A melankolikus géniusz

1981. augusztus 26-án a Magyar Haematológiai Társaság és a Markusovszky Kórház szervezésében háromnapos orvostudományi rendezvénysorozat kezdődött Szombathelyen. A II. kétoldalú magyar-csehszlovák haematológiai és vértranszfúziós szimpozion célja az volt, hogy a két szomszédos és (akkor még) szocialista ország vérátömlesztéssel és vérképzőszervi betegségekkel foglalkozó szakemberei lehetőséget kapjanak egymás kutatási eredményeinek megismerésére, ill. a jövőben közös munkaprogramot alakítsanak ki. A jelentős nemzetközi esemény nyitányaként a Vérellátó Állomás előtt felavatták Karl Landsteiner (1868-1943) osztrák biológus és orvos szobrát.

Akarlz 1868. június 14-én Bécsben született tudós 1891-ben szerzett diplomát. Elméleti pályát választott hivatásul: foglalkozott kémiával, bakteriológiával és kórbonctannal. Az első világháború után Hollandiába költözött, majd a már korábban publikált vércsoportvizsgálatai alapján 1922-ben beválasztották a New York-i Rockefeller Intézet kutatócsoportjába. Innen vonult nyugdíjba, de mint az intézet emeritus tagja tovább dolgozott. 1943-ban munka közben, laboratóriumában érte szívroham, június 26-án 75 éves korában halt meg. Nevéhez fűződik az emberi vércsoportok felfedezése, amiért 1930-ban megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, valamint 1937-ben Alexander Weinerrel együtt azonosította az Rh-faktort.

Az avatóünnepélyen – amelyen számos nagykövet és a szakterület neves külföldi és magyar professzorai is megjelentek – elsőként Illei György (1932-), a szombathelyi kórház főigazgató helyettese mondott beszédet. Kiemelte, hogy Landsteiner munkásságával biztonságossá vált a vérátömlesztés és kezelhetővé az anya és újszülött közötti vércsoport összeférhetetlenség, így a kutató nemcsak a Nobel-díjra vált méltóvá, hanem ennél sokkal többre: az utókor tiszteletére és hálájára. Illei Györgyöt követően Czinzek Miklós (1930-2011), a városi tanács elnöke méltatta a kórház orvosainak tudományos munkásságát, majd Landsteiner tanszéki utóda, Paul Speiser bécsi egyetemi tanár ismertette az osztrák kutató teljes életművét. A szobrot dr. István Lajos (1922-2007) c. egyetemi orvos, a Vértranszfúziós Állomás vezetője vette át megköszönve az alkotást Németh Mihály (1926-) sárvári művésznek, majd Heckenast János (1936-) Ybl-díjas építész érdemeit emelte ki, aki az épület tervezőjeként lehetővé tette, hogy az alkotás méltó környezetbe kerüljön.

Az ünnepség után a résztvevők átvonultak a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központba, ahol a tudományos ülés kezdődött. A nemzetközi jelentőségű eseményről István Lajos a Vas Népében arról nyilatkozott, hogy a kórházban folyó sokirányú gyógyító munka és a korszerűbb gyógyeljárások bevezetésére irányuló tudományos tevékenység elismerése, hogy Szombathelyen kerülhetett először sor ilyen tárgyú rendezvényre. A három nap alatt hetven előadás hangzott el.

(Szalainé Bodor Edit)

 

Felhasznált irodalom:

Felavatták a vércsoportok felfedezőjének szobrát. Orvostudományi rendezvénysorozat Szombathelyen. In: Magyar Nemzet, 1981. aug. 27. 3. p.

István Lajos: Haematológusok tanácskozása. In: Vas Népe, 1981. aug. 26. 1. p.

Háromnapos orvostudományi rendezvénysorozat Szombathelyen. Felavatták a vércsoportok felfedezőjének szobrát. In: Vas Népe, 1981. aug. 27. 1. p.