Szily János Szombathely első megyéspüspöke 1777-ben foglalta el székhelyét. Első teendői közé tartozott papjainak megfelelő képzésben való részesítése, így 1777 és 1780 között szemináriumot építtetett. Szombathely szellemi életének megalapozását célul kitűző terveibe illeszkedett – iskolák, intézmények alapításán túl – egy helyi nyomda felállítása is. Siess József János soproni könyvnyomtató mester nyomdájának az új szeminárium épületében biztosított helyet.
A Siess család 1749-ben alapított nyomdát Sopronban, fióknyomdájukat 1787-ben telepítették Szombathelyre. A szombathelyi könyvműhely fennállásának első írásos emléke egy 1787. november 14-i keltezésű levél. Szily János Schoenvisner Istvánnak írja, akivel a készülő városmonográfia ügyében leveleznek, hogy van már Szombathelyen nyomdász. Siess József halála után a nyomdát fia Siess Antal József vitte tovább, 1789-től az ő neve jelzi a kiadványokat. A szeminárium épületéből 1790-ben, a kispapképzés régi rendjének visszaállításakor, ki kellett költözniük. Siess Antal 1790. augusztus 20-án levélben fejezte ki háláját a püspöknek, hogy „a nyomdával együtt a tisztelendő ifjú klerikusok szemináriumi épületében megtűrni és támogatni méltóztatott.” A nyomda ekkor a postaépületbe (ma: Fő tér 9.) költözött. Siess Antal 1800 körül elhagyta Szombathelyt, halálakor 1806-ban örökösei a nyomdát eladták Perger Ferencnek, Siess egyik alkalmazottjának. A kiegyezésig a városban ez az egyetlen nyomda működött, csak a tulajdonosok változtak.
A papi szeminárium épülete (1935)
A kéziszedésű első nyomda tevékenysége kezdetben nem terjedt túl püspöki körlevelek, egyházi nyomtatványok és a kor divatja szerint íródó alkalmi versek készítésén. Vasvármegye hivatala 1792-ben adta Siessék számára első megrendelését fő és alispáni jelentések, közgyűlési meghívók és egyéb űrlapok készítésére. A megye törvényhatósága által 1792. február 6-án tartott ülés latin nyelvű jegyzőkönyve szerint a megye 1000 forintot fizetett a nyomtatványok elkészítéséért a nyomdásznak. Egyben a magánrendelések árát 1 forintban állapította meg. Hamarosan a város is dolgoztatott Siess Antallal, aki már vidékről is kapott megbízásokat.
E nyomdában készült a magyar szépirodalom egyik korabeli remekműve Mikes Kelemen Törökországi leveleinek első magyar kiadása 1794-ben, Kultsár István szombathelyi gimnáziumi tanár érdeme a Mikes-kézirat értékeinek felfedezése, sajtó alá rendezése. A nyomda kiadványai közül említésre méltó még az 1799-ben megjelent Magyar-Szó-Játék, valamint a Kultsár István által írt B. Laudonnak Nándorfehérvári győzelme című eposz, amelyben a szerző versben köszöntötte báró Laudon osztrák táborszernagyot az 1789-i osztrák-török háborúban kivívott győzelme alkalmából.
A Siess Nyomda működésének tizennyolc éve alatt, 1787 és 1806 között közel kétszáz kiadványt jelentetett meg – néhány oldalas alkalmi verset, megyei és egyházi vezetők beszédeit, elmélkedéseket, prédikációkat – latin, német, magyar nyelven. Ennek megfelelően váltakozva írta a nevét is (Siess, Sziesz, Sziess, Sissiana).
A Siess Nyomda néhány jelentősebb kiadványa: alkalmi versek, beszédek, egyházi prédikációk
B. Laudonnak Nándorfehérvári győzelme. Szerzette Kultsár István A Szombathelyi Királyi Iskolánál a Széptudományok öregbik tanítója. Szombathelyen, 1790.
Pásztori oktatás, mellyben a hitetlenségnek okai, és az isten tiszteletnek fundamentomi adatnak elöl. Frantzia nyelven irta Malvini Gróf Montazet Antal lugdunumi érsek Frantzia Országi Primás. 1790.
Oratio quam in solemnibus exequiis... domini Joannis Szili... / dixit Antonius Majláth. Sabariae, Typis Josephi Antonii Siess, [é. n.]. [Szily János püspök temetéséről]
Vindiciae vulgatae latinae editionis Bibliorum, qua ecclesia romano-catholica utitur … 1-2. [köt.] Sabariae, 1798. Georgio Czuppon.
Hála-adó beszéd, mellyet az öszve gyültt t.n. Zala vármegye rendei előtt Mantua várának diadalmas viszsza vételéért tartott pompás ünnepen mondott Zalaegerszegen 1799. Nagy József.
Szent István első magyar király, és apostol inneplésére alkalmasztatott beszéd, melly a' Bétsi Nemes Fő, és Al-rendü Magyarokhoz mondatott Nagy Josef szerengrádi apátur, és a szombathelyi kánonok 's lector által A' Városban lévő Tisztelendő Kaputzinus Atyák' Templomában Kis Aszszony Havának 24. Napján M.D.CCC. Esztendőben. Szombathelyen, [1800].
A Siess Nyomda néhány jelentősebb kiadványa: prózai művek
Törökországi levelek, mellyekben a II.dik Rákótzi Fejedelemmel Bujdosó Magyarok Történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak. Írta Mikes Kelemen. Az említett Fejedelemnek néhai Kamarássa. Most pedig Az eredetképpen való Magyar Kézirásokból kiadta Kultsár István, Az Ékesszólásnak Tanítója, Szombathelyen. Nyomtatta Siess Antal József 1794.
Magyar-Szó-Játék. Az az olly mondások, mellyek hangjokra nézve meg egygyeznek ugyan, de értelmekre egy mástól különböznek. Szombathelyen, Siess Antal Jósef betűivel 1799.
(Dr. Baráthné Molnár Mónika)
Felhasznált irodalom:
A könyvnyomtatás története Vasmegyében. Összeáll. Kováts S. János. Szombathely, Bertalanffy József Könyvny., 1891. 79 p. (A könyv digitalizált formában elérhető a Vasi Digitális Könyvtárban: http://193.225.149.5/vdkweb/vm_konyvnyomtatas/cimlap.html)
Kuntár Lajos: A szombathelyi könyvnyomdászat. Szombathely, Pável Ágoston Néprajzi Munkaköz., 1957. 85 p.
Kuntár Lajos: Az első szombathelyi könyvek : 200 éve indult megyeszékhelyünkön a nyomdászat. In: Vasi Honismereti Közlemények, 1987. 2. sz. 9-16. p.
Fülöp Géza: Olvasási kultúra és könyvkiadás Magyarországon a felvilágosodás idején és a reformkorban, 1772-1848. Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 2010. 249 p.
A további irodalmat ld. a Berzsenyi Dániel Könyvtár Helyismereti Adatbázisában.