Ennek a földnek lelke van: érző, okos, intelligens lelke, amely meleg szeretettel kapcsolja magához az idegent. Itt minálunk vajmi kevés ember van olyan, aki azzal büszkélkedhetik: a nagyapám, a szépapám is itt született. Itt uj ember mindenki, szerfelett sok a jövevény, ezért van aztán, hogy e város lakosai között nem fejlődött ki azon elitélendő felfogás, mely éles vonalakat huz a tözsgyökeres szombathelyi és a bevándorolt között és a mely bizonyos lenézéssel fogadja az indigenát.

Városunk társadalma papokból, tisztviselőkből, ügyvédekből, orvosokból, tanárokból, katonákból, kereskedőkből, iparosokból, kisebb gazdákból és munkásokból tevődik össze, a domináló elem az értelmiség, amely nagyobb százalékban bevándorolt s innen magyarázható az az egységes szellem, amely a társadalmi életet irányitja. A lelkek itt hamar megtalálják egymást, mert benne van a vonzóerő a földben, ilyen a közszellem, mely előre viszi e város külső és belső fejlődését egyaránt.

A társadalmi élet élénk és rokonszenves: Kiki megtalálja a maga körét kaszinókban, asztaltársaságokban, egyletekben, de a nyilvános éttermek és kávéházak is számottevő tényezői a modern társasélet fejlődésének.

Társadalmi életünk fejlődése - éppugy mint maga a város - az utóbbi ötven esztendőben mutat nagy ugrásokat. Ősi polgáraink lassanként levetették a magyar ruhát, helyét a kozmopolita öltözet váltotta fel s ezzel a gondolkodás és az élet is hovatovább vesztett régi eredetiségéből s mindinkább simult a nyugati szokásokhoz. Különösen az 1914-1918-as nagy háboru hatásait érezzük ujabban, a háboruelőtti szép időknek már csak az emléke van meg, ám erőink érzetében igyekszünk ujra megteremteni azt a minden izében magyaros, nemes buzgalmakban gazdag társadalmi életet, amely bennünket a háboru előtt jellemzett.

Mozgalmaink élén jeles társadalmi férfiak állanak, közülük hadd adjon diszt és érdekességet e munkának egy két futólag felvett életrajz és fotográfia.

A dunántuli evang. egyházkerület tiz évvel ezelőtt Kapi Béla körmendi lelkészt választotta püspökévé, ugyanakkor a szombathelyi prot. egyház lelkészéül hivta meg Kapi Bélát s ezzel Szombathely székhelye lett az egyházkerület püspökségének. És Kapi Béla személyében olyan kiváló egyéniséget kapott e város társadalma, akit felekezeti különbség nélkül tisztelettel övez a város apraja-nagyja.

Kapi Béla neve az egész országban ismeretes. Bár mint püspök csak a tizedik évfordulónál tart, de máris olyan nagy névre tett szert az országban, amilyent öreg püspökök emberöltőnyi munkássággal sem tudtak megszerezni. Ami fölemelte: nem politikai érdekek és összeköttetések eredménye, hanem belső értékek, lelki tüzek fel-felvillanásáé, sok jótékony adományé, amit a püspök szétszórt, elosztott Istentől kapott hatalmas vagyonából: szivéből, lelkéből, zsenijéből, tudásából. Mint püspök, egyik megalkotója és megszemélyesitője a modern főpap tipusának. Nemcsak a szivhez szól, hanem szól az értelemhez is, nemcsak az egyszerü ember szinvonalához méri mondanivalóit, hanem az entellektüell számára is mindig uj, vonzó és érdekes. Nincsenek elcsépelt frázisok a szótárában, aminthogy muló irányok sem tudják magukkal ragadni: az apostolok gazdag szókincsét hordozza a lelkében s az irány, amit követ, mindig, minden körülmények között egy és ugyanaz: az apostolok iránya, az apostolok utja, az uttörő egyéniségé, akiket Krisztus küldött el, hogy tanitsanak meg minden népeket...

Mint ember is az apostolok életét éli. Családi és társadalmi élete egyaránt mintaképül szolgálhat.

Mint a Vasvármegyei Kulturegyesület elnöke hosszu ideig szolgálta a város kulturájának nemes ügyét s nagy elméjének irányitása soha el nem muló bélyeget nyomott az egyesület életére. A városi közéletben is résztvesz s nagy elfoglaltsága mellet többször látni a közgyüléseken.

Sorsának sajkája éppen a mostani időkben Győr városa felé viszi, az ottani nagy ev. egyház hivta meg lelkészévé s igy Szombathely városát rövid idő mulva el fogja hagyni. Ám e város közönsége őt is beiktatja azon férfiak közé, akik egy város polgárságának tiszteletére és szeretetére magukat érdemessé tették.

Nem Szombathely város embere volt, a vármegye első tisztviselője, mégis azok közül való, akik e város fejlesztését minden lehető módon előmozditották. Aki ránéz Vasvármegye térképére, annak azonnal szemébe tünik a sok vicinális vasuti vonal, melyek keresztül-kasul hálózzák a vármegyét s nagyrészük Szombathelyre fut be.

E vonalak megteremtésében nagy része van Herbst Gézának. A Kőszeg - Csepreg - Sárvár - Zalabéri százkilométeres vasutnál az engedményes csoport elnöke volt, résztvett a körmend-muraszombati, tarcsa-felsőőri és tarcsa-felsőlövői vasutak létrehozásában, elnöke a Dunántuli Helyiérdekü Vasutaknak.

Jelentős szerepe volt a vasmegyei közkórház, a községi közigazgatási tanfolyam és internátus létrehozásában, a Vasmegyei Árvaháznak hadiárvaházzá való átalakitásában.

1908-ban nagy tifuszjárvány gyötörte e város lakosait, ekkor Herbst Géza volt a kormánybiztos s ő kellő eréllyel vetett gátat a tifuszrém garázdálkodásának.

A közegészségügy egyébként egészhivatali müködése alatt legfőbb gondját alkotta: elnöke a Fehér Kereszt Egyletnek, II. elnöke a Tüdővész Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesületnek. A Szépitő-Egyesület, a Vasmegyei Tüzoltószövetség elnöke, a Kulturegyesület helyettes elnöke, résztvett a róm. kath. egyházközség megalapitásában, a Levente-egyesületek s több üdvös társadalmi intézmény megalapitásában.

