A város utcáit járva és a Berzsenyi Dániel Könyvtár munkatársaként - annak helyismereti gyűjteményét kutatva - figyeltem fel rá, hogy Széchenyi Istvánnak (1791-1860) három emléktáblája is van a megyeszékhelyen: egy a Szily János (1735-1790) utcában, az egykori Királyi Bölcseleti Líceum épületének falán, ahol a „legnagyobb magyar” filozófiai képesítését szerezte, egy a Széchenyi utcában, és egy a Vas Megyei Állami Közútkezelő Kht épületének homlokzatán (Március 15-e tér).
A szombathelyi királyi líceumban 1793-ban kezdődött meg a tanítás. Széchenyi iskolai tanulmányainak utolsó két évében itt vizsgázott magánúton. 1934 júliusában Emléktáblát a volt királyi líceum épületére! alcímmel íródott cikk szerzője „egyik illusztris, természetbúvár tudós pap” - Géfin Gyula (1889-1973) - által egyik barátjának (Perepatics Istvánnak (1877-?), a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete ) írt levelére hivatkozik, amely szerint „a jelenlegi szombathelyi városi zeneiskola falába márványtáblát kellene illeszteni, mely azt hirdetné, hogy az épület … királyi bölcseleti líceum otthona volt, amelynek 1806-tól 1808-ig Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar is növendéke volt.” A felvetést rendkívül hamar tett követte: az 1934. augusztus 10-i napilap már arról számolt be, hogy szeptember első hetében leleplezésre kerül a hófehér carrarai márványból készült alkotás, és így is történt. 1934. szeptember 4-én, az Ünnepi Hét keretében, a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete által megtartott díszközgyűlés után a résztvevők a volt líceum épülete elé vonultak, és sor került az ünnepségre.
A Széchenyi utcában található másik emléktáblát a Szombathelyi Szépítő Egyesület avatta 1984. június 10-én. „Majthényi Károly (1914-1990) szobrászművész alkotását Szentgyörgyvári László fémöntő öntötte bronzba, a domborművet Csinger Péter (1949-2008) kőfaragó helyezte márványtáblába, és látta el míves betűkkel.” A vasárnapi ünnepi eseményen Horváth Ödön (1921-2006) egyesületi titkár méltatta Széchenyi életútját, majd a tagok megkoszorúzták a táblát.
A „legfiatalabb” mementó Borbás Tibornak (1942-1995), az 1995-ban tragikusan elhunyt Munkácsy-díjas szobrászművésznek az alkotása. A 2004. szeptember 21-én felavatott dombormű a művész hetvenedik közteret díszítő műve volt. Eredetileg az alkotás a hitelbank vezetőjének irodáját díszítette a kilencvenes években, majd a közútkezelő megvásárolta. Felújítás (Csinger Péter végezte) után kerülhetett jelenlegi helyére. Az ünnepségen Bariska István (1943-), a kőszegi levéltár igazgatója Szekfű Gyula (1883-1955) szavaira emlékeztetett: „Ő volt az első, aki Európával szembesítette a magyar valóságot, és önbizalmat adott nemzetünknek.”
(Szalainé Bodor Edit)
Felhasznált irodalom:
Széchenyi István gróf – a szombathelyi királyi líceum növendéke. Emléktáblát a volt királyi líceum épületére! In: Vasvármegye, 1934. júl. 29. 4. p.
Széchenyi István gróf emlékére. In: Vasvármegye, 1934. aug. 10. 3. p.
Jobb idő – nagyobb élénkség az Ünnepi Hét negyedik napján. In: Vasvármegye, 1934. szept. 5. 3-4. p.
Emléktábla Széchenyinek. In: Vas Népe, 1984. jún. 12. 1. p.
Szendi Veronika: Dombormű a székház falán. In: Vas Népe, 2004. szept. 22. 4. p.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/szobrok/Gr-Szechenyi-Istvan-dombormu.html