Az erdélyi Háromszékben, Zágonban (Zagon Kovászna megye, Románia) született Mikes Kelemen. Kolozsváron a jezsuitáknál tanult. 1707-től II. Rákóczi Ferenc apródjává szegődött, élete ettől kezdve elválaszthatatlan volt a fejedelemétől. 1711 után Rákóczival együtt vállalta a szabadságharc leverése utáni száműzetést. Lengyelországba, Angliába, majd 1713-ban Danzigon (Gdansk) át Franciaországba kísérte a fejedelmet. 1717-ben Törökországba mentek, a szultán parancsára a bujdosókat 1720-ban a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóba telepítették. Mikes mint Rákóczi kamarása négy évtizeden át szemtanúja volt az emigráció életének, amelyről Törökországi levelek címen adott képet egy kitalált személyhez, gróf P. E. Konstantinápolyban élő nénjéhez küldött levélgyűjteményében.
Az 1735-től kezdve – francia irodalmi mintára – írt fiktív levelek Kultsár István szombathelyi tanár kiadásában jelentek meg Szombathelyen 1794-ben. A munka megjelenése óriási esemény volt: e viszonylag kései kiadás visszamenőleg átírta a 18. század magyar irodalmának történetét.
A kézirat rejtélyes úton került Magyarországra, és a mai napig nem sikerült minden kételyt eloszlató módon lezárni azt az irodalomtörténeti vitát, amely a kézirat története körül kialakult. A francia forradalom idején a franciaországi magyar származású emigráció jó része visszatért Magyarországra, éppen azokban az években, amikor a Mikes-levelek felbukkantak a magyar irodalmi közéletben. Az emigráns Tott báró a kiadó, a szombathelyi Kultsár István közvetlen közelében, a Vas vármegyei Tarcsán telepedett le. A Kultsár-féle kiadás bevezetőjében szereplő Tott báró szerepe valószínűleg több volt, mint egy egyszerű informátoré. Apja a hajdani franciaországi és rodostói emigrációk fontos összekötő figurája volt és a Rákóczi-kéziratok egy részét is ő juttatta Franciaországba. Fiatal korában ő maga szintén dédelgetett irodalmi ambíciókat, jól ismerhette Mikest és a rodostói emigránsok kései generációját.
A kötet címlapjának hátoldalán bejegyzés található: „Imprimatur. Budae 10. Julii 1792. Mathias Rietaler. m. p. Cens. Libr. ad Ex. Con. R. Loc. Hung.” A szöveg azt jelenti, hogy 1792 júliusában a cenzor, Riethaller Mátyás kinyomtathatónak találta a Kultsár István által sajtó alá rendezett szöveget. Riethaller – jezsuita szerzetes, aritmetika, polgári és katonai építészet tanár Nagyszombatban – szigorúsága miatt hírhedt volt, de a Törökországi levelek megjelenését engedélyezte. A kritikai kiadás szerint egyetlen helyen rendelt el törlést, a várnai ütközetről szóló 203. levél esetében.
Az Előszó szerint a Törökországi levelek célja, hogy magyar nemes családok történetét mutassa be. Kultsár István fel is sorolja, hogy mely magyar családokról van szó: „Nevezet szerént emlékeznek a levelek Rákótzi Ferentz Fejedelemről, Rákótzi Jósef, és Györgyről az ő fiairól, Gróf Bertsényi, Eszterházi, Csáki, Forgáts, B. Zay – Pápai, Márjási, Zsibrik, ’s a t. Urakról.” Arra a kérdésre, hogy hogyan érdemes olvasni a művet, a kiadó válasza a következő: a szövegben a nemzet szempontjából fontos nemesi családok története követhető nyomon. Ehhez a szemponthoz képest Mikes mellékes szereplő, aki a Rákóczi-szabadságharc történetén keresztül kapcsolódik be a történetbe. A szöveget tehát elsősorban kortörténeti dokumentumként ajánlja olvasni. Abban az esetben, ha erre nem volna kíváncsi az olvasó, még mindig érdemes olvasnia az egyházi és polgári török szokások, illetve Mikes humora és stílusa miatt.
Kultsár a Mikes-levelek kiadásával igen nagy szolgálatot tett a magyar irodalomnak. A németesítés korában, amikor a magyar nyelv másodrendűvé vált az országban, a kor legjobb prózaírójának műve nagy hatással volt az olvasókra. A magyar művelődéstörténet sok eseménye kapcsolódik Szombathelyhez, a Mikes-levelek első magyarországi megjelentetése is ezekhez sorolható, tehát Kultsár István is hozzájárult a vasi megyeszékhely nevének rangosításához.
A könyv adatai: Mikes Kelemen: Török országi levelek, mellyekben a IIdik Rákótzi Ferentz fejedelemmel bújdosó magyarok' történetei más egyébb emlékezetes dolgokkal eggyütt barátságossan eléadatnak / írta Mikes Kelemen ; ... eredetképpen való magyar kézírásokból kiad. Kultsár István .... - Szombathelyen: nyomtatta Siess Antal Jósef, 1794. - 490 p. ; 20 cm
(Dr. Baráthné Molnár Mónika)
Felhasznált irodalom:
Mikes Kelemen összes művei. 1. köt. Törökországi levelek és misszilis levelek. Sajtó alá rend. Hopp Lajos. Kritikai kiad. Budapest: Akad. K., 1966. 863 p.
Író a száműzetésben: Mikes Kelemen. Szerk. Tüskés Gábor. Budapest: Universitas, 2012. 355 p., [22] t. (Historia litteraria; 28.) Az MTA Irodalomtudományi Intézete által "Literaturtransfer und Interkulturalität im Exil: das Werk von Kelemen Mikes im Kontext der europäischen Aufklärung" címmel 2011. okt. 12-15. között Budapesten rendezett nemzetközi konferencia magyar előadóinak szerkesztett anyaga
Kuntár Lajos: "Nyomtatta Siess Antal József. 1794." Először Szombathelyen jelent meg Mikes Kelemen Törökországi levelei. In: Vasi Honismereti Közlemények, 1994. 2. sz. 20-26. p.
Tóth Ferenc: Mikes a „hídember”. In: Életünk, 2008. 1. sz. 81. p.
Tóth Ferenc: Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének kézirattörténetéhez. In: Francia emlékek. Szerk. Köbölkuti Katalin, Nagy Éva. Szombathely, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata : Berzsenyi Dániel Könyvtár, 2005. 141-153. p.
A további irodalmat ld. a Berzsenyi Dániel Könyvtár Helyismereti Adatbázisában.