Érdemei elismeréseül I. Ferenc József király 1912-ben a vaskorona-renddel, 1916-ban a II. oszt. polgári hadiérdemkereszttel s 1917-ben udvari tanácsosi cimmel tüntette ki.

1924-ben nyugalomba vonult, mint ilyen, több részvénytársaság, köztük a Magyar Általános Takarékpénztár szombathelyi fiókjának elnöki tisztét tölti be.

A szombathelyi kir. törvényszék jelenlegi elnöke: nárai Náray-Szabó Jenő kuriai biró, aki 1911 óta vezeti a törvényszéket felsőbbsége s a helyi jogászi kar teljes megelégedésére. Azelőtt a győri kir. törvényszék vezetője volt, melynek 1904 óta állt élén. Éltének kimagaslóbb eseményei: 1865-ben született Szombathelyen, középiskoláit a prem. főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1886-ban a hajdan hires soproni huszároknál önkéntes, 1887-ben Zsitvay Leó által kinevezett joggyakornok, 1890-ben aljegyző, 1892-ben albiró, 1897-ben a zirci járásbiróság vezető birája, 1900-ban a győri kir. itélőtábla elnöki titkára. Innen nevezték ki 1904-ben a győri, majd 1911-ben a szombathelyi kir. törvényszék diszes elnöki tisztségébe. 1914-ben kapta meg a kuriai birói cimet és jelleget, 1916-ban a csász. és kir. kamarási méltóságot. Kevés jogász futott meg ilyen szép karriert, méltó jutalma ez nagy képességeinek. Családja, mely 1912 óta viseli királyi engedelemmel a Náray-Szabó kettős nevet, több kiváló jogászt adott nemcsak szükebb hazájának Szombathelynek, hanem az országnak is.

Az 1889. évi XXVIII. törvénycikk állitotta fel a szombathelyi magy. kir. Pénzügyigazgatóságot, melynek első igazgatója Oltay Károly volt. - Az alapitás idejében fogalmazó volt Trstyánszky Sándor, számtisztek Szijártó Mihály, Vértes Antal, Hidegkövy Lőrinc, Körmendy Károly, Mészáros Gyula, állami végrehajtó Gömbös Sándor, akik még ma is az élők között vannak. Oltayt Kassay Farkas József váltotta fel az igazgatói székben, akit később Szigetváry Géza, 1916-ban pedig Gryneusz György követett.

Gryneusz György pénzügyigazgató 1867 okt. 22-én született Beregszászon. Tanulmányainak elvégzése után Máramarosszigeten lett joggyakornok. Több igazgatóságnál teljesitett szolgálat után 1910-ben mint pénzügyigazgató helyettes Szombathelyre került. Kedves egyénisége hamarosan népszerü lett a város közönsége előtt, mely sajnálattal vette tudomásul a minisztériumba való áthelyezését. Azonban a sors Szombathelyt jelölte ki pályája végcéljául, mert 1916-ban mint kir. tanácsos pénzügyigazgató ujra hazajött. 1919-ben min. tanácsosi cimet kapott s felsőbbségének bizalma 40 éves szolgálata után állásában visszatartotta. Választmányi tagja a Vasmegyei Kaszinónak, tb. elnöke a Kath. Körnek, világi elnöke a Kath. Férfiligának, elnökigazgatója a Vasmegyei Hangyának s az Emerikánások priorja. A róm. kath. vallás ügyeiben kifejtett érdemei elismeréseül XI. Pius pápa a Nagy Szent Gergely-rend lovagjává nevezte ki.

A pénzügyigazgatóság legrégibb szolgálatot teljesitő tisztviselője Poór István irodafőigazgató.

MÁV üzletigazgató

Sokoldalu és jeles társadalmi szerepet tölt be dr. Hirsch József MÁV üzletigazgató. Aradon született 1880-ban. Közpályára 1903-ban lépett mint segédfogalmazó a magy. kir. államvasutak aradi üzletvezetőségénél. 1907-ben Budapestre helyezték az igazgatóság titkárságába, hol 1909-ben a másodfoku - fellebbezési - fegyelmi biróság előadó birájává nevezték ki. E tisztséget 10 éven át töltötte be ugy az államvasutak igazgatóságánál, mint utóbb a magyar kir. vasuti és hajózási főfelügyelőségnél. 1919 őszén felsőbbsége a szegedi üzletvezetőséghez rendelte ki üzletvezetőhelyettesi minőségben, 1920-ban pedig ugyanoda üzletvezetővé. 1922-ben felrendelték az igazgatósághoz, hol mint az általános igazgatási - titkársági, jogi, jóléti - főosztály igazgatóhelyettese müködött. 1925. év elején átvette a szombathelyi üzletvezetőség vezetését. Kormányfőtanácsos, tagja Szombathely város képviselőtestületének és Vasvármegye törvényhatósági bizottságának, elnöke a szombathelyi "Credo" egyesületnek és világi elnöke a Vasvármegyei Katolikus Körnek.

A szombathelyi üzletvezetőségi ig. helyettese. Pályáját a szombathelyi üzletvezetőségnél kezdte 1898-ban. Innen Erdélybe, majd Horvátországba került s huszonnégy évi távollét után került vissza az üzletigazgató-helyettesi tisztség diszes poziciójába. A vasutasság körében meleg szeretettel emlegetik nevét, nyilván azért, mert szociális ügyeiket kellő megértéssel kezeli. - Buresch egyébként fia Buresch volt győri hires épitésznek, akinek jeles alkotása a győri pályaudvar.

kerületi főkapitány.

