1938-ban, szeptember 18-án, egy verőfényes kora őszi vasárnap délelőtt pompásan sikerült ünnepség keretében leleplezték Öttömö-si Magyar László (1818-1864) 7 méteres bronzszobros emlékművét a Horthy Miklós (1868-1957) téren (ma: Károlyi Gáspár (1529?-1591) tér), az Afrika-kutatóról elnevezett Perint-parti utcával szemben.
A szobor felállításának kezdeményezője Pável Ágoston (1886-1946), a Vasi Szemle című lap szerkesztője volt, de az emlékmű kapcsán Thirring Gusztáv (1861-1941) és Géfin Gyula (1889-1973) pedagógus-helytörténészek érdemeiről sem feledkezhetünk meg. Együttes munkálkodásuk eredményeként 1937-ben derült ki minden kétséget kizáróan, hogy Magyar László Szombathelyen született 1818. november 13-án. Mivel a későbbi világjáró 24 éves korában – mint hajóstiszt – elhagyta hazáját, és kalandos útjainak nagy részéről csak hiányos közlések jelentek meg, neve nem volt ismert a nagyközönség előtt. Az 1930-as évektől több írás jelent meg a tudós utazóról, aki a harmincmillió négyzetkilométernyi fekete kontinens területének harmincad részét egyedül kutatta fel, és aki a bennszülöttektől az Enganna Komó (Komó úr) nevet kapta, mivel gyakran kérdezősködött: mi micsoda (a micsoda szó portugálul como). A Nyugatmagyarország című újság 1938. január 5-i számában – Bendefy László (1904-1977) tollából – négyhasábos cikk látott napvilágot Magyar László életéről, felfedezőként és néprajzi íróként végzett tudományos tevékenységéről, és az emlékműállítás mellett felvetődött egy, a Vasvármegyei Múzeumban létrehozandó emlékszoba terve is. A különböző lapok rövidebb írásai mellett 1937-ben megjelent Thirring Gusztáv egyetemi tanár Magyar László élete és tudományos működése című terjedelmes monográfiája.
A világutazó ismertségét tovább növelte a neki emléket állító szombathelyi alkotás 1938-as avatóünnepsége, amelyet a MÁV Haladás Fúvószenekarának Hiszekegyje vezetett be. Az eseményen a közéleti és tudományos előkelőségek mellett megjelentek a Magyar család tagjai is, valamint kifejezte hódolatát a portugál kormány képviseletében Vasco de Gama Santos budapesti portugál konzul, a londoni és a bécsi földrajzi társaságok, a gothai Justhus Perthes-féle földrajzi intézet – amely Peterman Geographische Mitteilungen című szakfolyóiratában elsőnek adta ki Ö. Magyar László híres eredeti térképét és tanulmányát –, végül Dunaföldvár község elöljárósága. A vendégeket Pável Ágoston köszöntötte, majd Géfin Gyula olvasta fel a Magyar Földrajzi Társaság jelen lévő, de gyengélkedő alelnökének, Thirring Gusztávnak az ünnepi beszédét.
Az emlékművet Tóth János (1899-1978) tervezte, a szobor Rumi Rajki István (1881-1941) szobrászművész alkotása, a helyszíni összeállításért és a kőfaragó munkáért Horváth József volt felelős. Mindhárman teljesen díjtalanul végezték munkájukat. Az emlékművet Horváth György polgármester-helyettes vette át.
(Szalainé Bodor Edit)
Felhasznált irodalom:
Pável Ágoston: Ötömösi Magyar László emlékműve. In: Vasi Szemle, 1939. 1-2. sz. 108-111. p.
Bendefy László: Emléket Magyar Lászlónak! In: Vasvármegye, 1938. jan. 5. 4-5. p.
Felavatták Magyar László, az első magyar Afrika-kutató emlékművét. In: Nyugatmagyarország, 1938. szept. 19. 4. p.