hive a tanácsköztársaság nyilt ellenségének vallotta magát. Geiszt Jenő ma 54 éves, munkabirásának teljében még sok hasznos dolgot remél tőle polgártársainak bizalma.

A fiatalabb generációt képviseli a város parlamentjében, melynek munkás és értékes tagja. Szül. 1885 október 3-án, iskoláit Szombathelyen és Budapesten végezte, ügyvédi vizsgálatot tett: Budapesten 1913 április hó 28-án. Városi képviselő lett 1920-ban s azóta törhetetlen buzgalommal harcol minden jogos és igazságos érdeke mellett a polgárságnak. Elnöke a Háztulajdonosok Szövetségének. - Vármegyei törvényhatósági bizottsági tag 1926 december óta.

1910 szeptemberben Tapolcafőn, hol éles lőgyakorlat volt, életmentésért koronás ezüst érdemkeresztet kapott.

Szül. Szombathelyen 1889 október 6-án. Iskoláit Szombathelyen és Kolozsvárt végezte, 1919-ben Budapesten ügyvédi diplomát szerzett. - Azóta gyakorló ügyvéd. A ker. szoc. párt 1920-ban elnökévé választotta. 1924 óta a városi képviselőtestület tagja. Alapitotta a Népakarat cimü lapot, melyet 1925-ben országos lappá fejlesztettek. Élénk részt vesz a város köz- és társadalmi életében, választmányi tagja az ügyvédi kamarának.

*

Immár nyugalomban vannak, de nemrégiben még igen derék tagjai voltak a városi tanácsnak, illetve képviselőtestületnek dr. Alexy Emil nyug. tiszti főorvos és Vizmathy Géza ny. főpénztáros.

aki egy félszázadon át volt a város szolgálatában

Az 1878-ik évben egy szerény fiatalember lépett a város szolgálatába, mint városi orvos s ettől kezdve negyvennyolc éven keresztül teljesitette csöndben, lelkiismeretesen, becsületes puritán munkáját. Csaknem egy félszázadot töltött a város szolgálatában Alexy Emil dr., először mint tiszti orvos, majd mint főorvos s ezen idő alatt meghóditotta magának a város közönségének szivét, lelkét, mely a becsülés jeleivel vette körül a csendes munka törhetlen emberét s a tisztelet megbecsülhetetlen kincsét rakja a hü ember lábai elé.

Egyebet ugysem kapott, nem is kért, nem is várt ez a csodálatos ember, akinek élete nem volt a magáé soha, mindig a másoké: a betegek gyógyitása, a közegészségnek szolgálata, hivatalos orvosi tanács s a köz érdekében még száz- és ezerféle funkció, amit csak az tud elvégezni, aki a maga szerény egyéniségét elfelejti akkor, ha a mások bajáról-dolgáról van szó. Aki hü fotográfiát akar róla festeni, annak csak azt kell mondania, hogy a becsületes szegénység a társa s osztályosa a küzködés a késő öregségben, holott mint elismert orvosi tekintély mérhetetlen vagyont tudhatott volna szerezni. De ő - ugymondhatjuk - dijazást sohasem fogadott el, csak dolgozott kora reggeltől késő estig, erejének, tudásának mindvégig teljében volt s nyugdijba is csak azért kellett mennie, mert a törvény betüi szerint már tovább nem tehetett szolgálatot. Nyugdijbavonulása is olyan volt, mint egész élete: zajtalan, szerény, bár 48 éves munkássága után fényt és diszt érdemlett volna meg.

Alexy Emil dr.

1844-ben született, tehát nagy időt élt át, résztvett e város minden jeles mozgalmában, keresztülélte jó és rossz napjait, kiszolgálta hét polgármesterét, nagyok, erősek dőltek ki mellőle s ő még ma is itt van erőben, egészségben, s mint törvényszéki orvos még ma is dolgozik s a boncolókés meg sem remeg a kezében. Igazgatósági tagja a Szombathelyi Takarékpénztárnak, 40 éven keresztül főorvosa az Emberbaráti kórháznak. Irodalmi tevékenységet is folytatott, jeles müvet irván az orvosi müszavakról. Kiadásra nem jutott a mü, nagy türelemmel önmaga másolta le tiz-tizenkét példányban s igy forgott közkézen, mig most egy budapesti könyvkiadócég sajtó alá rendezte s könyvalakban meg is jelentette.

Aranykönyvünk egyik legszebb alakja ő, kortársa, osztálytársa, barátja Széll Kálmánnak, Székely Ferencnek, lelki tulajdonokban méltán sorakozik melléjük - hadd álljon itt jóságos arcának képmása.

Negyven esztendeig volt a város szolgálatában. Ma nyugdijas főpénztáros. Nagy érdemeket szerzett a világháboru alatt a polgárőrség megszervezésénél, melynek főparancsnoka volt. Az ifjuság céllövészeti gyakorlatainak is lelkes hive és támogatója. Kiváló amatőr-fényképész, a székesegyházról senki szebb felvételeket nem készitett nálánál. Jelen emlékalbumban is látható pár felvétele.

*

Szombathely város minden ügyes-bajos dolgában készséges segitőtárs és hüséges gyám Vasvármegye közönsége, melynek élén mint a magyar kormány képviselője, ezidőszerint Tarányi Ferenc dr. főispán áll.

Vizmathy Géza

Első tisztviselője Horváth Kálmán dr. mindenkor szivén viseli a város dolgait, de nemcsak a tisztviselői kar, de a vármegye közönsége részéről is minden alkalommal jóakaratu támogatást észlel Szombathely s a vármegye minden tagjának lépten-nyomon megnyilvánuló törekvése az, hogy vajha minél szebb, minél nagyobb s minél dicsőbb lenne a vármegye székhelye: szép Szombathely.

A vármegye tisztikarának fényképét más helyen közöljük a tisztikar névsorával együtt.

".... az idegen, aki a sors sajkáján városunkba érkezett, az első napokban, hetekben -mint mindenütt- ugy nálunk is meglehetősen idegenül érzi magát; de amint ismeretsége bővül, amint a helyi viszonyokkal megbarátkozik, amint megtalálta körét, idegenkedése is megszünik és csakhamar annyira szombathelyivé lesz, hogyha a sors másfelé irányitja vitorláit, bizonyos fájdalommal válik meg a várostól."

KÁRPÁTI KELEMEN