Kedves és szeretetreméltó egyéniséget kapott a város társadalma Ferenczy Tibor államrendőrségi kerületi főkapitányban, aki 1924 óta él köztünk s tölti be fontos közéleti pozicióját. Ferenczy Tibor dr. Debrecenben született 1881-ben, régi szabolcsi nemesi családból. Egyetemi tanulmányait a lipcsei, berlini és budapesti egyetemeken végezte, ahol ugy a jogi, mint az államtudományi tudorságot megszerezte. Közpályára 1904-ben lépett mint a budapesti törvényszék joggyakornoka. Később Aradon, majd Debrecenben kir. alügyész és kir. ügyész s a forradalmak után a gyorsitott eljárás alá tartozó bünperek ügyésze lett. 1920-ben átlépett a m. kir. rendőrséghez mint a debreceni rendőrkerület fő-főkapitányának helyettese. 1924. évi április óta a szombathelyi rendőrkerület főkapitánya. Mint a volt cs. és kir. 4. huszárezred tart. hadnagya, majd főhadnagya s később századosa részt vett a világháboruban a román, olasz és orosz frontokon, ami előtt mintegy 2 évig más természetü fontos katonai megbizást teljesitett. A 18 hónapi arcvonalbeli szolgálat alatt több bel- és külföldi kitüntetésben részesült. Felesége Szathmáry Antónia, volt aradi alispán leánya bőségesen kiveszi a maga részét a közérdekü társadalmi mozgalmakból.

rendőrtanácsos. Szül. 1883-ban Marosvásárhelyen. Középiskoláit ugyanitt, a jogot Kolozsvárott végezte. 1904-ben Marosvásárhely város szolgálatába állott s mintegy husz éven keresztül szolgált mint polgármesteri titkár, rendőrfogalmazó, főkapitányhelyettes és városi főjegyző.

Felülről - balról: Jánossy Gábor ny. árv. elnök, orsz. képviselő, Laki Kornél müsz. főtanácsos, Kaiser Lajos kormány főtan., Ferenczy Tibor dr. ker. főkapitány, Hirsch József dr. MÁV üzletigazgató, Gryneusz György min. tan., Oroszlány Endre városi főkapitány, szentmártoni Radó Lajos főrendiházi tag, Maár Rezső postafőfel. a KANSz ügyv. elnöke

Ezen állásában találta a román invázió: a székely főváros utolsó magyar tanácsának tagja volt s ezért menekülnie kellett. 1923-ban Szombathelyre került, itt eleinte mint pénzügyi tanácsos tett szolgálatot, mignem visszahelyezték régi beosztásába: a rendőrséghez. 1926 október óta vezeti a szombathelyi rendőrkapitányságot, lekötelező szivélyességgel áll rendelkezésre a nagyközönség ügyes-bajos dolgaiban s hivatalában közmegelégedésre szolgálja e város ügyeit. Azok közül a derék magyar urak közül való, akiknek nem a hivatal kölcsönöz diszt és tekintélyt, de aki szeretetreméltó egyéniségével szerez hivatalának különös megbecsülést.

Társadalmi megmozdulások főszereplői között látjuk Laki Kornél kir. müszaki főtanácsos, kerületi iparfelügyelőt. Budapesten született 1867 junius 16-án. Budapesten a müegyetemen gépészmérnöki oklevelet nyert 1892-ben. Szombathelyen mint mérnök gyakornok a magy. kir. államvasutaknál 1892-ben kezdte hivatalos müködését. Pécsre 1898 évben helyeztetett át és itt lépett át a vasuttól az állam szolgálatába 1901-ben az iparfelügyelőséghez. Szombathelyen ujonnan felállitott iparfelügyelői hivatal vezetésével 1905 évben bizatott meg és ezen idő óta müködik itt mint kerületi iparfelügyelő. Háboru alatt buzgó odaadással teljesitett szolgálat elismeréseül II. oszt polgári hadi érdemkereszttel lett kitüntetve 1917 évben. 1917 év óta a városi képviselőtestületnek választott tagja. A Magyar Mérnök- és Épitész Egylet szombathelyi osztályának 1910 évben történt megalakulása óta annak alelnöke és 1919. március 2-ika óta elnöke. A Szombathelyi Dalosegyesületnek 1917 óta elnöke, Vasvármegye és Szombathely város Kulturegyesülete elnöki tanácsának tagja 1926 óta.

A szombathelyi társadalom egyik vezető alakja. Szül. 1870-ben Nemesmagasiban. Sopronban és Budapesten tanult. 1897-ben került Szombathelyre a vármegyéhez. Tudása, szorgalma tehetsége az árvaszéki elnöki állásba ültette. Résztvett a Nemzeti Szövetség, Fehér Kereszt kórház Szabad Liceum megalapitásában, tevékeny részt vett a Vakok Intézetének, a Kulturegyesületnek életében. Elnöke a Protestáns Körnek, felügyelője a szombathelyi prot. gyülekezetnek. Politikus és iró: orsz. képviselője a celldömölki választókerületnek, számos politikai és közérdekü cikke jelent meg fővárosi és vidéki lapokban. Önálló müvei: "Ifjuságom", "Olasz földön", "A kivándorlók", A feminizmus Magyarországon". Szombathely város közönségének a háboru utáni időkben tett hasznos szolgálatot, mint a lakáshivatal elnöke.

Vasvármegye tiszti főügyésze. - Szül. Szombathelyen 1876-ban. Édesatyja Pekker József kir. itélőtáblai biró, édesanyja Rhorer Margit volt. Mint fiatal ügyvéd kriminológiával foglalkozott s e téren jelentős szerepet vivott ki magának. - Szendrei Strasznoff Ignácnak nagy port felvert bünügyében folytatott védelme országszerte érdeklődést keltett. Az ügyvédi pályáról csakhamar a közig. pályára tért át, ahol kezdetben mint árvaszéki ülnök müködött, jelenleg pedig vármegyei tiszti főügyész.

Kapi Béla
a dunántuli evang. egyházkerület püspöke, a szombathelyi
egyházközség lelkipásztora

Mint városi képviselő még a 1900 évek elején behatóan kezdett foglalkozni a város szépészeti ügyeivel s e téren elért sikerei folytán a Szombathelyi Szépitő Egyesület igazgatójává választotta meg. Nevéhez füződik a Felsőhegy alatti ut rendezése, az ezredévi parknak a Nagy Jenő-féle telekkel való kibővitése, a vizmüvek védőterületén létesitett sétány és parkirozás ügye. Felejthetetlen szép napokat szerzett Szombathely város közönségének azon szép ünnepség megrendezésével, mely 1913-ban Szt. Márton hamvainak hazahozatala alkalmával történt. Ekkor valóságos virágerdővé varázsolta azokat az utvonalakat, amelyeken keresztül az ereklyét végigvitték. Választmányi tagja a szombathelyi ügyvédi kamarának s a város szinügyi bizottságának s általában sokoldalu közérdekü tevékenységet folytat.

Dr. Országh László, aki atyai néven a Pekker nevet viselte 1925-ig, ez évben különös kegyelemből felvette az atyai nagyanyjával kihalt ősi Országh-család vezetéknevet.

