Lipp Vilmos (1835-1888) premontrei gimnáziumi tanár Vasvármegye értelmiségi köreire támaszkodva szervezte meg a Vasmegyei Régészeti Egyletet. Az 1872. január 7-én megtartott alakuló közgyűlés az egylet titkárává Lipp Vilmost, elnökévé Szabó Imre (1814-1881) megyés püspököt választotta meg. Az egylet tagságának segítségével gyűjtötte Vas megye és környékének régészeti leleteit és történelmi emlékeit, amelyek a szombathelyi püspöki palota díszes földszinti termében – az ún. Sala Terranában – kialakított régiségtárban nyertek szakszerű kiállítást. A gyűjtemény ajándékozás és vásárlás mellett, a Lipp Vilmos által vezetett – elsősorban szombathelyi – ásatások és környékbeli régészeti kirándulások révén gyarapodott. A pártoló tagság száma az első év végén 472 fő volt.
Az évi jelentések, a Vasmegyei Lapokban, illetve később a Vasmegyei Közlönyben megjelenő cikkek, tanulmányok nemcsak az egylet életéről számoltak be, hanem jelentős szerepük volt a tagok szakmai ismeretének gyarapításában is. Az egyleti munka eredményeképpen 1874-ben a régiségtár 4564 tárgyat tudott kiállítani, s tagsága 500 fölé emelkedett.
Lipp Vilmos Szombathelyről való távozása után az egylet 1879. január 11-én Rezsőfy Györgyöt (1843-1908), a főgimnázium tanárát kérte fel a titkári teendők ellátására, őt 1884-ben Burány Gergely (1852-1929) premontrei klasszika filológia végzettségű premontrei tanár váltotta a megüresedett titkári poszton. 1881-ben meghalt Szabó Imre püspök, tisztét 1882-tól Hidasy Kornél (1828-1900), az egyházmegye új püspöke vette át.
Sajnos, a két utóbbi titkár idején meginduló tendencia, az egylet iránti érdeklődés hanyatlása tovább erősödött, és súlyos anyagi gondok is felléptek. Az egylet 1880-ban ismét új titkárt választott Kárpáti Kelemen (1859-1923) személyében, aki bár jó szervezőkészséggel volt megáldva, próbálkozásait az egylet elavult szervezeti keretei nem engedték érvényesülni.
A Vasmegyei Régészeti Egylet közel két évtizedes sikeres működés után az 1890-es években válságba jutott. A Vasvármegye című lap 1898. június 9-i számában megjelent írás jól érzékelteti ezt:
„... a régészeti egylet a mai szervezet keretében nem él, hanem csak tengődik, s az érdeklődés hiánya folytán nevezetes kulturális hivatásának nem képes megfelelni. ... A nagybecsű feliratos kövek egész sorozata hentereg a püspöki palota egyik félreeső földszinti folyosóján. A régiségtár ugyancsak a püspöki palota földszintjén van elhelyezve, egy jóformán nedves teremben, melynek rozsdás vasajtaja többnyire zárva vagyon, jelezve és ajánlva azt, hogy a közönség érdeklődésével forduljon másfelé, s hagyja békében penészedni régen múlt ezredévének maradványait, melyeket szinte kár volt a föld gyomrából napvilágra hozni, ilyen siralmas vendégszereplésre. A régészeti egyesület mai szánandó viszonyai között sem a fenntartás, sem a folytonos gyűjtés feladatainak nem képes megfelelni… Az egyesületnek, továbbfejlesztése egy múzeumépület megépítése nélkül elképzelhetetlenné vált.”
1899-ben felgyorsultak az események. Hidasy Kornél lemondott elnöki tisztéről, megalakult a Vasvármegyei Kultúregylet, melynek céljai között egy központi múzeum létesítése is szerepelt. Az 1900. február 11-én megtartott rendkívüli közgyűlésén kimondták az egylet feloszlatását.
A közel harminc évig működő Vasmegyei Régészeti Egylet teljesítette feladatát. A polgári fellendülés időszakában létrejött egylet a vidék progresszív erőire támaszkodva gyűjtötte, rendszerezte az előkerült régészeti és történelmi emlékeket, melyeket a régiségtárban kiállítva a nagyközönség elé tárt. Gyűjteményének tudományos igényű feltárásával, széles körű publikálásával országos hírnevet szerzett, mely előre lendítette a nagy hagyományokkal rendelkező Savaria-kutatást.
A szűkebb értelemben vett szakmai közönség mellett gondot fordított tagságának, a megye lakosságának folyamatos tájékoztatására, ismereteinek gyarapítására, ezzel fontos közművelődési feladatot látva el.
(Dr. Köbölkuti Katalin)
Felhasznált irodalom:
Kiss Gábor – Mayer László: Lipp Vilmos. In: Szombathelyi tudós tanárok. 3. Szerk. Köbölkuti Katalin. Szombathely, 2006. 47-57. p.
Mayer László: A Vasmegyei Régészeti Egylet működése (1872-1900). In: Vas Megyei Levéltári Füzetek. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 1993. 127-141. p.