Berzsenyi Szoborbizottság

A szoboremelés előzményei 1876-ra, Berzsenyi Dániel 100. születésnapja alkalmából elhelyezett emléktábla ünnepségig nyúlnak vissza. Negyedszázad múltával Balogh Gyula (1837-1921), a megye jeles levéltárosa javasolta, hogy emeljenek szobrot Berzsenyi Dánielnek. Az ötletet a megyei sajtó lelkesen felkarolta és pártfogásba vette a vármegye hivatali adminisztrációja is.

Az 1891 tavaszán napvilágot látott ötlet eredményeként 1891. október 11-én a megyei alispán, Károlyi Antal (1843-1911) elnökletével szoborbizottság alakult, azzal a céllal, hogy megkísérelje közadakozásból elkészíttetni a költő szobrát.

A bizottság elindította a vármegye törvényhatóságának megbízásából a közgyűjtést.

Az első adakozók között jegyzik a Vasvármegyei Kaszinót, Horváth Boldizsárt (1822-1898) és családját, Bősze Gyula vasúti főmérnököt munkásaival. A kezdeti lelkesedés, ahogy az lenni szokott, hamarosan alábbhagyott, s csak nagyon lassan csordogáltak a forintok.

A szoborbizottság munkájának megjelenítésére vállalkozott Rupp Kornél (1865-1900). Javaslata alapján 1893-ban megalakult a Berzsenyi Kör, amely azt vállalta, hogy segíti a szoboralap javára a gyűjtést oly módon, hogy a Berzsenyi kultusz táplálója is legyen. A Kör megalakulásával a Szoborbizottság hatalmas támaszt nyert.

Alig létezett egylet Szombathelyen, amely műkedvelő előadásai és mulatságai rendezéséből befolyt jövedelmét egy-két ízben fel nem áldozta volna a szobor költségeinek fedezésére. A szombathelyi Pinczér-Egylet járt elő e tekintetben a legjobb példával. Az iparos ifjak és tanuló ifjúság műkedvelői előadásokat rendeztek, az egyes asztaltársaságok különféle fogadásokból befolyt összegeket gyűjtöttek a szoboralap javára.

Az alap lassan növekedett is, így a Bizottság felkérte Kiss György budapesti szobrászt, aki 1893 novemberében beküldte az első mintát, valamint a felállítandó szobor költségvetési tervezetét, amely 8000 forintra rúgott. Hogy a szükséges összeg minél előbb összegyűljön, a bizottság felhívást intézett a vármegye nagybirtokosaihoz és pénzintézeteihez, hogy a szobor céljaira adakozzanak. A felhívásra tekintélyes összeg gyűlt össze, ezért a szoborbizottság 1985. január 5-én írásban helyet kért a városi képviselőtestülettől. Az emlékmű helyét a városháza előtti parkban jelölték ki, amelyet a szoborbizottság el is fogadott. Az elhelyezendő alkotás környékét a Szépítő Egyesület tette rendbe.

Az 1896. december 8-i ünnepélyes avatással a Szoborbizottság teljesítette vállalt feladatát.

(Dr. Köbölkuti Katalin)

 

Felhasznált irodalom:

Gál József: Egy évszázada avatták fel a Berzsenyi szobrot. A millennium évében Szombathelyen felavatott szobor állításának körülményeiről és az 1896. dec.-i avatási ünnepségről. In: Savaria Fórum, 1996. dec. 20. 28. p.

A szombathelyi Berzsenyi-szobor történetéről, a szoborállítás ötletétől az avatásig. In: Savaria Fórum, 2008. szept. 20. 5. p.

Schreiner Ferencz: A szobor története. In: Vasvármegye Berzsenyinek. Emléklap Berzsenyi Dániel szobrának leleplezésének ünnepére. Szerk. Kővári Kaffehr Béla. Szombathely, 1896. 27-33. p.

 

Címkék