Ügyvéd, a püspökség jogtanácsosa, a szombathelyi egyházmegye és a püspöki szentszék ügyésze. Édesapját követte ezekben az állásokban, aki öt lusztrumon keresztül védte hasonló buzgalommal azokat az egyházi érdekeket, amelyeknek szolgálatában áll dr. Rhorer Ödön is már több, mint 25 év óta. Minden időben, csendes években épugy, mint a megpróbáltatások között egyforma lelkiismeretességgel szolgálta a püspökség, az egyházmegye és az egyház érdekeit minden jogi dologban, minden ténykedésével teljes tudásával és erejével. Mint a társadalmi élet egyik agilis mozgatóját és mint példás családapát, városi képviselőt, kaszinóigazgatót, szókimondó uriembert is tiszteli Szombathely társadalma. - Buzgó tagja a Kath. Férfiligának.- Egyháza körül teljesitett érdemeikért XI. Pius pápa a Nagy Szent Gergely-rend lovagjává nevezte ki.

Egy azok közül, akiknek magasanivelő pályája Szombathelyről indult ki s akiket ilyenformán magunkénak tekintünk. Ügyvéd volt Szombathelyen s titkára az ügyvédi kamarának. A fiatal ügyvéd nagy kvalitásai feltüntek Szilágyi Dezsőnek s a kir. táblák decentralizációja alkalmával Győrbe nevezte ki birónak, aztán a pozsonyi tábla elnöke, majd a kir. kuria egyik tanácsának elnöke lett. A nyugalom éveit Ostffyasszonyfa mellett Lánka-pusztán tölti. Testvére Rhorer Ödön szombathelyi ügyvédnek.

Postahivatali igazgató, a szombathelyi 1. számu postahivatal főnöke. Az ő idejében épült a postahivatal Kossuth Lajos-utcai diszes palotája, külön távbeszélő- és táviró-helyiségekkel, melyekben a C B rendszerü távbeszélőt rendezték be.

Postahivatali főfelügyelő, a szombathelyi 2. számu postahivatal főnöke. Választott városi képviselő, a tisztviselő-érdekek jeles előharcosa, a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége helyi szervezetének ügyvezető elnöke.

*

Köztiszteletben álló hivatalvezetők s más magánegyének egész sora lenditi fel a város elevenen pezsgő társadalmi életét. Csak egy pár mutatót közülük:

A kir. ügyészség vezetője Fehérpataky László kir. főügyészhelyettes; ügyészei: Dániel Imre és Kovács Lajos;

a kir. Járásbiróság elnöke: dr. Hennig Alfréd, alelnöke Steffler Lajos, birái Juhász János dr., Reindl Elek dr.;

a szombathelyi kir. közjegyzői kamara elnöke dr. Pottyondy Béla;

pénzügyigazgató helyettesek : dr. Szabó Jenő, Szeyfried Lipót, számvevőségi főnök Görög Sándor, a kir. adóhivatal főnöke Szilágyi Ferenc;

az államépitészeti hivatal vezetője Huszár Kálmán, helyettese Balgha Kálmán;

a gazdasági felügyelőség vezetője Balhauser Ottó;

a m. kir. kulturmérnöki hivatal vezetője Rieger Antal;

az állategészségügyi felügyelőség vezetője Kardeván Ernő;

a vármegyei számvevőség főnöke Szalay István pü. főtanácsos;

az állami 15. sz. földmérési felügyelőség vezetője Krivényi Károly, a VI. sz. kataszteri helyszinelési felügyelőségnél Zulawszki József p. ü. főtanácsos, a m. kir. erdőfelügyelőségnél Szabó Kálmán főerdőtanácsos, az erdőhivatalnál Czebe József m. kir. erdőmérnök a vezető;

a MÁV. osztálymérnökség vezetője Gerenday István főmérnök, a MÁV. mühely főnöke Horváth Jenő, helyettese Bruckner Emil felügyelő, fütőházi főnök Hajba Géza, a Délivasutnál Perger Róbert, a Délivasut főnöke Hahn Ferenc főfelügyelő, MÁV-képselő vitéz Volkay János;

Vasvármegye tisztikara 1924 május havában (balról-jobbra) Országh László dr. főügyész, Maróthy László dr. tb. II. fjző, Herbst Géza alispán, Takách Elemér tb. főjegyző, Tarányi Ferenc dr. főispán, Szüts István dr. aljegyző, Horváth Kálmán dr. főjegyző, Tulok József dr. aljegyző, Vidos Árpád II-od főjegyző.

a törvényhatósági állategészségügyi hivatal vezetője Koppányi Imre tanácsos;

Vasvármegye árvaszékének elnöke Ettingshausen Kálmán dr.;

a kerületi iparfelügyelőség vezetője Szabó István főfelügyelő.

A Hadirokkantak, Özvegyek és Árvák Nemzeti Szövetségének elnöke báró Wimpfen István.

A Vörös-kereszt Egyesület szombathelyi fiókjának elnöke gróf Erdődy Sándorné, a városi gyermekvédő telepbizottság elnöke gróf Széchenyi Jenőné.

A Dunántuli Cserkészszövetség elnöke Erőssy Oszkár ny. tábornok, ügyvezető elnök Schelken Oszkár.

A Foederacio Emericana priorja Gryneusz György ny. pénzügyigazgató.

A Mérnök- és Épitész-egylet elnöke Laki Kornél, alelnöke Hell Géza.

A Vasmegyei Ált. Tanitóegyesület elnöke Deák István.

A Szombathely-egyházmegyei r. kath. tanitó-egyesület elnöke Finta Sándor.

A Vasmegyei Orvosszövetség elnöke dr. Hauler Pál vármegyei tiszti főorvos.

A Vasmegyei Gyógyszerészek Szövetségének elnöke Süttheő Lajos gyógyszerész.

*

A vármegyei tisztikarról a tuloldalon közölt 1924-beli képen szereplők nagyrészt ma is résztvesznek a közéletben. Tarányi Ferenc dr. főispán öt esztendeje áll már a vármegye élén a m. kir. kormány bizalmából, Herbst Géza alispán időközben nyugalomba vonult s helyét Horváth Kálmán dr. foglalta el. Főjegyző lett Vidos Árpád, II-od főjegyzők Takách Elemér és Rupprecht Imre, tb. másodfőjegyzők dr. ifj. Maróthy László, Szücs István dr., akik nemcsak a város ügyeiben fejtettek ki mindig odaadó munkásságot, de a város polgárságának a vármegyénél felmerülő ügyes-bajos dolgaiban is előzékenyen állanak rendelkezésre.

