Könyvek

A 18. század második felében készült, az Őrségben használt énekeskönyv ősi protestáns énekeket, dicséreteket, imákat tartalmaz.

Zala megye legjelentősebb és a középkori Magyarország egyik legtekintélyesebb főúri családja, a Bánffy, a német eredetű Hahót-Buzád nemzetségből származott. Felemelkedése az Anjouk idején kezdődött. A XV-XVII. század folyamán a család számos tagja magas tisztségeket töltött be. Egyebek mellett bánok – vezetéknevük is innen eredt (Bán-fi) –, örökös főispánok és fontos állami méltóságok (főpohárnok, ajtónállómester, tárnokmester, országbíró stb.) voltak, egy ízben még a nádori címet is viselték.  

Vas megye évszázadok óta hírneves botanikusok működésének színtere. Korszakos jelentőségű növénytani művek születtek itt: az első pannóniai flóramű és etnobotanikai kismonográfia, valamint a világ első gombászati értekezése, melyeknek szerzője, Carolus Clusius 1573 és 1588 között Batthyány III. Boldizsár anyagi támogatását élvezve dolgozhatott.

A szombathelyi líceum nyelvtudós professzorának, sági plébánosnak főműveként emlegetett magyar szókincsgyűjtemény 1832-ben elnyerte az Akadémia nagyjutalmát, szerzője pedig – már az intézmény működésének megindulása után három hónappal – a Magyar Tudós Társaság tiszteletbeli tagja címet.

Az erdélyi Háromszékben, Zágonban (Zagon Kovászna megye, Románia) született Mikes Kelemen. Kolozsváron a jezsuitáknál tanult. 1707-től II. Rákóczi Ferenc apródjává szegődött, élete ettől kezdve elválaszthatatlan volt a fejedelemétől. 1711 után Rákóczival együtt vállalta a szabadságharc leverése utáni száműzetést. Lengyelországba, Angliába, majd 1713-ban Danzigon (Gdansk) át Franciaországba kísérte a fejedelmet.

Szily Jánost (1735-1799), a szombathelyi egyházmegye első püspökét méltán nevezhetjük székvárosa második alapítójának. Nagyarányú építkezései, a ma is látható gyönyörű barokk városmag kialakítása során nagy számban kerültek elő az ókori Savaria kőmaradványai. Az antik emlékeket nagyra becsülő győri püspökök példáját követve Szily összegyűjtette a római leleteket, és 1784-ben a Püspöki Palota földszintjén található Sala Terrenában és az ahhoz kapcsolódó díszkertben létrehozta az ország legrégibb lapidáriumát (kőtárát).

Európában egyedülálló, a maga nemében ritkaság és felbecsülhetetlen kultúrkincs a Szőlő Jövésének Könyve. A Kőszegen, 1740 óta vezetett könyv szőlőhajtások rajzolatait és szöveges bejegyzéseket egyaránt tartalmaz.

A nyomtatott egyházi énekeskönyvek széleskörű elterjedése előtt a kisebb települések kántorai jórészt maguk írták össze saját használatra a helyi hagyományoknak, szokásoknak, igényeknek megfelelően a XVIII. századtól inkább csak anyanyelvű népénekeket. A Berzsenyi Dániel Könyvtár helyismereti gyűjteményének egyik legértékesebb darabja egy ilyen, a szakirodalomban Vépi Énekeskönyvként emlegetett katolikus kántorkönyv.