*

Példátlan harmónia áll fenn a polgárság és katonaság között, ez utóbbinak reprezentánsai:

Vitéz Kovách Aladár altábornagy vegyesdandárparancsnok.

Kozma Ferenc ezredes, tüzérparancsnok.

Pitrof Aladár ezredes, állomásparancsnok.

Schill Ferenc ezredes, csendőrkerületi parancsnok és helyettese Szvoboda Rezső ezredes.

Zühry Imre alezredes, csendőriskolai parancsnok.

Frankó Géza és helyettese Madi Kovács Ferenc vámőrezredesek mindannyiszor tanujelét adják, hogy a polgársággal való együttmüködés hozhat csak eredményes munkát a katonai dolgokban is. És ott látjuk a katonaság vezetőjét a polgárság közérdekü mozgalmaiban s a magánérintkezés a legszebb egyetértés jeleit mutatja. A katonai zenekar, melynek állandó székhelye Sopron, időnként felkeresi városunkat s ilyenkor térzenével kedveskedik a közönségnek.

*

Bemutattuk tehát a társadalom vezető férfiait. Lehet, hogy nem teljes a névsor, lehet, hogy kimaradtak többen, akik munkás társadalmi életünkben jelentős szerepet játszanak, ám ez nem jelenti azt, hogy az illetők érdemeit nem tartanánk méltónak a megörökitésre, mert könyvünk más részében bizonyára meg fogja találni az olvasó a kellő méltatást.

Lássuk addig is az egyesületek rövid történetének leirását. Ezen leirásokban is sok olyan tisztelt névvel találkozunk, akiket társadalmi életünkben ott látunk részint az élen, részint a harcosok között, közös munkájuk eredményeként pedig ott látjuk azokat a hasznos intézményeket, amelyeket az egyesülések teremnek.

A társas egyesülések közül legrégibb, egyuttal a legelőbb a Vasmegyei Kaszinó-Egyesület, mely a külsőleg-belsőleg fejlődésnek induló Szombathely első nagyobb megmozdulása volt.

A Dunántul kulturális jelentősége hazánk fejlődésében le van irva a magyar irodalomtörténetbe, de ugyszólván szabad szemmel látható, ha az áldott országrész képét megfigyeljük. A dunántuli kulturközpontok közt az elsők soraiba küzdötte fel magát Szombathely városa, melynek fejlődését az jellemzi, hogy minden gyorsasága mellett egészséges maradt, egy szervesen gyarapodó, egyensulyban levő társadalom képét nyujtja: most az idők viszontagságai folytán majdnem határszéli város lett és ezzel hivatása kiszélesedett, a tisztán helyi érdekü haladás kereteiből kinőtt; hirdesse ezentul a külvilágnak is a magyar polgárosodás egészséges fejlődő képességét, legyen szimbóluma a nagy hagyományok megőrzésével párosult haladási energiának.

APPONYI ALBERT

Apponyi Albert gróf
Szombathely város diszpolgára

Székely A. felv.

ALAKULT 1886-BAN

Szombathelynek és a vármegyének kétségkivül legelőkelőbb társadalmi egyesülete a Vasmegyei Kaszinó Egyesület, amely szentmártoni Radó Kálmánnak köszöni létrejöttét.

Radó Kálmán kitartó fáradozással az ügy iránti lelkesedéssel maga köré gyüjtötte a szombathelyi társadalom vezető férfiait, akikkel együtt aztán nemes áldozatkészséggel megalapitotta az egyesületet. Hadd álljanak itt az alapitók nevei:

Ambrózy Lajos báró, Bezerédj Dénes, Ebergényi István, Erdődy István gróf, Ernuszt Kelemen, Inkey Zsigmond, Kuncz Adolf dr., Mesterházy Gyula, Mikos János báró, Reiszig Alajos, Reiszig Ede dr., Szegedy-Ensch Károly báró, Szegedy Béla, Szegedy György, Széchenyi Gábor gróf, Széchenyi Tivadar gróf, Széll Kálmán és Vörösmarty Béla.

Közülük többen országos méltóságokra emelkedtek: Ernuszt Kelemen a főrendiház alelnöke, Széll Kálmán Magyarország miniszterelnöke, Reiszig Ede államtitkár és Vörösmarty Béla kuriai másodelnök lettek, szükebb hazájuk szeretetét azonban mindig megtartották szivükben.

Az egyesület most negyvenegy esztendős. Ezen idő alatt elnökei voltak: szentmártoni Radó Kálmán, Reiszig Ede dr., Szél Kálmán, Batthyány-Strattmann László herceg és Cziráky József gróf. Radó Kálmán nevéhez füződik az alapitáson kivül a diszes székház épitése, Széll Kálmán idejében pedig több izben innen indult utjára egy-egy országos horderejü politikai nyilatkozat, mert Magyarország miniszterelnöke a kormányzás sulyos gondjai között is szakitott magának időt arra, hogy a kaszinó közgyüléseit vezesse s nem egyszer volt alkalma az országnak Szombathelyről hallani a miniszterelnök sulyos szavát.

A negyven év alatt a Kaszinó Egyesület szép munkát folytatott ugy a társadalom, mint a jótékonyság terén. Sok megpróbáltatást átélt, de mindig a tisztesség és becsület utján maradt, a küzdelmekben erőssé edződött, jelene kiváló kezekben van s ha az utánnukjövők elődeik nyomdokain haladnak, akkor a jövő is biztositva lesz.

Az egyesület igazgatói: Herbst Géza, Rhorer Ödön dr., kik közül Rhorer Ödön az ügyvezetői itélet látja el 1914 óta rendkivül gazdag munkásságot fejtve ki az egyesület érdekében. Titkár Zrinyi Miklós dr., aki avatott pennával irta meg a negyven év történetét. Az ügyeket 32 tagu választmány intézi. Az egyesületnek jelenleg négyszáznál több polgári s számos katonatiszt tagja van.

Alakult 1894 junius 20-án

A Vasvármegyei Róm. Kath. Kör 1894-bcn alakult meg a tagok nagy érdeklődése mellett. Az alapitás munkájában résztvettek az akkori idők közéleti férfiai, kik közül ma is élnek: gróf Batthyány Iván elnök, dr.Gaál Sándor másodtitkár, Pálffy Boldizsár könyvtáros és gróf Széchenyi Jenő választmányi tag.

A körnek 24 alapitó, 210 rendes, 145 olvasóköri, 1689 kül- és 8800 pártoló tagja volt.

A kör 1926-ban ujjászerveztetett, szép tágas helységet kapott s szépen, izlésesen rendeztetett be. Az ujjászervezés gróf Mikes János megyéspüspök agilitásának köszönhető, mellette Wallner József kanonok fejtett ki jeles munkásságot s a berendezés költségeit a kör diszelnökének, gróf Batthyány Ivánnak bőkezü áldozatkészsége segitett létrehozni. A Kath. Kör ma a legvirágzóbb társadalmi egyesülés, melynek több mint ezer rendes tagja van, olvasótermében a hazai és külföldi folyóiratok tömege, játékterme, társalgója s billiárd-terme van.

Mostani világi elnök dr. Hirsch József üzletvezető, egyházi elnök Wallner József kanonok. A kör igazgatója Kreutz Ede ny. pénzügyi főtanácsos, püspöki pénztáros. Kedves érdekessége a körnek, hogy mindennapos vendég dr. Tóth József nagyprépost, aki a megalakulás óta leglelkesebb tagja a körnek.

Városunk egyik igen erős társadalmi szervezete a Szombathelyi Kereskedők Társulata, amely a kereskedővilágot gyüjtötte és tartja egybe, azonban tagjai közé számitja a város társadalmának sok olyan tagját is, akiket részint bizonyos szálak füznek a kereskedő világhoz, részint pedig akik érdeklődéssel kisérik a kereskedő-mozgalmakat s illőnek tartják, hogy a kereskedők társaséletébe belekapcsolódjanak, s annak megmozdulásaiból kivegyék részüket.

A Kereskedők Társulata az 1880-as évek végén alakult. Az alapitás első éveiben igen szükkörü élet uralkodott a Társulatban, mignem az 1890-es évek elején kaszinó-alakot öltött s ettől kezdve jelentős egyesüléssé változott. A kezdet nehézségeit Deutsch I. M., Pollák Mór, Polgár Bertalan küzdötték le. Még Feleki Ignác, Vecsey György, Hoffmann Ignác, Zoltán Elek, Hoffmann Gyula neve érdemel emlitést, akik huzamosabb ideig müködtek közre a társulat vezetésében s legfőképpen Hoffmann Ignác, aki már 32-ik esztendeje viseli az elnöki tisztséget.

A Társulat mindenkor hü szószólója a kereskedői érdekeknek, többször szállt sikra e város kereskedő-polgárságának ügyes-bajos dolgaiban, de azoknak erkölcsi nevelésében is jó példával jár elől. Hangversenyeket, előadásokat rendez, nagy kérdésekben irányt mutat, olvasótárában rengeteg lap, ujság folyóirat és irodalmi munka áll a tagok rendelkezésére s heti társas összejövetelekkel a baráti összetartást ápolja.

Egyik főnevezetessége abban áll, hogy mint testület, tagja az OMKE-nek s kebelében müködik az áru-, termény- és értékcsarnok. Az OMKE vasmegyei kerülete a Kereskedők Társulatában székel, ott tartja gyüléseit s számos kereskedelmi kérdésben a társulattal együtt hallatja szavát.

Az áru- és értéktőzsdéről más helyen emlékezünk meg.

A Kereskedők Társulata jelenleg a már emlitett elnökön kivül Kaiser Lajos h. elnök, Pécsi Henrik és Wolf Sándor alelnökök, Zoltán Elek igazgató, Fürst Dezső és dr. Dános Lajos háznagyok, Schwarz Ignác könyvtáros, Deutsch Ottó pénztáros, Hoffmann Ernő ellenőr dr. Gránitz Ernő jegyző és 36 tagu választmány vezeti.

Alakult 1887-ben. Alapitották Pilnay Vince és Seemann Gábor. - A Szombathelyi Kereskedelmi Kör célja Vasvármegye és Szombathely város mindennemü közgazdasági érdekeinek gyakorlati előmozditása, valamint tagjainak általános és szakbeli tudásának fejlesztése.

Kereskedelmi jellegére való tekintettel a Kör tagjai szakosztályokba tömörülnek. Jelenleg öt szakosztálya van a körnek és pedig az önálló kereskedők, a füszerkereskedők, a kereskedelmi alkalmazottak, a magántisztviselők és a kistőzsdések szakosztálya.

Kulturális és nemzetépitő célok előmozditását a kör Közmüvelődési Bizottsága vezeti, amely könyvtárt és szabadlyceumot tart fenn. A tagok rendelkezésére a város központjában fekvő Herceg-szállóban kényelmes egyesületi helyiségek vannak berendezve. A többezer kötetes szépirodalmi könyvtárt a tagok ingyen használhatják. Sportot és turisztikát tagjai körében a kör sportbizottsága vezeti. A jótékonysági munkára nagy sulyt helyez a kör, ezért tagjai között "Kossuth Lajos" jótékonycélu kereskedelmi asztaltársaság cimmel külön jótékonysági szervet létesitett.

A kör az alsófoku kereskedelmi iskola fentartói közt szerepel és állandóan támogatja ezt a fontos kereskedőtanoncokat képező intézményt.

A kör ujjászervezése 1907-ben történt meg, ez elsősorban mostani elnökének és örökös diszelnökének, Lackner József kereskedőnek köszönhető, aki az akkor már feloszló félben levő egyesületet erős kezekbe véve ujra felvirágoztatta.

Kiváló munkát teljesitettek még az idők folyamán a kör érdekében Breitfeld Dezső tb. elnök, Magyary Gergely, dr. Kőrösi Aladár ügyvéd, Fehér Béla, dr. Tóth Kálmán ügyvéd, Kokas János, Szabó Jenő, Piros Sándor, Graf Samu, Wieselmann Mór és Zimmermann Károly, utóbbi már közel 20 éve mint ügyvezető igazgató vezeti a kiváló közgazdasági intézményt.

Élénk társasélet uralkodik a Szombathelyi Iparoskörben, mely 1903-ban alakult Horváth Kálmán kezdeményezésére. Ugyancsak ő volt a Kör elnöke 1912-ig, amikor Pohl Sándor gyárost ültette az elnöki székbe a köri tagok közszeretete. Elnöksége alatt (1921-ig) a kör felvirágzott, mert Pohl Sándor bőkezüen támogatott minden jeles törekvést. Utódja Dallmann Miklós lett, aki általános megelégedés között tölti be ma is tisztjét. A körnek szép könyvtára van, kulturális tevékenységet fejt ki, mükedvelő előadásokat rendez, a hazafias ünnepeket megünnepli s külön dalárdája van.

Az 1817-ik esztendő fekete gyászt és szomoruságot hozott a kis városkára, amelynek akkor mindössze 3500 lakosa volt: a vörös kakas borzalmasat rikoltott a város felett s 137 ház fölött tombolt, rombolt, falánk éhséggel tépdesve annak fedeleit. A borzasztó csapás emléke mind a mai napig megmaradt, soha ilyenben ne legyen részünk többé, ezt kérjük Szent Flóriántól, a város védőszentjétől, kegyes szivvel zarándokolva testületileg a Szent nevenapján a templomokba.

És Szent Flórián elég kegyes hozzánk: nagyobbmérvü tüz azóta nem történt. De ha jönne, itt áll Szent Flórián hüséges hadserege, a derék tüzoltóság, mely circa kétszáz derék önkéntesből áll, kitünő kiképzett erőkkel és jó felszereléssel. Istennek hála, a legujabb időkben csak parádéknál látjuk derék tüzoltóinkat, amint kitünően képzett zenekaruk élén feszes léptekkel vonulnak fel, de az időnkint megtartott gyakorlatok azt mutatják, hogy komoly veszedelem esetén bizton számithatunk segitségükre. Fecskendőik a legmagasabb házat is megostromolják, embereik ügyesek, fürgék, mozgékonyak s a harmadik emeletről ugy ugranak le mentőponyvába, mint a legügyesebb akrobata.

A Szombathelyi Önkéntes Tüzoltó Egylet a mai napon 55-ik esztendejét éli. Szombathely városának minden szépért és jóért lelkesülő polgársága 1871-ben kezdett foglalkozni a tüzoltóság eszméjével. Horváth János, városunk fáradhatatlan munkásságáról ismert polgára vette kezébe a zászlót, mellécsatlakoztak Weisz József ügyvéd és Láng Sándor, ők hárman házról-házra járva buzditották a fiatal polgárokat az egyletbe való belépésre. A siker nem maradt el s 1872-ben megalakult az egylet 58 taggal. Elnöke Weisz József, főparancsnoka Horváth János, alparancsnoka Raffensperger Ignác, szakaszparancsnokok Lankovits József, Paukovits Ferenc, Farkas Antal, Györgyfalvy Pál és Miháczy Mihály lettek.

Második főparancsnok Lankovits József lett, kit Láng Sándor, Wálder Alajos, majd 1887-ben Raffensperger Ignác, 1893-ban Éhen Gyula, 1903-ban Brutscher József követett. Az egylet fellenditése körül különös érdemei vannak Raffenspergernek, de a legtöbb érdem mégis a Brutscher Józsefé, aki több mint husz esztendőn keresztül az egyletet hatalmas ivben lenditette felfelé, ugyhogy az ma 200-nál több taggal rendelkezik, felszerelése mintaszerü, vagyoni viszonyai rendezettek. Brutscher éjt nappallá téve, fáradtságot nem ismerő munkával, soha nem csüggedő lelkesedéssel, időt, pénzt nem kimélve dolgozott az egylet felvirágoztatásán. - Hosszabb tanulmányutján megismerkedett a világvárosok tüzoltó és mentőintézményeivel, az ott látottakat idehaza értékesitette s egyletét az ország első vidéki egyesületévé emelte. Egész lelkével csüngött az intézményen egész az 1923-ban bekövetkezett haláláig, amikor a város összes polgárságának részvéte kisérte sirjába.

Érdemeit Horthy Miklós kormányzó is elismerte akkor, amikor kormánytanácsosi cimmel tüntette ki.

Utána Bartos Pál alparancsnokot ültette a főparancsnoki székbe a tüzoltóság egyhangu bizalma. Az uj főparancsnok negyven esztendős tagja az egyletnek s hosszu tevékenységének elismerése nyilvánult meg kartársai részéről a főparancsnoki tisztség betöltésénél.

Brutscher József

A mai elnökség és tisztikar a következőkből áll: Elnök: Müller Ede m. kir. kormányfőtanácsos, alelnök dr. Pottyondy Béla, jegyző és ügyész dr. Piplich János, pénztárnok Deutsch Ottó, orvosok dr. Szili Miksa és dr. Dános József.

Zászlótartó: Babos Ferenc.

Az egyesület legrégibb tagja Poór Vince, aki kezdettől fogva szakadatlanul tagja s akit az 1922. évben tartott ötven esztendős jubileumon az egyesület külön emlékkereszttel tüntetett ki.

Az egyesület diszes zászlójának anyja: dr. Pető Ernőné szül. mezőszegedi Szegedy Gina csillagkeresztes hölgy diszvédnöke id. gróf Széchenyi Rezső, fővédnöke dr. Batthyány-Strattmann László herceg, kik az egyesület müködését állandó figyelemmel kisérik s hathatós támogatásban részesitik.

Külön kell megemlitenünk az egyesület jóltevői közül

aki 1887-ben a Raffensperger Ignác által alapitott betegsegélyző intézmény javára 1000 forintot adományozott, ami az akkori időkben óriási összeg volt.

Bartos Pál

Az egyesület tagjai közül 13-an haltak meg az 1914-18-as világháboruban. Ezeknek emlékét a tüzoltó-szerház egyik helyiségében emlékoszlop örökiti meg. Nevüket Szombathely város hősi halottai közt megtaláljuk.

Kovács-szálló, félemelet. Elnöke: Pécsi Henrik, titkár dr. Aszódy Gyula. A kör nagy érdeklődés mellett müködik s évente több versenyt rendez.

Elnök: Bartkó József, alelnök: Szladovits Károly. A körben élénk élet uralkodik. Külön szervezetekben csoportosulnak a munkások szakma és pártállás szerint, ugyancsak külön szervezeteik vannak a keresreskedelmi alkalmazottaknak.

Nagyszámu taggal rendelkezik a Természetbarátok Turista-egyesülete Mérő János elnöklete alatt.

tagjai részére kellemes otthont tart fenn a Thököly Imre-utcában.

Az Eszperantó- és Ido-nyelveknek szintén sok hive van. Az Eszperantisták elnöke dr. Halmágyi Géza orvos, az Ido-szövetségé Csatkay József tanár.

tagjai részére temetkezési segélyt nyujt. Elnöke Leölkes Sándor ny. ezredes, alelnök és ügyész dr. Lenk Imre, pénztáros Johan János, titkár Csóka József.

Az egyesület 1884-ben alakult. Első vezetői Gottmann József nyug. százados, Heimler József sörgyári képviselő, Luxander Károly rendőrbiztos, Rainer Ignác keresk. ügynök, Doma Pál lakatosmester és Krammer Bernát szénkereskedő. A taglétszám 150 körül volt. Közben a tagok nagyrésze elhunyt, a világháboru azonban ujra megerősitette az egyesületet, amelynek most 8-900 tagja van.

Az egylet segélyezi a nyomorbajutott és beteg tagtársakat, haláluk esetére temetkezési és egyéb segélyt ad a hátramaradottaknak.

Az egyesület nemrégiben megvásárolta a Hid-utca 2. sz. házat, amely a jövőben Aggharcos-otthon céljaira fog szolgálni.

. . . e város mindig hálás volt nagyjai iránt: ércalakba öntötte képmásukat, utcanevek örökitik meg emléküket s a diszpolgár gyönyörü cimével ékesitette fel azokat, akik erre érdemeket szereztek ...

Az idegen a Széll Kálmán-utcán keresztül jut a városba. A muzeum előtt csinos kis parkban Horváth Boldizsár ércalakja néz a messzeségbe. Bent a város szivében, a városháza előtt Berzsenyi Dániel ércszobra áll, mig ugyane tér másik oldalán Szily Jánosnak, az első püspöknek ércalakja ül virágos kis kertben, tekintetét a székesegyházra függesztve. Horváth Boldizsár és Szily János szobra a szombathelyi születésü Tóth István, Berzsenyi Dániel szobra pedig Kiss György budapesti szobrászmüvész alkotása.

Nemzeti nagyjaink közül utcát kaptak: Széchenyi István, Berzsenyi Dániel, Faludy Ferenc, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Zrinyi Ilona, Wesselényi Ferenc, Vörösmarty Mihály, Nádasdy Ferenc, Petőfi Sándor, Kisfaludy Sándor, Jókai Mór, Batthyány Lajos gróf, Erzsébet királyné.

Helyi nagyjaink közül: Horváth Boldizsár, Székely Ferenc, Széll Kálmán, Szily János, Hollán Ernő, Ernuszt Kelemen, Éhen Gyula, Szabó Miklós, Eredics Ferenc és Brenner János.

Árpád fejedelem egy szép sétautat, Szent István és Deák Ferenc egy-egy szép parkot kaptak. Megörökitettük az ezredik évet is egy szép parkkal s Március Idusának nevét az egyik legszebb tér viseli.

És a polgárkönyv a következő diszpolgárságokról emlékezik meg:

REMÉNYI EDE országoshirü zeneszerző 1861 julius 17.

----

DEÁK FERENC a "Haza bölcse" 1861.

----

KOSSUTH LAJOS "nagy hazánkfia" 1889 aug. 16.

----

Szentmártoni RADÓ KÁLMÁN 1889 okt. 17.

----

VARASDY KÁROLY Szombathely harmadik polgármestere.

----

REISZIG EDE Vasvármegye főispánja.

----

HAUSZMANN ALAJOS a városháza tervezője.

----

SZÉLL KÁLMÁN v. b. t. t. 1894 julius 11., az üzletvezetőség ügyében kifejtett hathatós támogatásáért.

----

SZÉKELY FERENC dr. a város szülötte, a város fejlesztése érdekében kifejtett munkálkodásért 1912. október 3.

----

ÉHEN GYULA a nagy városalapitó.

----

HORVÁT BOLDIZSÁR a város szülötte.

----

SCHREINER FERENC gráci sörgyáros, több jótékony közcélu intézmény bőkezü létesitője.

----

RÁKOSI JENŐ a vármegye szülötte, iró, szónok és hirlapiró a nemzeti eszme szolgálatában és a magyarság érdekében félszázadon át kifejtett munkásságáért, valamint a vármegye és székvárosa iránt mindenkor tanusitott ragaszkodásáért, 50 éves irói jubileuma alkalmából a város képviselőtestülete által 1920 március hó 9-én.

----

APPONYI ALBERT gróf, belső titkos tanácsos, országgyülési képviselőt születése napjának 75-ik, közéleti müködésének 50-ik évfordulója alkalmából Magyarország alkotmányának nemzeti irányban való kiépitése, a politikai jogoknak a társadalom összes osztályaira való kiterjesztése, a müveltségnek az ingyenes népoktatás utján való terjesztése, az ország függetlenségének és területi épségének védelmezése érdekében a nemzet javáért és jövendőjéért kifejtett munkásságáért, valamint azon jóindulatért, amelyet a Vakok Dunántuli Fiókegyesülete tanitó- és foglalkoztató intézetének és az első magyar közmüvelődési háznak Szombathelyen való felállitásával a város közönsége iránt tanusitott, a város képviselőtestülete 1921 május hó 25-én tartott rendkivüli közgyülésén a város diszpolgárává választotta.

Kedves kitüntetés ránk nézve, hogy Apponyi Albert gróf évekkel ezelőtt vasmegyei földbirtokos lett s igy gyakran megfordul városunkban.

----

Külön emlékezünk meg Hollán Ernőről. Első volt ő Szombathely nagy szülöttei közül, aki városának fellenditését megkezdette a Délivasut idehozatalával, de ezenkivül országos hirt és tekintélyt szerzett magának a Magyar Mérnők és Épitészegylet megalapitásával. A ház, amelyben született, még ma is áll, rajta vörös márványtábla örökiti meg Hollán Ernő emlékét a következőképpen:

EBBEN A HÁZBAN
SZÜLETETT 1824-BEN

HOLLÁN ERNŐ
MÉRNÖK, ALTÁBORNAGY,V. B. T. T.

ALAPITÓ ELNÖKÉNEK

A MAGYAR MÉRNÖK
ÉS ÉPITÉSZEGYLET 1901

Az emléktáblát 1901-ben leplezték le a mérnökegylet és a város által rendezett ünnepély keretében. S az utca, amelyben Szombathely nagy fia született, a Hollán Ernő nevet viseli.